A BBC két napja is arról írt még, hogy “a szélsőjobb nagyot érhet el az uniós választásokon”. Azzal riogattak, hogy olyan EP választások jönnek, melyek az 1930-as évek Európáját idézik. Az elmúlt napokban 350 millió választópolgár élhetett szavazati jogával. A sajtó szerint a millenniumi és az első generációs Z-szavazók azok közé tartoznak, akik jobbra húznak. A Financial Times újság számára nemrég összegyűjtött adatok szerint a fiatal francia szavazók és a 25 év alatti holland szavazók körülbelül egyharmada, valamint a fiatal német szavazók 22%-a támogatja országa “szélsőjobboldalát”. Ez jelentős növekedés a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választás óta. Mindeközben ugyanakkor Ilaria Salis antifa terroristát is beszavazták. De hogy is néznek ki a számok? Mik lettek az eredmények? Az európai körkép végigtekintése alább olvasható.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Németország
Németországgal kapcsolatban az Euronews azt írta, hogy a legesélyesebb párt az Európai Néppárt, melynek színeiben a CDU és a CSU indultak az országban. Második helyen a mérések szerint az AfD állt, mely pártnak a kampányidőszak korántsem volt zavartalan, hiszen egyik politikusukat leszúrták, az őket támogatók bankszámlájának korlátozásával fenyegetőztek, de még a betiltásukat is belengették. A jelenlegi kancellár, Scholz szociáldemokrata pártját csak a harmadik helyre mérték, ugyanakkor a kutatók pedzegették, hogy beelőzhetik az AfD-t (mondjuk megfélemlített szavazók esetében nem esélytelen ezt elérni).
Az első előrejelzések megérkezése után Alice Weidel, az alt-rightos Alternatíva Németországért (AfD) egyik társelnöke „extrém módon sikeresnek” nevezte pártja választási kampányát, amellyel a szavazatok 16 százalékát sikerült megszerezniük az előzetes becslések szerint – írja az Index.
Az emberek összességében euroszkeptikusabbak lettek
– foglalta össze Weidel.
Az élen a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU és CSU) közös listája 29,5 százalékkal szerepelt.
A Szociáldemokrata párt (SPD) csak a szavazatok 14 százalékát volt képes megszerezni. A nagyobbik kormánypárt koalíciós partnerei, vagyis a Zöldek pedig 12 százalékot értek el.
Érdemes megjegyezni, hogy az egykori NDK tartományaiban viszont az AfD végzett az élen.
Franciaország
Franciaországban is a jobboldal, valamint az antiglobalista, migránsellenes populisták sikerét várták. A Nemzeti Front győzelmére lehetett számítani már az utolsó előrejelzések alapján is, miközben Macronék csúnya leszereplését jelezték, a 3. helyre mérték őket.
Macronék bukása akkorára sikerült, hogy fel is oszlatta az országgyűlést, új választásokat írt ki. A győztes párt (Nemzeti Tömörülés) így akár a megszerzett 32%-kal esélyesen pályázhat az új választásokon is a győzelemre. Olybá tűnik, hogy a franciáknak azért csak elegük van Macron ultragáz politikájából.
Le Pen és a párt 28 éves vezetője, az egyre népszerűbb Jordan Bardella arra törekedtek, hogy az uniós választást a Macron mandátumáról szóló félidős népszavazásként állítsa be – a bevándorlással, a bűnözéssel és a két éve tartó inflációs válsággal kapcsolatos elégedetlenség közepette.
Hollandia
Az Exit Pollok meglepetéssel szolgáltak Hollandia kapcsán, hiszen a jobboldalinak kikiáltott, de mint azóta láttuk, csupán a populista kategóriába tartozó Geert Wilders tavaly országos választásokat megnyerő radikális pártja a második helyen végzett a baloldali koalíció mögött. A holland Szabadságpárt hét mandátumot szerez az Európai Parlamentben, a Munkáspárt és a Zöldek szövetsége pedig nyolcat.
Az EU eredménylistája szerint 4%-ot vertek a baloldaliak Wildersékre.
