Aknák reneszánsza – szerepük az orosz – ukrán konfliktusban (2. rész)

Az ukrajnai háborúban is igen nagy szerep jut az aknáknak. Így az egyik legjelentősebb aknacsaládot jártuk most körbe.  Első rész ide kattintva olvasható.

Kérjük, támogasd adód 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07

A TM-62 család, a rejtett „csodafegyver”

A nyugati és a hazai bulvár médiában, mind köztük a Portfólión számtalan olyan hangzatos klick bait címet adó csodafegyvert írtak már le, hogy legalább százszor meg kellet volna nyernie valamelyik félnek a háborút. A beharangozott csodafegyverek közül egyedül csak a HIMARS rendszer átadása bírt jelentős hadászati befolyásoló tényezővel.

Van azonban egy kevésbé látható fegyvercsalád, amely miatt a háború megakadt az I. világháborúhoz hasonlóan. Ezt pedig részben a felszín alatt kell keresni. Nevezetesen a tankelhárító aknák ezek, azon belül is a TM-62 család tagjai. Jelenleg a konfliktusban a legnagyobb számban használt tankelhárító akna, amely elsősorban a megmaradt hatalmas hidegháborús készleteknek köszönhető. A közel egy évvel ezelőtt megjelent cikkben főleg a „szirom” PFM-1 aknákkal foglalkoztunk. De mi is ez a TM-62, ami minden harckocsizó és harcjármű parancsok egyik legrosszabb rémálma lehet?

TM-62 aknacsalád

TM-62 tankelhárító akna egy a Szovjetunió idején kifejlesztett és gyártott sokoldalú tankelhárító akna család, amelynek használata és telepítése faék egyszerű, olyan tipikusan orosz.

A háború után első kifejlesztett szovjet tankelhárító akna TM-56 volt, ami nem váltotta be a hozzáfűzött elvárásokat, ezért továbbfejlesztették.

 A TM-62M páncéltörő akna kialakítása és működési elve:

TM-62(M) páncéltörő akna működési mechanizmus tekintetében hagyományos robbanó akna. Egy lapos korong alakú fémházból áll, amelynek tömege 9,5kg, belsejében 7,5kg robbanóanyag általában TNT vagy más keveréket tartalmaz. Az akna közepén található egy menettel ellátott furat, amelybe a gyújtószerkezetet csavarják, szállítás közben egy védő kupak található rajta. Az oldalán egy szövet hord fogantyúval van ellátva a könnyebb szállítás érdekében. Nem rendelkezik segédgyújtó beszerelési lehetőséggel, mint az M/56, azt általában utólag készítenek neki. Az akna nagyság elég nagy ahhoz, hogy a legtöbb harcjárművet, harckocsit mozgásképtelenné tegye. Az olyan kevésbé masszív és aknaálló harcjárműveknél, mint a BMP-1 a bal oldali lánctalp alatt bekövetkező robbanás esetén személyzet számára (harcjármű vezetőnek biztosan) végzetesnek bizonyult, bizonyos esetekben a BMP-2-nél is. Ezt már afganisztáni harcok során is felfedezték, ami a legénység egymás mögötti elhelyezése miatt következik be.

A TM-62 család jelölései:

  • TM-62B (tok nélküli)
  • TM-62D (fa tok)
  • TM-62M (fémtok)
  • TM-62P/P2 (piros/barna műanyag tok), P3 (zöld műanyag tok)
  • TM- 62T (gyanta/szövet tok).

Számtalan típusú gyújtóval lehet felszerelni. A legáltalánosabban MV-62 mechanikus, késleltetés nélküli nyomással működtetett gyújtóval szerelik, amely 200-500 kg nyomástól aktiválódik. Az egyszerű rálépő katona alatt nem aktiválódik, bár nem érdemes rajta ugrálni. Ezért jellemzően PMN család vagy más gyalogsági aknákkal együtt telepítik őket. Előfordul, hogy szabványos gyújtója helyett PMN-2 gyalogsági aknát helyeznek el, ami enyhén szólva eltünteti az aktiválóját. Az akna önmagában veszélytelen, benne lévő robbanóanyag érzéketlen a külső behatásoktól, detonátor szükséges a robbanóanyag beindításához. Lehet falhoz csapni, fejszével aprítani, sőt kiválóan alkalmas curling kő helyettesítésére is…

Következő gyújtok használhatóak még a TM-62 családhoz:

  • Késeltetett (MVZ-62),
  • mágneses (MVN-72/ MVN-62)
  • impulzus (MVD-62)
  • szeizmikus (MVCH-62Z)
  • csökkentett észlelésű pneumatikus (MVP-62)
  • távirányításos (UMP)
  • érintés nélküli akusztikus (NV-PTM)

Telepítés:

Akit jobban érdekelnek az aknamezőkkel kapcsolatos leírások, annak ajánlom FM 20-32 „Mine/Countermine Operations”-t az amerikai hadsereg kézikönyvét.

