Nikol Pasinján, az örmény miniszterelnök legutóbbi sajtókonferenciáján bejelentette, hogy támogatja Azerbajdzsán területi integritását, Hegyi-Karabahhal együtt, ha Baku biztosítja, hogy az ottani örmény lakosság biztonságban lesz.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
„Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer km2-es területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer km2-en. Azerbajdzsán 86,6 ezer km2-e magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján, aki szerint „a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”.
Reméli, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról.
„Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni”
– mondta.
Pasinján szerint a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására, de bízik abban, hogy sikerül megállapodni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.
Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Azt mondta, június 1-én a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is.
Pasinján elmondta: Örményország kilép a – több szovjet utódállamot tömörítő – Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”. „Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. […] Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.
Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre január 26-án úgy reagált, hogy Jereván a döntésével az EU-nak akar kedvezni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, ami nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.
Hegyi-Karabah sokáig vegyes lakosságú terület volt, ahol 20 százalékban muzulmán azeriek, többségében pedig keresztény örmények laktak. Amikor a Szovjetunió szétesett, Azerbajdzsán és Örményország is kikiáltotta a függetlenségét, és a két ország háborúzni kezdett Karabahért. Az 1994-ig tartó, 30 ezer halottat és egymillió menekültet követelő háborút akkor még az örmények nyerték, a 2020-as konfliktusnak viszont a megerősödött Azerbajdzsán volt a győztese. 2022 őszén újra fellángolt a feszültség a térségben.
Oroszország a létéért küzd az ukránok elleni háborúban Putyin szerint
(444 nyomán Szent Korona Rádió)