Ausztria
Nyugati szomszédunknál is érdekesen alakultak az események, hiszen itt is a jobboldal előretörését hozta a választás.
Az FPÖ (Szabadságpárt) 25,7 százalékot kapott. Ezzel hat képviselőt küldhetnek Strasbourgba – kétszer annyit, mint ahányan eddig ültek a képviselőcsoportjukban. A második-harmadik helyen fej fej mellett vannak, 23-24 százalék körüli eredményekkel Karl Nehammer öt éve simán győző Néppártja és a szociáldemokraták. A Zöldek is visszaestek (10 százalékra, rajtuk kívül még liberális NEOS jut még be az Európai Parlamentbe).
Spanyolország
Miután Spanyolországban is egyre nagyobb problémákat ölt a migránsprobléma, valamint a szocialista kormány azzal fenyegette az elmúlt időszakban a katolikusokat, ha nyilvánosan imádkozzák a rózsafüzért a választások ideje alatt, akkor börtönbüntetésre számíthatnak, arra lehetett számítani, hogy az ott jobboldalnak számontartott Vox fog nagyot nyerni. Az összesített eredmények alapján 10%-ot sikerült elérniük, mely az utolsó mérések eredményével is megegyezik.
Lengyelország
Lengyelországban a balliberálisok abszurd módon történő kormányra kerülésével elrettentő esetek tömkelege került szláv testvéreink elé, melynek következtében számíthattunk Tuskék bukására a választáson. A hazaihoz hasonló kettős helyzetet ugyanakkor jól mutatja a lengyel politikai életben, hogy fej-fej mellett, de a balliberálisok győzelmével zárult az EP választás. A Jog és Igazságosság (35,7%) 2%-kal lemaradva lett a második.
A választáson viszont nagyot ment a Konfederacja párt, 10%-ot szereztek, és a menorát poroltóval lefújó, ukránellenes, monarchista politikusuk (Grzegorz Braun) így bekerült az Európai Parlamentbe.
Románia
Romániában két tényezővel érdemesebb foglalkoznunk.
Az egyik a szélsőséges, soviniszta AUR (Alianța pentru Unirea Românilor). A magyargyűlölő párt – mely végül még a magyar szavazatokért is kuncsorgott – erőteljesen tört fel az utóbbi időben, és az EP választáson már 15%-ot sikerült szerezniük.
Emellett olybá tűnik, hogy az erdélyi magyarságnak is lesz közvetlen képviselője az Európai Parlamentben, hiszen az RMDSZ 5%-ot szerzett.
Szlovákia
Meglepő vereséget szenvedett a balliberálisoktól Robert Fico. A Progresszív Szlovákia (PS) a szavazatok 27,81 százalékát szerezte meg a vasárnapi választáson, ami hat mandátumot jelent az Európai Parlamentben. A Smer-SD 24,76 százalékot ért el, így öt mandátumot szerzett a 720 tagú EU-közgyűlésben.
A Magyar szövetség nem jutott be, 3,9%-ot szereztek.
Csehország
Csehországban 4 helyet veszítve őrizte meg elsőségét Andrej Babiš populista-centrista pártja. Mögöttük a jobbközép szövetség majd a populisták és az autósok jogaiért küzdő koalíció zárt.
Olaszország
Olaszországban Meloniék megtartották a vezető helyüket, mögöttük csupán 3%-kal lemaradva, ugyanakkor követi őket a balközép. Hogy Salvinire továbbra is szüksége van, jól mutatja, hogy a tekintélyes többség csak az ő közel 9%-ukkal jöhet össze.
Ami viszont gyalázatos Olaszország kapcsán, hogy az antifa terrorista Ilaria Salis is mandátumot szerzett. „A megerősítésre váró eredményektől függetlenül elég nagy biztonsággal kijelenthető, hogy Ilaria Salis európai parlamenti képviselő lesz, és úgy gondolom, hogy a szavazatok lavinájával fogják megválasztani” – mondta Nicola Fratoianni, a Sinistra italiana nemzeti titkára.
