A közel-keleti események és az amerikai elnök belpolitikai megfontoltsága a választások évében együttesen veszélyes helyzetet teremtenek a világ számára egy elemző szerint – olvashatjuk a Sputnik International oldalán.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Yezid Sayigh elemző, a Malcolm H. Kerr Carnegie Közel-Keleti Központ vezető munkatársa szerint nő a globális katonai konfrontáció valószínűsége.
Sayigh ezt az értékelést a kínai médiának adott interjúban tette, amely kitért Izraelre, a Vörös-tengeri válságra és az Egyesült Államok úgynevezett „Ázsia felé fordulás” politikájára. Az Izrael és közel-keleti szomszédai közötti feszültséget elemezve Sayigh kijózanító betekintést nyújtott abba, hogy az események a világ vezetői által nem ellenőrizhető módon eszkalálódhatnak.
„Úgy gondolom, hogy egy szélesebb körű háború kockázatának esélye nyilvánvalóan növekszik”
– mondta Sayigh.
„Azt gondolom, hogy a kulcsfontosságú felek nem fognak egy bizonyos ponton túl közvetlen konfrontációba belemenni. Ugyanakkor már elindították azt, amit mi eszkalációs spirálnak hívunk”.
„Az USA nagyon kockázatos helyzetben van, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Izrael oldalán is belép a háborúba”
– jegyezte meg az elemző.
„Biden bizonyos értelemben már jelezte a katonai elrettentést, ami Iránt katonai fellépés alkalmazására ösztönözte. Tulajdonképpen már az elején elindította ezt az eszkalációs spirált azzal, hogy azonnal katonai eszközöket telepített a Földközi-tengerre”.
Sayigh az első világháború példáját hozta fel annak magyarázatára, hogy az események hogyan vezethetnek háborúhoz anélkül is, hogy a világ vezetői tudatosan törekednének a konfliktus kirobbantására. Az I. világháborút híresen Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös főherceg meggyilkolása indította el. Sayigh szerint azonban a háború kitörésének kulcstényezője nem maga a gyilkosság volt, hanem a korábbi események által keltett globális feszültség.
„1914-re a világ készen állt a háborúra”
– mondta a történész.
„A globális feszültségek elérték azt a pontot, ahol a merénylet volt a kiváltó ok, de lehetett volna bármi más is, akár egy hajó elsüllyesztése a tengeren. Bármi lehetett volna.”
Sayigh szerint a jelenlegi pillanatot részben a belpolitika által teremtett helyzetek teszik ilyen veszélyessé. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korrupciós vádakkal néz szembe, valamint azzal, hogy az izraeli közvélemény valószínűleg a Hamász október 7-i támadásáért őt teszi felelőssé. Netanjahunak érdeke a katonai konfliktus folytatása, és hogy megakadályozza azt, hogy ezek közül bármelyik is veszélyeztesse politikai karrierjét.
„De a belpolitika is keresztülhúzhatja Joe Biden amerikai elnök számításait”
– érvelt az elemző.
Korábban Biden annak jeleit mutatta, hogy visszatér Barack Obama korábbi elnök Iránnal szembeni megengedő politikájához, ellenállva sok neokonzervatívnak, akik háborút követelnek a közel-keleti országgal szemben. Most az Izraelnek nyújtott belföldi támogatás megnehezíti Biden számára, hogy megbékélésre törekedjen az ország ádáz ellenségével.
„Ez [a Biden-kormányzat] már nem pusztán a stratégiai és globális stabilitás alapján folytat külpolitikát, ahogyan korábban tette az Iránnal való kapcsolatok javításával vagy legalábbis az Iránnal való feszültségek enyhítésével”
magyarázta Sayigh.
„Ez akkor volt, amikor csak globálisan gondolkodott. Most azonban a kormányzatnak a belpolitikát is figyelembe kell vennie, és ott más a számítás”.
„A közel-keleti külpolitika az amerikai belpolitika túsza lesz, ami nagyon veszélyes”
– figyelmeztetett.
Szajigh azzal érvelt, hogy az egész nyugati világrend hitelességét fenyegeti Izrael folyamatos katonai fellépése a palesztinok ellen. Megjegyezte, hogy a Nyugat keveset tett az Izraelre való nyomásgyakorlásért vagy a legjelentősebb visszaélései visszaszorításáért. Inkább úgy tűnik, hogy hátat fordított az egész második világháború utáni rendnek, amelyet létrehozott, csakhogy szövetségesét támogassa.
„A nyugati válasz, amely figyelmen kívül hagyta a nemzetközi humanitárius jogot és a háborús szabályokat, egyben a világtörténelem megváltozásának pillanatát is jelenti”
– állította megdöbbentően.
„A liberális rendet, amelyet a Nyugat 1945 óta állítólag védelmez és fenntart, maga a Nyugat hagyta el”.
Sayigh azt állította, hogy ez a pillanat éppen akkor következett be, amikor az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy figyelmét Kelet-Ázsiára összpontosítja, remélve, hogy az újraéledő Oroszországgal együtt megakadályozza Kína felemelkedését. Ezzel szemben a közel-keleti események okozta zavarok valójában felgyorsíthatják a Nyugat hegemóniájának hanyatlását.
„Ők [a Hamász] indították el a szétesés és az összeomlás folyamatát egy olyan világrendben, amely már amúgy is hanyatlóban és leépülőben volt”
– érvelt Sayigh.
„De ez volt az a pillanat, amikor mindez nyilvánvalóvá vált. A nemzetközi rend megváltozása már 20 vagy több éve zajlik”.
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Küszöbön a harmadik világháború az amerikai hadsereg volt parancsnoka szerint
(Sputnikglobe.com nyomán Szent Korona Rádió)