Most mondhatnánk, hogy mi megmondtuk… Sőt, mondjuk is. Évek óta arról írunk, hogy az LMBTQP forradalom nem áll le, és elmegy a végsőkig. Nyugaton már régóta relativizálják a pedofíliát. Leírtuk, hogy hazánkba is el fog ez a tendencia jutni. Nem sokan foglalkoztak vele. És íme, megérkezett, a közbeszéd része lett, hogy nem mindegyik pedofília ugyanannyira súlyosan elítélendő…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ismeretes, hogy amikor a buzeráns Bite Zsoltról kiderült, hogy 13 éves gyermeket rontott meg, akkor is felhördült a balos sajtó, hogy ő nem pedofil, hanem “efebofil”, mert idősebb gyerekekhez vonzódik. Vagy amikor a Telex és a TASZ védte a pedofilokat. A helyzet azóta csak mélyebbre süllyedt.
Puzsér szerint semmi gond a pedofíliával
Puzsér Róbertről kiderült ugyanis, hogy egy 2019-es beszélgetésben arról beszélt, hogy szerinte a pedofília nem bűn, hanem egy hajlam, és
„amikor képeket nézegetsz gyerekekről, és arra recskázol”, az nem minősül bűnnek, mert nincs sértettje az esetnek.
De emellett több megbotránkoztató kijelentést is tett, mint írja a Mandiner:
- „A pedofília maga egy hajlam. Én úgy gondolom, hogy egy hajlam önmagában nem lehet bűn.”
- „Ezeket a hajlamokat valamilyen módon ki kell élnie. Ha nem nézegeti a képeket, akkor is kisgyerekekre fog gondolni.”
-
„Van egy negyedik kategória, ha akarjátok. Ez az animációs gyerekpornóra recskázás. Ki sérül? Aki rajzolja?”
A szélsőbaloldal szerint relativizálni kell a pedofíliát
A ráadás azonban csak ezután jön, hiszen az antifa terroristákat mentegető szélsőbaloldali Vajnai-Noé páros portálján is a pedofília relativizálásába kezdtek a felfrissített beszélgetés után, kijelentve, hogy: “A pedofíliát relativizláni (sic!) kell, mert relatív”.
A balos páros ugyanis egyetért Puzsérral, szerintük a gyerekpornót nézőkkel csak az a baj, hogy fenntartanak egy illegális iparágat, de a gyermekképeket nézők és az animációs pornóra izgulók már ártalmatlanok.
Kiemelik, hogy az, amit “Puzsér mondott az egyszerűen igaz és kiválóan analitikus, a jobbosok pedig meg sem próbálkoznak vitatkozni annak tartalmával, csak idézgetik, mintha alapvetően hibás lenne.”
De kiemelik azt is, hogy ők mennyire haladárok, hiszen a Mi időnk “már Puzsér előtt évekkel, 2021. júniusában felvetette, hogy a pedofília nem egysíkú, és borzasztóan káros a gyermekek számára, ha ezt nem ilyen tudományos alapossággal kezeljük, hanem átadjuk a témát a demagóg populista jobboldalnak.”
Miközben magas lóról a jobboldalra ugatnak, hogy nem vagyunk hajlandóak relativizálni a nyilvánvalót, van pofájuk kijelenteni, hogy a gyermekek számára káros az, hogy a társadalom nem fordul érzékenységgel a gyermekekre gerjedők, a gyermekeket megrontók iránt.
Sérelmezik azt is például, hogy az ATV-től kirúgták azt a Somos Andrást, aki szerint van különbség a gyermekbántalmazók és a gyermekpornót nézők között. Tipikus balos fennhéjázással kijelentik, hogy Magyarország annyira elmaradott és bigott, hogy itt a “közéletben nem lehet tudományosan beszélni a pedofíliáról”.
És, hogy mi a tudományos megközelítése a pedofíliának Vajnaiék szerint? Például egy német “kutatás”, ahol megkérdeztek majd’ 9000 férfit, hogy van-e pedofil hajlamuk, majd azt elemezgetik, azzal traktálva a társadalmat, hogy: “több volt a csak fantáziáló férfi, mint aki gyermekeket molesztált vagy bántalmazott.”
