Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei “nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról.
“Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, ahonnan légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk” – szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.
Hangsúlyozta, hogy a betonnal megerősített védelmi vonalakat viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.
Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre, mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.
Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot “hozott”, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra. “A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik” – emelte ki. “Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az amerikaiak meghallgatták elképzelésünket, elfogadták ezt az információt, és visszajelzéssel tértek vissza” – mondta.
Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert “rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a “nehéz partnerekkel is”. “Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.
A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést, mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba. “Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy elhalt történet” – jegyezte meg.
Ukrán főparancsnok: az oroszok a harkivi régióban hetven kilométerrel növelték a harci övezetet
Az orosz csapatok csaknem hetven kilométerrel kibővítették az aktív harci övezetet Harkiv megyében, arra kényszerítve az ukrán felet, hogy a tartalékból vessen be további dandárokat a térségben – jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka közösségi oldalain pénteken közzétett bejegyzésében.
Közlése szerint a kelet-ukrajnai helyzet romlása miatt több napot töltött azoknál az ukrán egységeknél, amelyek a harkivi régióban harcolnak. Szavai szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit itt Strilecsa-Lipci települések irányába és Vovcsanszk városának elfoglalására összpontosította, ezt követte Bilij Kologyaz falu felé az előrenyomulás és egy művelet elindítása azzal a céllal, hogy az ukrán csapatok hátába kerüljenek. “Az ellenség erre a célra hozta létre és jelentősen megerősítette az Észak elnevezésű hadműveleti-taktikai csoportot” – fejtette ki.
Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 141 katonai összecsapásra került sor az ukrán és az orosz erők között a fronton, ebből 11 Harkiv megyében. Kiemelte, hogy az ukrán védelmi erők igyekeznek megtisztítani az utcákat Vovcsanszk északi részén. A vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok nyolc támadást vertek vissza Lipci, Sztaricja és Vovcsanszk településeknél. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy a szomszédos Donyeck megyében jelenleg az orosz erők Pokrovszk és Kurahove térségében a legaktívabbak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója, és Ihor Terehov, a megyeszékhely, Harkiv polgármestere délután a Telegramon hozták nyilvánosságra, hogy az orosz hadsereg újabb csapást mért Ukrajna második legnagyobb városára, az előzetes információk szerint irányított légibombákkal. Az eddigi adatok szerint öt helyi lakos sebesült meg.
Az ukrán katonai hírszerzésnél és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték, hogy péntekre virradó éjjel közösen dróncsapásokat mértek számos katonai létesítményre az oroszországi Novorosszijszkban, és a Krím félszigeti Szevasztopolban. Hozzátették, hogy a művelet célpontjai az orosz fekete-tengeri flotta hajói és egyéb vízi járművei voltak bázisaikon, de más objektumokat is eltaláltak.
Orosz védelmi minisztérium: 12 harkivi települést foglalt el a héten a hadsereg
Tizenkét települést fogalt el a harkivi és egyet a donyecki régióban Ukrajnában a héten az orosz hadsereg – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a régió katonai-polgári közigazgatásának Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők már több mint 200 négyzetkilométernyi területet “szabadítottak fel”, részben a megye északi területeit. Azt is írta, hogy az ukrán fegyveres erőknél pánikhangulat lépett fel és sokan dezertálnak.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadsereg Zaporizzsja megyében több helyen feladta a tavalyi ellentámadás során több tízezer halott árán elfoglalt állásait. Beszámolója szerint az orosz hadsereg Rabotine után Urozsajne és Sztaromajszke településről szorítja ki az ukrán erőket.
A május 11. és 17. közötti időszakra vonatkozó orosz hadijelentés szerint orosz hadsereg öt frontszakaszon nyomult előre és 128 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig csaknem 9600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A héten 63 ukrán katona adta meg magát, közülük 48 a harkivi régióban.
Ugyanezekben a napokban az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal 28 csoportos csapást hajtottak végre ukrán parancsnoki állásokra, katonai repülőterekre, légvédelmi létesítményekre, fegyverraktárakra, katonai üzemanyagbázisokra, személyzet nélküli hajókat és csapásmérő drónokat gyártó műhelyekre és tároló raktárakra, valamint katonák és külföldi “zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira is.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csak a Krím és a Krasznodari terület partvidéke felett 123 repülőgép típusú drónt lőtt le az orosz légvédelem, a Fekete-tengeren pedig 25 személyzet nélküli ukrán hajót semmisítettek meg.
Ukrán támadás következtében kigyulladt egy kőolajfinomító a Szocsihoz közeli Tuapszéban, tűz ütött ki Minyeralnije Vodi repülőterének egyik épületében, Novorosszijszkban reggel biztonsági megfontolásokból leállították a tömegközlekedést, Szevasztopolban zárva maradtak az iskolák. Utóbbi város kormányzója, Mihail Zarvozzsajev újságíróknak elmondta, hogy a támadás célpontja Szevasztopol energiaellátása volt.
A Brjanszk megyei Zjornovóban egy nő életét vesztette ukrán tüzérségi találat miatt.
Most a németek robbantanák ki a harmadik világháborút: Ukrajna légterét védelmeznék
(Kuruc.Info nyomán Szent Korona Rádió)