Hevenyészett, „gyors„ telepítés esetén általában úttestre elhelyezett aknazár (akna sorompó) a legismertebbek a média által. Ezek elég veszélytelenek általában lassításra használják őket. Több videóban látható, ahogyan civilek félre tolják az úttestről, vagy kikerülik autóval TM-62M-ből álló aknazárát. A 2023 nyarán jelentek meg olyan orosz videók, ahol a szántóföldeken teherautókról platójáról dobálnak le TM-62M aknákat valószínűleg MVP-62 detonátorral, hasonlóan, mint 1943-ban Kurszknál. Egyes jelentések szerint vannak, olyan aknamezők, amelyek minden m2-re jut legalább 5 akna!

Az ukránok a nyár során hőkamerás drónok segítségével próbáltak megtalálni a sebtében a földből kiálló aknákat, mivel az eltérő hőszignatúrát mutattak a gyorsabban kihűlő talajtól naplementekor.

Gyakori, hogy nagyobb méretű drónok (mezőgazdasági) segítségével telepítik őket távol a fronttól, illetve egymáshoz kötözött „láncot” húznak ki távirányítós lánctalpas drónok segítségével.

Normál kézi telepítés esetén az aknanagyságával megegyező területen felszedik a gyeptakarót és kiásnak neki egy kisebb mélyedést, amely a célérzékelő teteje egy szintbe nem kerül, majd visszahelyezik a gyeptakarót. Általában a kiszáradt gyep árulkodik az akna helyéről. Nagyobb esőzés következtében gyakori, hogy az aknákról lemossa a földet.

Az oroszok előszeretettel alkalmaznak egymásra helyezett aknákat (2-3db), így növelve a robbanás erejét. Amit elsősorban az aknataposó hengerek nem képesek elviselni, az a nagy erejű robbanás, amely használhatatlan teszi őket. Ezzel megakasztva aknamezőn való áttörést.

Tovább a telepítésről: a menetvédő műanyag kupakot eltávolítják és becsavarják a gyújtószerkezetet, majd végrehajtják élesítési folyamatot (biztosító kihúzása, élesítő gomb).

A leggyakrabban MVP-62 (MBП-62) gyújtót alkalmaznak, az esetek kb. 80%-ban. Az élesítőgomb megnyomása után egy jellegzetes zümmögő hang hallható, ami jelzi, hogy néhány tíz másodperc múlva éles az akna.

A gépi telepítést általában GMZ-3 végzi, amely 208db TM-52/TM-57/TM-62/TM-89 aknát képes telepíteni 16km/h sebességgel 4,5-5,5m-es távközzel. Egy GMZ-3 szakasz 15 percen belül 1-2 km hosszúságú sűrű aknamezőt tud lefektetni, amin aknamentesítő berendezés nélkül nem lehetséges a sikeres átjutás. De lehetséges a helikopterről való telepítés is VMR-2 rendszer segítségével.

Hatástalanítás:

A szabályzat elsősorban az aknák helyszínen történő megsemmisítését írja elő.

Nem javasolt MVP-62 gyújtóval szerelt kitekerése, annak módosítási veszélye miatt, kivételt képez a saját egységek által lerakott aknák. Amennyiben mégis megtörténik, akkor biztonságos távolságból kell azt, a kitekerést végrehajtható megfelelő eszközökkel. A MVP-62 gyújtó kellően érzéketlen legalább (150kg +-; állapot függő), ami miatt mozgatása vagy normál szállítása közben „veszélytelen” felszerelt állapotban. A gyújtószerkezet hatástalanítása a következőből áll:

Élesítőgomb mellett található gumidugó leszedése, majd egy speciális kulccsal, az óramutató járásával ellentétes irányba csavarni az élesítő mechanizmust, ameddig nem kattan be a helyére. Ezután a biztosítót rá lehet helyezni, majd „újra felhasználható”.

Felszedés ellen jellemzően ML7/8 vagy MS-3 alkalmaznak, amit az akna alá helyeznek és annak mozgatása esetén robbannak fel. Gyakran kézigránátokkal (RGD5/F-1) helyettesítik őket. Illetve az akna oldalában utólagosan fúrt lyukba elhelyeznek egy MUV gyújtót, amit madzaggal rögzítenek. De előfordult az is, hogy: OMZ-72 ”boszorkány” gyalogsági ugróaknát kötöttek az aknára. Amennyiben fennáll a gyanú, hogy felszedés elleni védelemmel van ellátva az akna, akkor jellemzően egy aknakiforgató horgot (vasmacskát) akasztanak az aknára és azt biztonságos távolságról, 25-30m-ről kihúzzák a helyéről. Nagyobb magabiztossággal rendelkező utászok óvatosan körbeássák.

A felszedett aknákat ezután egy félreeső helyen összegyűjtik, és robbantással megsemmisítik. Alternatív felhasználási körébe tartozik a lövészárok és fedezék készítése robbantással, mert senki sem szeret ásni.

Harcközben jellemzően harcjárművekre szerelt aknakiforgató és aknataposó, illetve robbanó töltetek pl. (UR-77, M58 MICLIC) segítségével lehet megtisztítani a területet. Ugyanakkor egyes gyújtószerkezetek kialakítása lehetővé teszi az aknák” életben maradását”.

A következő részben az aknamezőkkel fogunk részletesebben foglalkozni.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Aknák reneszánsza – szerepük az orosz-ukrán konfliktusban (1. rész)

Hazarepültek a sérült ukrán HIMARS-ok

Oroszország új hiperszonikus rakétát vetett be?

(Flippy – Szent Korona Rádió)