A fantáziálós narratívában a legnagyobb “poén” egyébként az, hogy pontosan azok állítják azt, hogy ezzel semmi gond nincsen, akik egyébként életfogytiglant kérnének arra a férfira, aki akár csak udvarolni kezd egy nőnek – ezek ugyanis már a természetes férfi-nő kapcsolatok esetén is szörnyű patriarchális elnyomást kiáltanak. De, ugye a szélsőbaloldal sosem a logikájáról volt híres.
És, ki a hibás a pedofilok szenvedéseiért? A szélsőbalosok helyett, hát persze, hogy a társadalom: “Namármost, ha a közvélemény és az állítólagos joggyakorlat egyöntetűen (és hibásan) minden pedofíliát egy kalap alá vesz és minden pedofilt „szörnyetegként” kezel, azzal elzárja az utat az elől, hogy a gyermekeket molesztálni nem akaró pedofil hajlamú emberek valamilyen orvosi segítséget kérjenek.” Továbbfejtve ezt a minden logikát nélkülöző gondolatmenetet, végülis kijelentik, hogy a “jobboldal demagógiája” okán fognak még több gyermeket molesztálni a pedofilok…
És persze, a gyerekek szerintük nekik fontosak, azoknak, akik a pedofilokat védik, arról pedig szerintük “ne legyen illúziónk, a jobboldal nem a gyermekeket akarja védeni.”
Ludovikás folyóirat szerint is relatív, hogy mi a pedofília
A Magyar Rendészet – Ludovika honlapján elérhető – 2022-es évének harmadik számában is megdöbbentő sorokat olvashatunk a pedofíliával kapcsolatban. Erdélyi Ákos szerző ebben arról értekezik, hogy valóban minden pedofil bűncselekményt pedofilok követnek-e el. Több szerzőre hivatkozva ő is relativizálja, hogy ki is a pedofil, mikor velük szemben pont a legmesszebbmenőkig való intolerancia lenne kívánatos.
A szerző több aspektusból is vizsgálja a pedofíliát (pszichológiai, pszichiátriai, rendészettudományi). A korrektség jegyében ki kell emelnünk, hogy leszögezte: “Mindezen objektivitás mellett azt is le kell szögeznem rögtön itt, a bevezetőben, hogy a következőkben nem a pedofil hajlamú elkövetők felmentése, vagy az általuk elkövetett cselekmények bagatellizálása lesz célom. Nem amellett érvelek, hogy az általuk elkövetett cselekmény nem szankcionálható, pusztán arra mutatok rá, hogy a pedofília olyan zavar, amely pusztán önmagában nem képezheti kriminalizáció alapját.” Ugyanakkor pár elemre fel kell hívnunk a figyelmet, amik még veszélyesek lehetnek a jövőben.
Mint írja, a közbeszédben azt nevezzük pedofilnak, aki gyermekek sérelmére követ el szexuális bűncselekményeket. Hogy a pedofil problémának gyökerét ragadjuk meg, ki kell jelentenünk, hogy itt nagyot téved, és a pedofilok malmára hajtja a vizet: “Pedig a pedofília nem erről szól. Nem minden pedofil beteg követ el bűncselekményt, és fordítva is igaz: nem minden gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény pedofil jellegű. Sokan azonban ezt a két dolgot egyként kezelik, aminek alapja a bennünk élő és tévesen rögzült sztereotípia.”
Kijelenti azt is, hogy a pedofília nem lehet jogi kategória, hiszen az “egy konkrét kritériumrendszer alapján meghatározott pszichiátriai kórkép, amely semmiképpen sem lehet jogi kategória.” Arra hivatkozik a későbbiekben, hogy a pedofiloknál a legtöbb esetben agyi diszfunkcionalitást is felfedeztek, aminek oka a “molesztálóknál jelentkező antiszocialitás a túlzott, deviáns szexuális viselkedés”.
Ezzel kapcsolatban kellett megszólalnia egy klinikai szakpszichológusnak is Puzsér undorító megszólalása után. Akkor a szakember azt mondta, hogy: “bár a mentális zavarokat ismertető, épp érvényben lévő DSM-5 összefoglaló munka szerint a pedofília létező klinikai kategória, vagyis mentális zavar, ettől még ez nem felmentő körülmény bűncselekmény elkövetése során.” Valamint: “Személyes szakmai véleményem, hogy mivel látjuk az útját magányos és szervezett elkövetőknek, a ‘csak kukkolás’, ‘csak képnézés’ kategóriái nem léteznek. Egyébként jogilag sem.”
