A palesztinok szabad mozgását súlyosan korlátozzák, azáltal, hogy az izraeli hadsereg kapukat és kordonokat állít fel a városok és falvak bejáratainál.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
„A kapu zárva van.” Ezt a mondatot naponta többször is elismétlik a megszállt Ciszjordániában élő palesztinok, és ezzel jellemzik életüket a városaik és falvaik Izrael általi lezárásai miatt.
Izrael egyre gyakrabban telepít vaskapukat a ciszjordániai palesztin falvak és városok bejárataihoz, hogy megakadályozza a lakosok mozgását.
Izrael a második intifáda idején, 2000-ben kezdte el a városok és falvak bejáratainál elhelyezni a kapukat, de különösen október 7-e óta megduplázta ezt a palesztinok által kollektív büntetésnek tekintett gyakorlatot.
A Gáza elleni jelenlegi háború kezdete után a palesztinok hatalmas ugrást regisztráltak e kapuk számában: egyetlen nap alatt 28-at állítottak fel a Ramallah városához közeli falvak bejáratainál.
A kapuk lehetővé teszik az izraeli katonák számára, hogy a „biztonsági előírások” szerint – ahogy a hadsereg leírja – ellenőrizzék a nyitásukat és zárásukat.
A kapu zárva tartása napokig vagy akár hónapokig is eltarthat, ami súlyosan korlátozza a palesztinok mozgását, és arra kényszeríti őket, hogy alternatív, göröngyös földutakat használjanak, ami órákig tartó autózást eredményez, amíg elérik úticéljukat.
Megalázás
A 30 éves Mohammed Rajab taxisofőr a Middle East Eye-nak elmondta, hogy egy héttel ezelőtt az izraeli hadsereg két vaskaput állított fel a Rámalláhtól északra fekvő Birzeit város bejáratánál.
Ezek a kapuk korlátozzák a palesztinok mozgását Ciszjordánia északi részéről Rámalláh városába, a palesztin kormányzati intézmények, minisztériumok és közfunkciók központjába.
Rajab szerint a kapuk bezárása azt jelenti, hogy több tízezer állampolgárt akadályoznak meg abban, hogy szabadon mozogjon, és eljusson a munkahelyére vagy az iskolába.
„Minden nap nem kevesebb, mint öt órát vagyunk kénytelenek várni, amíg kinyitják a kapukat, és ha kinyitják, a katonák ellenőrzőpontot állítanak fel, és akadályozzák a járművek tovább haladását. Próbáltunk más utakon átkelni, de hiába” – tette hozzá.
Rajab szerint ezek a kapuk „a megszégyenítés miatt” léteznek, mivel nincs biztonsági ok arra, hogy bezárják őket, és emberek tízezreit büntessék.
Vasárnap az izraeli hadsereg egy Rámalláhtól északra történt lövöldözés ürügyén zárta le a Birzeitbe vezető vaskapukat. Órákkal később bejelentették, hogy letartóztatták az elkövetőket, de a kapukat továbbra is zárva tartották.
A jeruzsálemi Alkalmazott Kutatási Intézet (Arij) jelentése szerint az Izrael által Ciszjordániában felállított különböző típusú és formájú katonai ellenőrzőpontok száma október 6-ig elérte az 567-et, beleértve 77 fő ellenőrzőpontot és 490 ellenőrzőpontot, amelyek földgátakból, cementtömbökből és vaskapukból állnak.
A jelentés kifejti, hogy október 7. óta az izraeli hadsereg több mint 140 új ellenőrzőpontot és akadályt állított fel, amelyek célja, hogy elszigetelje a palesztin városokat, falvakat és településeket, megakadályozza a köztük lévő kommunikációt, korlátozza a palesztinok mozgását, és meggátolja őket abban, hogy a kizárólag a telepesek használatába került elkerülő utakat használják.
Nem embereknek való
Mohammed Shawabkeh, a hebroni Politechnikai Egyetem 20 éves hallgatója a várostól délre fekvő al-Fawwar táborban él.
A Gázai övezet elleni izraeli háború kezdetével az izraeli hadsereg lezárta a tábor bejáratánál lévő vaskaput, és három hónapja nem engedi át a polgárokat a táboron.
Shawabkeh azóta kénytelen egy keskeny mezőgazdasági úton gyalogosan eljutni a szomszédos Dura városba, majd onnan Hebron városába, ennek következtében a szokásos 30 perc helyett órákba telik, mire az egyetemre ér.
„Az út nem alkalmas aemberi használatra, télen pedig még rosszabb a helyzet, mert sáros lesz, és még gyalogolni sem kényelmes” – mondta.
Az izraeli hadsereg a három hónap alatt többször is tüzet nyitott azokra a palesztinokra, akik gyalog próbáltak átkelni ezen a kapun, és a katonák útbaigazító táblákat festettek az utcára, hogy a lakosokat a mezőgazdasági út használatára kényszerítsék.
A betegek halála
A lezárás másik formáját a földgátak adják, amelyekkel az izraeli buldózerek az izraeli hadsereg parancsára lezárják a palesztin utcákat, ami azt jelenti, hogy azok további intézkedésig zárva maradnak.
A hadsereg a közelmúltban számos dzsenini és nábluszi falu és város bejáratát zárta le földgátakkal, hogy elvágja az összeköttetést közöttük.
Amjad Atatreh, a Dzsenintől délre fekvő Yabad település polgármestere elmondta, hogy a város összes bejáratát lezárták október 7-e óta.
A lezárás elvágja a kommunikációt Yabad és a szomszédos falvak között, sőt még a város egyes belső kerületei között is.
„A város gazdasági és társadalmi közéletét megbénították ezek az akadályok és lezárások. Emellett 20 000 dunumnyi mezőgazdasági területet sem tudnak megközelíteni a tulajdonosok, még az olajbogyószüret idején sem” – mondta Atatreh.
Az izraeli hadsereg földkupacokat helyezett el Jabad Muriha negyedének bejáratánál, elvágva a város természetes meghosszabbítását, és teljesen elszigetelve a 700 lakost.
Atatreh szerint a városrész lezárása akadályozta a beteg lakosok kórházba szállítását, ami egyes esetekben halálhoz vezetett.
Ezenkívül az izraeli buldózerek szabotálták és kitépték a vízvezetékeket is…
Minden bizonnyal így kell kinéznie az életnek egy olyan országban, amely mintademokrácia, valamint népirtást sem folytat (egyesek szerint).
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
(Middle East Eye nyomán Szent Korona Rádió)
