Az örmény-azeri határon az éjszaka folyamán harcok törtek ki, mindkét fél egymást vádolta a helyzet ismételt rontásával. Nicole Pashinyan örmény miniszterelnök kedden telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács,
Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.
Az örmény védelmi minisztérium közleményében azt írja, hogy Azerbajdzsán kedden intenzív ágyúzást indított örmény katonai állások ellen, Goris, Sok és Jermuk város irányába, melynek következtében „személyi veszteségek és károk keletkeztek a katonai infrastruktúrában”. Az azeri erők drónokat, valamint tüzérségi- és nagy kaliberű lőfegyvereket vetettek be, Örményország pedig a támadással arányos válaszcsapást hajtott végre.
„Vannak veszteségek az azeri katonák között”
– közölte az örmény védelmi minisztérium, pontos adatok nélkül.
Azerbajdzsáni nyilatkozatok szerint az örmény erők hírszerzési tevékenységet folytattak a határon, fegyvereket szállítottak a területre, és hétfő este bányászati műveleteket hajtottak végre.
Az örmény-azeri határ mentén a 2020-as háború vége óta gyakran érkeznek jelentések harcokról. A felek jellemzően egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. Hozzáteszik: a támadások szigorúan lokális jellegűek voltak, melyek katonai célpontok ellen irányultak.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben 2020 szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, 2020 november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget.
„Mondjátok el a világnak, hogy hazamegyünk.” – békét kötött Azerbajdzsán és Örményország
Hegyi-karabahi háború: a nyugati liberalizmus borította fel az egyensúlyt?
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
