2023. október 7-én egy saját földjén elnyomott nép úgy döntött, elég a terrorból és kitörnek Izrael karmai közül. Szó szerint törtek ki, ugyanis a Gáza várost körülvevő hatalmas falakat lerombolták, és a több évtizedes „fogságból” kiszabadulva revansot vettek a cionistákon. Visszatekintés következik a kétéves gázai háborúra és a régióban bekövetkezett változásokra, melyek a mai napig tartanak.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A 2023. október 7-ei összecsapásokat a térségben súlyos katonai műveletek, a világban diplomáciai csörték, béketárgyalások és egyre sűrűsödő utcai tüntetések követték. A Hamász támadásának napján az izraeli vezetés úgy döntött, válaszul offenzívát indít a Gázai övezetben. Ekkortól kezdődtek a mészárlások, a válogatás nélküli gyilkolászások.
6 nappal később elrendelték az enklávé északi részének kiürítését. Azóta több mint 400 ezer palesztin menekült el Gázavárosból.
November végén, több mint másfél hónap véres háború után életbe lépett az első tűzszünet. A Hamász elengedett 81 túszt, 240 palesztinért cserébe.
2024. január végére – de valójában már a gázai művelet megkezdése előtt – Nyugaton változott a hangulat, palesztinpárti tüntetések kezdődtek és a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy vessen véget a vérontásnak. Tel-Avivban is több tízezren vonultak utcára, hogy felszólítsák Netanjahut a vérontás megállításra.
A rafahi mészárlás
2024 tavaszán újabb hatalmas offenzívát rendelt el Izrael, mely előtt felszólította a palesztin lakosságot, hogy aki élni akar, vonuljon a rafahi átkelőponthoz. Ott azonban nem engedték át őket, hanem a menekülttáborban nagy részüket lemészárolták és folyamatosan bombázták sátraikat.
2024 augusztusában egy rég nem látott, komoly betegség, a gyermekbénulásos járvány tört ki Gázában. Ez azért volt veszélyes, mert egyrészt bele is halhatnak a gyermekek, másrészt a kritikus egészségügyi helyzet miatt egy egyszerű alapellátást sem tudtak már biztosítani a palesztinoknak. A WHO-nak sikerült egy oltási kampányt szerveznie, amelyre kérte a feleket, hogy kössenek tűzszünetet. Ez meg is valósult, pontosan 3 napig tűzszünet lépett életbe, amíg sikeresen beoltottak minden gyermeket Gázában.
2024 őszén komoly fordulóponthoz érkezett a háború: Izrael megölte a Hamász gázai vezetőjét, Jahja Szinvárt. Nem a családja körében, egy bunkerben meghúzódva vagy idegen országban bujdosva, hanem harc közben vesztette életét. A boncolás azt is kimutatta, hogy a Hamász vezető, a halála előtt már 4 napja nem evett. Igazi mártír, aki a népéért harcolt az utolsó leheletéig.
2024. október 7-én, az első évfordulón komoly rakétazáporral emlékezett meg a Hamász és Libanon az egy éve tartó terrorról. Végül ez év végén a Nemzetközi Büntetőbíróság kimondta, hogy háborús bűnös Benjamin Netanjahu és elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Footage shows the amount of destruction in North Gaza before and after Israel started the bombardment campaign.
Did anyone really think this is about “Khamas” or the “hostages”? pic.twitter.com/0MIpHenb2V
— Suppressed News. (@SuppressedNws1) October 7, 2025
Újabb tűzszünet
Több mint 15 hónapnyi harc után, 2025. január 19-én ismét tűzszünet lépett életbe, ezúttal Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közbenjárására. A Hamász 25 élő és 8 elhunyt túszt adott át 1800 fogvatartott palesztinért cserébe.
2025 januárja és februárja kemény tél volt, a porig bombázott Gázában heti szinten fagytak halálra csecsemők.
Szintén 2025 év elején, mikor Donald Trumpot megválasztotta Amerika elnökké, kitelepítési javaslatot tett, miszerint Jordánia és Egyiptom fogadja be a palesztin menekülteket. A két ország (akik egyébként hosszú évtizedek óta fogadnak be palesztinokat már) kiálltak a független Palesztina mellett és elutasították a kiűzésüket.
Trump ezután egy újabb pofátlan tervvel állt elő: Gázát újjáépítené és a Közel-Kelet riviérájává alakítaná. Az arab országok ezt mind elutasították és elkezdtek tárgyalni Gáza közös újjáépítéséről.
Éhínség
2025 márciusában a Ramadán első napján a cionista terrorhatalom úgy döntött, megvonja a segélyszállítmányokat is a palesztinoktól. Teljes mértékben lezárták a befelé vezető utakat és semmiféle humanitárius segélyt – se élelmiszert, se gyógyszert – nem engedtek be.
Ugyanebben a hónapban egy brutális mészárlást is végrehajtott Izrael. Egy éjszaka alatt több mint 400 palesztint gyilkoltak le menekülttáborokban. 2025 áprilisában újra civilekre támadtak a cionisták: mentősöket és újságírókat gyilkoltak.
Ez év nyarán a cionisták komoly haditechnikát és mozgósításokat vetettek be, hogy kifejezetten a gyermekeket gyilkolják Gázában.
2025 szeptemberében újabb, súlyos háborús bűncselekményt követett el Izrael. Ugyanis a tűzszüneti tárgyalásokban kiemelkedő szerepet játszó Katarban bombázta le azt az épületet, amelyben a Hamász vezetőit vélték a cionisták. Ők azonban túlélték a támadást. Komoly negatív visszhangot váltott ki az eset, Katar mélységesen felháborodott.
Izrael és az MI
Külön cikksorozatban foglalkoztunk azzal, hogy a cionista terrorállam miként használja a mesterslges intelligenciát a palesztinok gyilkolására. Első, második, harmadik, negyedik és ötödik része itt olvasható.
Nemzetközi visszhang
Számos ország nyilatkozatokban állt ki először a független Palesztina elismeréséért. De voltak olyan országok is, akik a kereskedelmet zárolták Izraellel, ezzel kiállva a palesztinok mellett. Amelyik ország eddig fegyvert vagy alkatrészt küldött, ők pedig felhagytak ezen tevékenységükkel, úgy mint például Németország vagy Szlovénia. A világ Izrael ellen fordult, ők mégis a mai napig folytatják a népirtást, Benjamin Netanjahu pedig szabadlábon. Megjelentek híres márkák bojkottjai is (például a KFC vagy a McDonald’s), akik támogatják a népirtó cionistákat. Emiatt például a Starbucks komoly bezárásokra kényszerült.
Alexander Dugin, orosz filozófus is komoly kritikákat fogalmazott meg Izraellel szemben.
ENSZ főtitkár: Naponta több száz ártatlan palesztin gyerek hal meg
(Euronews nyomán Szent Korona Rádió)
