A korábban beharangozott “elszámoltatás” és “félkatonai szervezetek” felszámolása után visszavonulót fújt a kormányzat. Bejelentették, hogy csak az MNA jelentett veszélyt, a többi szervezet nem. A legutóbbi nemzetbiztonsági ülésig fenntartották, hogy komoly baj van, és meg kell hallgatni bizonyos személyeket, hogy tisztázzák a Jobbik és egyes szervezetek kapcsolatát. Vajon mi történt, főleg azok után, hogy az általam alapított és vezetett Farkasok ifjúságképző és katonai hagyományőrző csoportot is démonizálni próbálták a médiában? Barcsa-Turner Gábor (HVIM-Farkasok) publicisztikája.
Gyakorlatilag rajtam és a Farkasokon tesztelték a Habony-média működését. A teljesen nyilvános működésünkből csináltak elképesztő módszerekkel “titkos jobbikos rohamcsoportot”. A több éve publikus videónkat titkosként mutatták be és a legbrutálisabb hazugságokat sorakoztatták fel rólunk, csakhogy egy nagyon veszélyes, Jobbik által létrehozott már-már terrorszervezetként mutassanak be minket. A médiában megnyilvánuló karaktergyilkosságokon és lejáratókampányon kívül azonban konkrét hatósági intézkedés nem történt, de nem is történhetett volna jogszerűen, hiszen a törvények maximális betartásával működtünk akkor és azóta is. A sportlövészetről szóló fegyverpapírjaimat is közzétettem, hogy egy esetleges házkutatásnál lefoglalt “éles lőfegyverről” se hazudozhassanak. Csend következett.
A több mint egy évvel ezelőtt történt bőnyi-ügy kavarta fel az állóvizet. A máig nem tisztázott halálesetnél minden parlamenti párt elfogadja a hivatalos verziót, miszerint Győrkös István, a volt MNA vezetője lelőtte a házkutatásra érkező egyik rendőrt és maga az MNA is egy veszélyforrást jelent, jelentett, ugyanis nagy mennyiségű fegyvert és lőszert halmoztak fel a szervezet tagjai.
Számtalan cikk rámutatott a Bőnyben történt lövöldözés körüli ellentmondásokra, aminek alapján továbbra sem zárható ki, hogy az elhunyt rendőr baráti tűzben esett el. De tegyük fel, hogy valóban Győrkös István lőtte le az egyébként teljesen szabálytalanul és szakmaiatlanul kezdődő házkutatásban részt vevő nyomozót: az MNA-ból a kormánymédia csinált tényezőt újra, ugyanis akkor a szervezet már több részre szakadva, valójában már csak önmaga árnyékaként alig mutatott aktivitást, szinte nem is létezve. De az is bizonyos, hogy Győrkös végképp nem volt már vezetője az MNA-soknak, legfeljebb csak egy kisebb csoportnak. A kormánymédia tálalta úgy, hogy egy valóban erős, veszélyt jelentő szervezetről van szó, akik fegyverkeznek (bármit is jelentsen ez) és titkosszolgálatokkal tartják a kapcsolatot, ennek alapján üldözendőek, sőt, megpróbálták izzadtságszagúan még a Jobbikkal is összehozni, az egyébként működésekor Jobbik-ellenes hangokat megütő szervezetet.
A bőnyi-ügy nyomán megindult a gőzhenger: a médiában megjelenő nyilatkozatok alapján joggal tarthattak a sima airsoft-csoportok is látványrazziáktól és mindenféle hatósági vegzálásoktól. A kormányzati propagandából az harsogott, hogy minden “szélsőjobboldali szervezetet elszámoltatnak”, mintegy a kollektív bűnösség elvét hivatalos tétellé téve. Az MNA maradékait gyorsan ledarálták: visszaélésekkel teli házkutatások, airsoft és légpuska fegyverzetek “fegyverarzenálként” történő bemutatása következett, hogy felmutassák az eredményt és a nyomozó haláláért a bosszút. Olyan esetről is tudunk, hogy az arcvonalasok házkutatásai közé beleraktak, a szervezetekhez nem kötődő személyek elleni intézkedéseket, ahol valóban foglaltak le fegyvereket. Az sem zavarta őket, hogy egyes MNA-sok legálisan tarthatnak éles fegyvert – az ő fegyverüket is lefoglalták.