Portugália
Portugáliában 10%-ot sikerült szereznie a CH (Elég!) jobboldali-populista pártnak. 30%-ot szerzett még a jobbközépnek titulált (de liberális konzervatív eszméket is valló) pártszövetség, melynek tagjai a Szociáldemokrata Pártból, a Néppártból valamint a Népi Monarchista Pártból tevődtek össze. A választást a szocialisták nyerték.
Észak-Európa
Svédországban eléggé szétaprózódott százalékokkal találkozhatunk, ugyanakkor itt is toronymagasan (10%-kos többlettel) nyertek a szociáldemokraták. Őket a jobbközép követi 17,5%-kal, majd a zöldek és a nacionalista SD következik.
Finnországban sem ért el egyik párt sem 30% fölötti eredményt. Mind a Néppárt, mind a Baloldali koalíció – bár az élen végeztek – az előző választásokhoz képest helyeket veszítettek. Őket a szocdemek, a liberális agráriusok követik. Az euroszkeptikus Finnek Pártjának egy helyet sikerült szereznie. mellyel egyet el is buktak az előző ciklushoz képest.
Dániában is viharosan alakultak a dolgok a választás előtt, hiszen a szociáldemokrata kormányfő minden kampányeseményét lemondta, miután megtámadták. Bár az ő pártját mérték legesélyesebbnek, a Zöldek mégis elvették tőlük az első helyet, igaz nem túl nagy különbséggel: hiszen 17,4 – és 15,6%-ot szereztek a pártok. A szavazatok itt is szétaprózódtak, sok bejutott párt éppen átlépte az 5%-os küszöböt.
Baltikum
Nem tartogat különösebb meglepetéseket sem Lettország, sem Észtország, sem Litvánia. Nagyjából a szavazatok egyenlően oszlanak meg a jobbközép és a baloldal között. Több, kevesebb szavazatot kapó párt jutott be.
Belgium
Belgiumban a Flamand Érdek migráció-ellenes párt nyerte a választást, ugyanakkor csak pár tized százalékkal, hiszen Belgiumban is jelentős aprózódás van a voksok között. Őket az egy parlamenti helyet veszítő francia nyelvű liberálisok követik mindössze 0,3%-kal lemaradva. A nacionalista flamandok ugyanakkor az élmezőnyben 6 helyet is szereztek, hiszen a harmadik helyen az Új Flamand Szövetség végzett.
A miniszerelnök miután pártja, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták szinte sereghajtóként, egy mandátumot szerezve végzett, Macronhoz hasonlóan lemondott.
Bulgária
A délkelet-európai tagállamban sikerült az Újjászületés elnevezésű euroszkeptikus, populista, egyesek által szélsőjobboldalinak titulált pártnak 15%-ot és ezzel 3 mandátumot szereznie.
A bulgáriai török és muszlim kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért is három helyet tudhat magáénak.
Nagy vesztesnek Bulgáriában a szocialisták számítanak.
Horvátország és Szlovénia
Az egyetlen megemlítendő fontosabb momentum Horvátországból, hogy a Marko Perković “Thompson” (modern Horvátország által parkolópályára rakott hazafi, aki több ikonikus dalt is szerzett a délszláv háború alatt) számait is játszó népzenész-politikus Tomislav Tomašević pártjának sikerült egy képviselőjelöltet bejuttatnia az Európai Parlamentbe.
Szlovéniában meglepően nagy hányadban tették voksukat az emberek a zöld pártokra.
Összegzés
Mint látjuk, nem jött el a széleskörű jobboldali előretörés. Több populista, euroszkeptikus, migrációellenes pártnak sikerült jelöltjeit bejuttatnia, ugyanakkor nagy hányadban továbbra is a baloldaliak vagy melegkonzervatívok szerezték meg a parlamenti helyeket. Mindenesetre minimális változás megfigyelhető az európai politikai térben, ugyanakkor radikális fordulatokra nem kell számítani. A legradikálisabb változás és a legnagyobb meglepetés talán Franciaországból érhetett minket.
Ne hagyd ki az önkormányzati választásokról készült összefoglalónkat se:
(Szent Korona Rádió)