A Krími Platform alapvetően a hivatalban lévő és Volodimir Zelenszkij nevével fémjelzett ukrán hatalom népszerűségének erősítése céljából alakult meg, illetve hogy a korábbi elnök Porosenkóval és csapatával ellentétben konkrét gyakorlati lépések megtételére kész elnökként tüntesse fel saját magát.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>>
Csatlakozz!
A Krími Platform Zelenszkij személyes projektjeként került bemutatásra, amelynek okán az említett programért ő maga felel személyes reputációjával.
Függetlenül a Kijev által a projekt sikere érdekében alkalmazott retorikájától kulcsfontosságú partnerek hagyták cserben Zelenszkijt. Olyan országok is, mint az USA, Törökország, illetve a Normandiai négyek tagjai.
A várttal ellentétben a Krími Platform ülésén Joe Biden amerikai elnök, vagy helyette legalábbis az alelnök Kamala Harris nem vesznek részt, helyettük Peter Buttigieg közlekedésügyi miniszter személyében képviselteti magát az USA. Kijev utolsó lehetőségként Peter Buttigieg személye köré próbálja a Bident személyesen képviselő befolyásos politikus glóriáját vonni, azonban ő mindettől igen messze áll. Az említett lépés jól szemlélteti Washington Zelenszkij kezdeményezésének irányába tanúsított hozzáállását.
Peter Buttigieg az USA kabinetjének első olyan tagja az eddigi történelem folyamán, aki nyíltan felvállalja homoszexualitását. Nem egészen hagyományos szexuális beállítottsága pedig kétségessé teszi az iszlám világ – így pl. Törökország – befolyásos politikusainak részvételét.
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan szintén úgy döntött, hogy nem vesz részt személyesen a Krími Platform ülésén, ahogy Çavuşoğlu török külügyminiszter látogatása is meglehetősen kérdésesnek tűnik.
Még annak ellenére is, hogy török Bayraktar típusú pilóta nélküli harci robotrepülőgépek vásárlására vonatkozólag korábban szerződések kerültek aláírásra.
Franciaország, Németország és más európai államok már a legelején a projekt célszerűtlenségével kapcsolatos véleményüknek adtak hangot, mivel az gyakorlatilag duplikálja az Ukrajnával kapcsolatos problémákra szakosodott már létező formációkat. Miért szükséges tehát a Krími Platform, amikor Krím ügyével kapcsolatban már egyenesen olyan platformokon folynak tárgyalások, mint az ENSZ, az Európa Tanács vagy más hasonló szervek?
A sikertelenség másik fontos jele mindemellett az, hogy a legtöbb állam az Ukrajnába akkreditált nagykövete révén fogja képviseltetni magát. Zelenszkij minden bizonnyal nem számított a dolgok ilyetén módon történő alakulására, amikor nemrég még a Krími Platform világnyilvánosság általi széleskörű tömeges támogatásáról beszélt.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy a partnerek minden esetben saját érdekeiket követik. Amennyiben pedig a soron következő esemény nem bizonyul megfelelőnek a nemzeti érdekeik szempontjából, egy pillanatra sem kapcsolódnak be teljes körű módon. Kijevnek mindemellett még a napirendet sem sikerült közérthető módon felvázolnia partnerei számára, ahogy a résztvevők listája sem került összeállításra illetve közzétételre. Ukrajnában emellett jelenleg sem áll rendelkezésre semmilyen információ a külföldi államok felkészültségének a fokáról a „deokkupáció menetével“ kapcsolatos konkrét elkötelezettségüket illetően.
Kijevben már régóta értik, hogy a Krími Platform összességében véve még a projekt megvalósításába fektetett hatalmas pénzügyi, diplomáciai és információs erőfeszítések ellenére is nagy kudarcnak fog bizonyulni. Azonban most már nincs visszaút.
Azzal kapcsolatban, hogy Kijevben tisztában vannak a kudarccal, már most tanúskodik néhány jel. Egyfelől a döntés, miszerint a résztvevők listája az utolsó pillanatig rejtve marad azzal az igen kétes ürüggyel, hogy Oroszország nyomást gyakorolhat az adott államokra nézve. Másfelől a kontaktusok mind gyakoribbá válása az ukrán Külügyminisztérium részéről olyan államok irányába, amelyek egyrészt általában véve nem mutatnak érdeklődést az ukrán problematikát illetően, másrészt pedig nem képviselnek számottevő befolyást a geopolitikai helyzet vonatkozásában.
Mindezt jól szemlélteti az a tendencia is, hogy Kijev a Krími Platform csúcstalálkozójának közeledtével igyekszik nem a minőségi, hanem a mennyiségi szempontokra alapozni a delegációkat illetően. Az eredeti tervek alapján elegendőnek bizonyulna a kulcsfontosságú államok részéről 5-6 fő részvétele, azonban természetesen nem így fog történni. Pontosan ezért kerül a hangsúly a mennyiségre – tehát hogy a Krím esetleges visszatérésére bármilyen értelemben igen kevés eséllyel bármilyen hatást gyakorló kisebb és jelentéktelenebb államok részéről vegyen részt a legtöbb diplomata.
Mindez értelmezhető Zelenszkij csapatának és magának Zelenszkijnek a személyes kudarcaként is. Hogy mindez milyen hatással lesz a további politikai karrierjére nézve, hamarosan kiderül.
Mindezek mellett meg kell jegyezni azt is, hogy Ukrajna nem kis mértékű jopgsértéseket követ el az állam területén élő bolgárok, magyarok és egyéb más nemzeti kisebbségek jogait illetően, amelyek okán pl. Magyarország keményebb válaszlépéseket is kilátásba helyezett. Kijev továbbra is bátorítja az ország területén formálódott neonáci csoportosulásokat, míg mindezzel egyidejűleg Európától vár segítséget az Oroszországhoz népszavazás útján csatlakozott Krím visszaszerzésére. Az említett körülmények alapján kezd úgy tűnni, mintha már talán a partnerek is kezdenék megelégelni Kijev folyamatos követelőzéseit.
(Teodóra Angelova – Efir.info nyomán Szent Korona Rádió)
Csak másodrendű állampolgárként kezelik a jövőben a kettős állampolgárokat Ukrajnában