Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

Mi idézi elő az antiszemitizmust? (III.rész)

„Az anyagban való feloldódás és az a vágy, hogy mindent az anyagba fullasszanak, feltételezi az intelligibilis Én hiányát, tehát lényegileg zsidó vonás” –  Írja Otto Weininger a zsidóságról, a Nem és jellem című művében, melynek előző részlete ide kattintva érhető el. Mi is az a zsidó mivolt és hogyan áll a zsidó önmagához, a zsidósághoz? Ezekre […]

Mi idézi elő az antiszemitizmust? (II.rész)

„A zsidó az arisztokrata ellenpólusa. A zsidó született kommunista és mindig közösködést akar.” – Otto Weininger írja a zsidóságról első cikkünk folytatásában. Az alábbi részben a zsidó motivációkra és ezeknek miértjére tér ki az író.

Frithjof Schuon: Embernek lenni annyi, mint tudni (II. részlet)

„Rejtett kincs voltam, és azt kívántam, hogy megismerjenek; ezért teremtettem a világot.” Frithjof Schuon, A vallások transzcendens egysége című műve részletének folytatásában tovább fejti az emberi szubjektum és objektum kapcsolatát, illetve válaszokat kutat Isten ember általi, önmaga keresésének miértjeire is.

Hamvazószerda kapcsán: Átfogóan a bűnökről

„Senki se csodálkozzék azon, hogy a rossznak az emberi életben olyan nagy szerepe van. A rossz tulajdonképpen az egyetlen feladat, amit meg kell oldanunk.” Az alábbi cikkünkben rendkívül fontos, a bűnökhöz kapcsolódó gondolatokat gyűjtöttünk össze Hamvazószerda alkalmából, Hamvas Béla, A bor filozófiája és Frithjof Schuon, A kereszténységről című művekből. 

Frithjof Schuon: Embernek lenni annyi, mint tudni (I. részlet)

„Egyedül az ember képes beleérezni magát mások helyzetébe és egyedül az ember képes áldozatra és könyörületre” – írja Frithjof Schuon A vallások transzcendens egysége című művében. A híres tradicionális író többek között az emberi érzések összességéről és eredőjéről beszél, kitérve mi is a különbség az intellektus és az intelligencia között.

René Guénon: A modern mentalitás reformja II. rész

René Guénon, A szent tudomány szimbólumai című műve első részletének folytatásában a modern kereszténység hanyatlásának gondolatával foglalkozik, miszerint mára már a legtöbb hívő számára a vallás csupán egy szentimentális alapokon nyugvó pótcselekvést jelent és legtöbbük mennyire eltávolodott a vallás valódi küldetésétől.

Előkerült az aquincumi katonaváros első Mithras-szentélye

Nemcsak Budapest története szempontjából jelentős az egykori óbudai Szeszgyár területén azonosított épületmaradvány, de az egyetemes ókorkutatás mértékével is fontos eredmény az egyelőre félig feltárt, leletekben bővelkedő szentély.