Korábban egy cikksorozatban foglaltuk össze az ujgurok kálváriáját, mely lényegében a kommunizmus hatalomra jutása óta tart Kínában. A megfigyelés és a terror azóta csak fokozódott. Nemrégiben egy átnevelőtábort túlélt nő számolt be az őt ért szörnyűségekről. Az etnocídium legfőbb bizonyítékává pedig az átnevelő táborok megléte és a személyes beszámolók mellett a Huawei telefonjain talált ujgurazonosító vált.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>>
Csatlakozz!
Napjainkra szó szerint az ujgurok minden lépése megfigyelés alatt áll, az Australian Strategic Policy Institute amerikai–ausztrál agytröszt jelentése szerint Kína folyamatos adatgyűjtést folytat a kisebbség tagjairól, és olyan cselekedeteket is súlyos bűnként kezelnek, mint egy telefonos alkalmazás letöltése, vagy egy fájl elektronikus megosztása. A kiszemeltek folyamatos megfigyelésnek esnek alá, és a különböző szervek elemzik adataikat. A megfigyelteknél az esetek nagy részében besúgókra támaszkodnak, akik a kommunisták szerint a gyanús tevékenységet folytatókat figyelik meg.
Kína szerint csak az ujgurok életkörülményeit javítják intézkedéseikkel, és az etnocídiumról szóló történetek csupán az ország ellenségeinek kitalálmányai. Az elnyomás és a megfigyelés azonban olyan szintekre emelkedett, hogy 4 évvel ezelőtt szisztematikusan begyűjtötték a kínai hatóságok a Szent Korán példányait, a napokban pedig az Apple is letörölte kínai kínálatából annak elektronikus verzióját. A radikalizmussal való megvádoláshoz napjainkra már az is elégségessé vált, ha valaki hosszú szakállat növeszt.
A KKP politikai és jogi ügyi bizottsága a kínaiak által lakott részen nem rendelkezik kiterjedt jogkörökkel, ellenben Hszincsiangban feladatköre és költségvetése is bővült az elmúlt években. A bizottságot még Mao Ce-tung néhai vezető idején hozták létre, a szervezet fontos szerepet játszott a milliók életébe kerülő, az ország modern kori történetének legnagyszabásúbb, katasztrofális kimenetelű ipari mozgalmában, a nagy ugrásban, valamint a Kínát intellektuális sötét gödörbe taszító kulturális forradalomban. A bizottság befolyása azonban 2013-ban csökkent, miután az új pekingi vezetés Hszi Csin-ping elnök alatt úgy látta, túl nagy hatalomra tett szert.
A példák alapján jól láthatjuk, hogy a bizottságot mindig akkor veszik elő, amikor valamilyen társadalmi szintű átrendezés zajlik az országban. Az ujgurok etnocídiuma pontosan egy ilyen eset. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy bármilyen mikronyomot, mely rendszerellenes cselekedetnek lehet a bizonyítéka, követnek: itt gondolnunk kell olyan triviális dolgokra is, hogy egy váratlan vendég, vagy külföldi telefonhívás érkezik az ujgur állampolgárhoz. A mikronyom felfedezte után a rendszer egy push üzenetet küld ki, melyben a besúgók és a rendőrség figyelmét felhívják arra, hogy figyeljék jobban az adott személyt, ezt egy nyomozási szakasz váltja fel, melynek vége az évekig tartó internálás is lehet.
A megfigyelés azonban nem ér véget az átnevelőtáborba szállítással, ugyanis a bizottságban létrehoztak egy testületet, mely a táborban történő magatartásváltozásokat figyeli, hogy csak akkor engedjék ki onnan a személyt, amikor az már tökéletes kiszolgálója az államnak.
A lakosság terrorban tartása az elmúlt években egyre inkább fokozódott: Ujgurisztán városainak mindegyike arfelismerő kamerák tömkelegével van ellátva, továbbá egy “iránymutatást” is kiadott a kínai állam, melyben pontról pontra leszögezik, miként viselkedik egy jó állampolgár.
Peking sokáig nagy hévvel tagadta, hogy egyáltalán léteznének az átnevelőtáborok, ugyanakkor nemrégiben bejelentették, hogy egy részüket elkezdték leépíteni. Ebből két dologra következtethetünk: vagy olyan mértékben átmosták a lakosság agyát, hogy nem szükséges oly mértékben az internálótáborok fenntartása, vagy sokkal alattomosabb, digitális eszközökkel, a gondolatrendőrség révén kívánják folytatni pusztító munkájukat.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
Ha nem vagy brutális, a helyükre kerülsz – Kínai rendőr vallott az ujgurok elleni etnocídiumról