A pedofília kialakulásában, a “szexuális zavar” meglétében megemlítésre kerül az is, hogy számos esetben szerepet játszik az, hogy gyermekkorában áldozattá vált a pedofil. Ez semmilyen esetben nem lehet felmentő, és érzékenységet kiváltó körülmény. Inkább súlyosbító…
A cikk szerzője szólt a csupán “fantázia pedofilokról”. „Vannak olyan pedofilok, akik megmaradnak a fantázia birodalmában anélkül, hogy vonzalmuk célpontja ellen valaha is bűntettet követnének el.” Ezzel a kategóriával kapcsolatban meg kell említeni, hogy szerinte ezért nem jelentenek veszélyt, hiszen szerinte a szexualitásról való fantáziálás teljesen természetes – persze azt de facto nem mondja ki, hogy gyermekek esetében is, de a szöveg alapján egyértelmű.
Az áldozat életkora szerinti relativizálás is nagy hangsúlyt kap, ami kedvelt érve a baloldalnak azzal kapcsolatban, hogy az elkövető miért is nem volt pedofil, hiszen az ilyen “tudományos” megállapítások szerint a hefebofil és efebofil kategória is megemlítendő. Nem pedofil a 13 fölöttiekhez vonzódó eszerint, hanem ezekhez a kategóriákhoz tartozik: “előbbiek célpontjai 13–16 év közötti lányok, utóbbiak, velük ellenkezőleg, a 13–16 év közötti fiúkhoz vonzódnak.”
A szerző szerint az “igazságszolgáltatásban a pedofil bűnözés helyett célravezetőbb lenne a molesztáló kifejezést alkalmazni, ezzel elkerülve a sztereotip gondolkodást és az előítéletességet, mivel a pedofília pusztán egy pszichés betegség, egy diagnózis, amely nem minden esetben manifesztálódik kriminális tettlegességben.” Ezen abszurditások megfogalmazása után arra is javaslatot tesz, hogy ez irányba kell edukálni (“érzékenyíteni”) a társadalmat is.
Ha szakfolyóiratban ilyen és ehhez hasonló írások jelenhetnek már meg, akkor mikor jön el az az idő, hogy sajnálatra és betegségre hivatkozva fognak gyermekeket megrontókat felmenteni?
Külföldi példák mutatják, hogy nagyon elharapódzik a helyzet, ha nincs gyorsan kezelve
Hazánkban még “csak” szavakban közbeszéd tárgya a pedofília relativizálása, a külföldi példák azonban jól mutatják, hogy hova vezet ez el. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg pár esetet.
A briteknél például csak felfüggesztett börtönbüntetés jár a gyerekpornó nézéséért, mint kiderült abból, amikor a BBC műsorvezetője lebukott. Mert, mint ahogy a fentebb bemutatott esetekben többször is szóba került, ő csak nézte…
Hollandiában magasról tesznek a bántalmazott gyerekek jogaira. Hiába zárta pincébe a gyerekeit, és molesztálta őket, mégis megúszta a börtönt a férfi. Szintén ebben az országban tartják teljesen normálisnak, ha pucér felnőtteket mutogatnak gyerekeknek.
Németországban volt olyan eset, hogy pedofil érzékenyítő darabot mutattak be.
A helyzet ott minimálisan talán most majd változik, de az USA-ban is a pedofilokat lebuktatókat üldözték a gyermekmegrontók helyett. De volt olyan amerikai professzor is, aki a pedofilok mellett állt ki a “tudományosság” jegyében, és Zuckerberget sem különösen zavarták a facebookos pedofil csoportok…
Szintén a pedofilok felé való érzékenyítés, és elfogadás jegyében volt már olyan webáruház, amely gyermek és csecsemő méretű szexbabákat árult pedofilok számára, hogy azokon éljék ki beteg hajlamaikat. Ezek legalizálása mellett már az USA-ban is kiálltak, több alkalommal.
(Szent Korona Rádió)