Véget ért a háborús konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között. A casus belli az örmények által elfoglalt, majd etnikai tisztogatások és népirtások után elörményesített azeri terület, Hegyi-Karabah volt. A békemegállapodás orosz közvetítéssel jött létre.
Az azeri elnök, Ilham Alijev teljes győzelemként könyveli el a békemegállapodást, ezzel szemben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nem érzi úgy, hogy országa vesztesként került volna ki a háborúból.
A békekötésben foglaltak alapján Azerbajdzsán megtarthatja azon visszafoglalt területeket, melyeket a háború alatt megszerzett, továbbá az örmények beleegyeztek, hogy kivonulnak több stratégiailag fontos területről. A béke fenntartásának érdekében orosz és török rendfenntartó erők fognak állomásozni a térségben az elkövetkező időszakban. A megkötés alapfeltételeinek pontjai között rögzítették, hogy a hadifoglyokat minden további feltétel és akadályozás nélkül kötelesek kicserélni.
A dokumentumok aláírása után hatalmas ünneplés vette kezdetét Azerbajdzsánban.
Örményországban azonban tüntetések robbantak ki országszerte, a tüntetők a parlamentet és számos kormányzati épületet is megtámadtak. Az lakosság nagy része úgy gondolja, hogy Alijev elárulta őket, ugyanis abban hittek, hogy a harcok folytatódni fognak. A zavargások kedd reggelre alábbhagytak.
(BBC nyomán Szent Korona Rádió)
Hegyi-karabahi háború: a nyugati liberalizmus borította fel az egyensúlyt?