A kovácsmester az, aki a vasat idomítja, az ő keze munkája nyomán ölt alakot az alaktalan anyag. A kovács régi magyar neve: vasverő. Elődeink a kovácsmesterséget már a honfoglalás előtt is gyakorolták.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park északi részén járunk, Ipolyvecén. Gyönyörködhetünk az Ipoly-völgyének természeti szépségeiben, innen láthatjuk a Cserhát és a Börzsöny-hegységek dombosabb kezdeteit.Először 1285-ben említették az oklevelek a települést, akkor Huntfi Demeter birtokaként. Az 1300-as években a település Drégely várához tartozott,s ettől kezdve története összefonódott az erődítmény sorsával.
Ebben a szép, kis nógrádi községben telepedett le Horváth Péter vasverő.Budapesten született, ám gyermekkorát egy Palóc-földi településen töltötte.Emlékszem, ügyesen faragott, vonzódott mindenhez, ami a néprajzhoz, népzenéhez és a magyar értékekhez kapcsolódott.Ügyeskedett íjfeszítésben, s jól ülte meg a lovat is.
Mikor levente korba lépett, úgy döntött, hogy tanulmányait a gödi Piarista Szakképző iskola, Gimnázium és Kollégiumban folytatja.Itt mestere, a kismarosi Bálványkövi György népi iparművész volt.
(clicks: 27)
A görög mitológia szerint, Prométheusz lopta el a tüzet az emberiség számára. A jelképes tüzet azóta is őrzik a kiváló mesterek.Őrzi Péter is, aki szebbnél-szebb gyertyatartókat, díszműveket kovácsol, e tűz segítségével. Készít szerszámokat, kardokat, nyílhegyeket, lándzsákat, s egyéb használati tárgyakat.Elmondása szerint, szívéhez nem csak kedvese áll nagyon közel, hanem a kések kovácsolása is.
(clicks: 41)
Több díszműalkotása, kimagasló közéleti személyek tulajdonában van. Kelta kései, mint támogatói elismerések, több történelmi íjászverseny díjazottjainak ereklyéi között található. Kovács bemutatói, nem csak szűkebb hazája jelesebb eseményein látogathatóak, de az ország több pontján és a Felvidéken is. Mindezek mellett, jó lokálpatrióta, élete párjával tagja az ipolyvecei Birbic Néptánc Egyesületnek, s ahogy hallani, kacsintgat a borászat tudománya felé is, s nem utolsó sorban a Tormay Cécile irodalmi és történelmi társaság tiszteletbeli tagja.
S,ha már a tűz és a vas, a vér és a veríték, a hagyományok megbecsülése, s a mentális felkészülés is űzi az emberfiát,valami szebb,s boldogabb tevékenység felé,akkor ideje,hogy jöjjön egy tradicionális íjászverseny,ahol megméretheti magát,egy általa készített számszeríjjal.
Ezek a sorok, egy nagyon fiatal, tehetséges emberről szólnak, aki joggal lehet kortársai számára példakép.Példakép elszántságból, kitartásból, hazaszeretetből és a munkába vetett, elkötelezett hitből.
(Celőke – Ősök szelleme – Szent Korona Rádió)