Az olyan milliárdos nemzetközi cégóriásoknak, mint a McDonald’s vagy a Starbucks is lehet egy sikeres bojkottal fájdalmat okozni. Hiába a magyarázkodás, az Izrael-pártiságukat nyíltan felvállaló cégek komoly bevételkiesésekre számíthatnak, főleg a muszlim többségű országokban.
Adód 1%-ával ellensúlyozhatod a cionista propagandát, támogasd a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07
Egyre több amerikai bojkottálja a Starbucks kávézóláncot és a McDonald’s gyorsétteremláncot az izraeli–gázai háborúra hivatkozva, amit a cégek bevételeikben kezdenek is érezni, írja a Financial Times.
A közösségi médiában megszaporodtak például azok a posztok, amelyek megtanítják az embereket, hogyan készítsenek otthon is olyan italokat, mint amilyeneket a Starbucksban vennének. A kávézólánc elleni bojkott azért indult meg, mert a cég beperelte a dolgozók szakszervezetét egy tavaly októberi bejegyzés miatt. A Starbucks azt állította, hogy a szakszervezet megsértette a védjegyre vonatkozó jogi szabályokat, amikor a cég nevét és logóját használta, miközben szolidaritást fejezett ki a palesztinok iránt az X-en. A Workers United saját bírósági beadvánnyal válaszolt a perre, rágalmazásra hivatkozva: szerintük a Starbucks a terrorizmus támogatásával vádolta őket.
Az ügy következtében a Starbucks mind a palesztinpárti, mind az Izrael melletti tiltakozások célkeresztjébe került. A cég vezérigazgatója, Laxman Narasimhan tavaly azt mondta, hogy világszerte vandalizálják az üzleteiket. A cég külön közleményben közölte, hogy „nincs politikai programja”, és visszautasította a közösségi médiában megjelent pletykákat, miszerint nyereségét „bármilyen kormányzati vagy katonai műveletek finanszírozására fordítaná”.
Ennek ellenére a Starbucks bolti eladásai 5 százalékkal nőttek éves összevetésben a januárig tartó három hónapban, a Közel-Keleten viszont negatív hatásokat tapasztalt, és az üzletlánc amerikai eladásai is elmaradtak november közepe óta, részben a konfliktussal kapcsolatos álláspontjával kapcsolatos tévhitek miatt – mondta a cég.
A McDonald’snak is kijárt a feszültségből, a cég szerint a nemzetközi licencelt részlegében – amely több mint 80 olyan piacot fed le, ahol a McDonald’s licencelte franchise jogait – a boltok értékesítése a december végéig tartó három hónapban élesen elmaradt az elemzői várakozásoktól. A vállalat a lassulásért elsősorban a közel-keleti éttermeiben, valamint a túlnyomórészt muszlim országokban, például Indonéziában és Malajziában található éttermek keresletcsökkenését okolta. Egy palesztinpárti mozgalom tavaly támogatta a burgeróriás bojkottját, miután a McDonald’s izraeli közösségi oldalán közölte, hogy több ezer ingyenes étkezést biztosít az Izraeli Védelmi Erők állományának.
„Elkeseredettek vagyunk a dezinformáció és a pontatlan információk miatt, amelyek a közel-keleti konfliktusra adott válaszunkkal kapcsolatos álláspontunkról szólnak. A McDonald’s nem finanszíroz és nem támogat egyetlen olyan kormányt sem, amely részt vesz ebben a konfliktusban” – mondta a gyorsétteremlánc képviselője, hozzátéve, hogy a helyi licencpartnerek intézkedéseit a cégtől függetlenül, „a McDonald’s beleegyezése vagy jóváhagyása nélkül hajtották végre”.
A vállalatok világszerte igyekeznek alkalmazkodni azokhoz a politikai eseményekhez, amelyek következményei elidegeníthetik az ügyfeleket. „Általában a [bojkott] meglehetősen korlátozott a földrajzi terület és időtartam tekintetében” – Danilo Gargiulo, az AB Bernstein vezető kutatási elemzője.. „De most más korban élünk, mint néhány évvel ezelőtt, tekintettel a világszerte tapasztalható növekvő geopolitikai feszültségre.”
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)