Magyarországon és Romániában állomásozó katonák avatkozhatnak be az ukrajnai háborúba

Egy szakértő és egy olasz napilap is arról számolt be, hogy amennyiben Oroszország átlép bizonyos „vörös vonalakat”, amelyeket a védelmi szövetség jelenleg „utolsó mentsváraknak” tekint, akkor nem lesz más választása a NATO-nak, mint hogy bevonuljon Ukrajnába. Jelenleg is 5500 külföldi katona állomásozik Romániában, ezek számát egy év alatt 9000-re emelnék. Számolnak hazánkban is állomásozó külföldi csapatokkal is.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Amennyiben Oroszország átlépne egyet a két legfőbb „vörös vonal” közül, akkor a NATO-nak nem lenne más választása, mint beavatkozni a háborúba. A La Repubblica című olasz napilap – amelyet a maszol szemlézett – szerint a NATO két olyan eseményt tekint „vörös vonalnak”, amely eszkalálná az ukrajnai konfliktust, és „a védelmi szövetség állítólag aktiválja a Magyarországon, Lengyelországban, a balti államokban, Romániában és Szlovákiában állomásozó mintegy 100 ezer katonát” – írták. A két „vörös vonal” pedig a következő:

  • ha egy harmadik ország – például Belarusz – „közvetlenül vagy közvetve” beavatkozik az ukrajnai háborúba,
  • ha Lengyelország vagy a balti országok elleni esetleges „katonai provokáció” vagy egy Moldova elleni katonai akció indul.

Káncz Csaba geopolitikai szakértő szerint a NATO „utolsó mentsváraknak” tartja ezeket, miközben az oroszok folyamatosan támadják Ukrajnát, amelyet az összeomlás veszélye fenyeget.

Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnokhelyettese arról tájékoztatott, hogy a romániai Nagysinken állomásozó harccsoportot 2025-re akár dandárrá is fejleszthetik, ami azt jelentené, hogy a mostani 5500 katona helyett már 9000 állomásozna keleti szomszédainknál, illetve Lecrerc harckocsikkal és önjáró lövegekkel is bővítenék az állományt.

Elmondása szerint a létszámot francia, belga és luxemburgi katonákkal bővítenék, miközben jelenleg „Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai (mintegy 2000 fő) katonák teljesítenek szolgálatot”. De nemcsak ezen a támaszponton állomásoznak külföldi katonák, hanem a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu és az aranyosgyéresi légitámaszponton, a dél-romániai Deveselun és Craiován is.

Oroszország más európai országokat is megtámadhat, ezért fel kell készíteni a romániai lakosságot, és legalább egy törvénymódosításra is szükség lenne ennek érdekében. Románia nincs felkészülve egy esetleges háborúra Oroszországgal, de fel kell készülnie

– mondta Georgita Vlad vezérkari főnök. Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese viszont arról számolt be, hogy „a tagállamok vezetői tehetnek bármilyen kijelentéseket”, a szövetségnek jelenleg eszében sincs csapatokat küldeni Ukrajna területére. Vélhetően ezt Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésére szánta válaszul, hogy a NATO-nak meg kellene fontolnia szárazföldi csapatok küldését a háborús országba.

(Index nyomán Szent Korona Rádió)

Vérlázító: a buzeráns Pressman megtekintette a jenkik által vezetett “magyar” hadgyakorlatot