Megindult a nemzetbiztonsági vizsgálat is a “szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek” és parlamenti pártok kapcsolatát “feltáró” ügyben. Jómagam neve is elhangzott, mint a Farkasokat irányító személyé, és vizsgálták a szervezeteinket (HVIM, Farkasok) is ebből kifolyólag, illetve a Betyárseregre próbálták még ráhúzni a vizes lepedőt. A vizsgálat hirtelen megszakadt, nem lett ítélethirdetéssel felérő eredmény. Mindenki úgy gondolta, hogy majd a kampányban előveszik a témát, hiszen eleve a politikai hangulatkeltés volt a céljuk.
El is jött a november és vele a soha nem látott, gusztustalan kampány, amiben már nem az történik, mint a legsötétebb ’50-es években, hogy a meglévő tényállásokat színezik ki, illetve magyarázzák teljesen máshogy, hanem a nulláról találnak ki történeteket és tálalják az általuk megszerzett médiában igazságként. Ilyen abszurd ügy, hogy az Iszlám Állam hírhedt terroristája, Abdeslam az MNA-tól szerzett be fegyvereket, amely szervezet pedig tudjuk jól, hogy a Jobbikkal ápolt kapcsolatot (bizonyíték: két volt MNA-s jobbikosok társaságban mutatkozott).
A hírekbe ismét bekerült gyorsan, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálat folytatódik a “szélsőjobboldali paramilitáris szervezetekről”, és hogy majd Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, a HVIM alapítóját is meghallgatják, hogy számoljon be a HVIM és a Jobbik kapcsolatáról. Utólag úgy tűnik, hogy ez is csak egy híranyagnak kellett, hogy a Jobbikon lehessen ütni, propagálva azt, hogy a HVIM és a Jobbik együttműködik, holott már többször cáfolva lett a szervezeti szintű együttműködés.
November 21-én tartották meg a bizottsági ülést, aminek az lett a meglepetésszerű vége, hogy nem jelentenek az államra nézve veszélyt a hazafias szervezetek, kivéve az MNA-t. Elgondolkodtató, hiszen logikailag az következett volna, hogy hatalmas lózungdurrogtatás mellett bejelentik, hogy hatalmas a baj, mindenféle “félkatonai” szervezetek működnek az országban, amik veszélyeztetik az alkotmányos rendet, de semmi gond, mert jól leszámolnak velük. Kellő médiahisztéria mellett megindulnak a látványrazziák: lefoglalt airsoft- és légfegyverekkel, hatástalanított replikákkal, mindenféle hatásvadász szlogenek kíséretében… Vajon mi történt, hogy nem a politikai megrendelésnek, hanem a szakmai minimumnak tettek eleget a szolgálatok és a rendvédelmi szervek!?
A véleményem az, hogy elég gondot jelent a bőnyi-ügy eltussolása, kezelése, megfelelő tálalása, vagy az ügy elaltatása, mintsem az, hogy erre a balul sikerült akcióra hivatkozva újabb szervezeteket kezdjenek el hatóságilag vegzálni, ki tudja milyen eredménnyel, lehet újabb fiaskókkal. Valakinek elege lett a béna, ’50-es éveket megszégyenítő koncepciós eljárásokból és inkább elengedték a témát.
A céljukat elérték a bőnyi-ügy kapcsán. Nincs olyan valós véleményformáló erő sem a politikában, sem a médiában, aki ne mutogatna az MNA-ra, fogadná el a hivatalos verziót. Sőt, visszamenőleg köpdös rájuk mindenki, hogy hogyan létezhettek az elmúlt huszonvalahány évben? Hát úgy, hogy nyilván nem követtek el bűncselekményt, és ez még talán nem Észak-Korea, hogy a semmiért elvigyenek embereket, felszámoljanak szervezeteket.
Sokan vágynak az észak-koreai modellre…
Senki sem teszi fel a kérdést, hogy pontosan mi is történt Bőnyben? Ha pedig valóban Győrkös István lőtte le a rendőrt, akkor ez miért jelenti azt, hogy a volt szervezetének volt tagjai is veszélyt jelentenek? Azt a kérdést sem teszi fel senki, hogy hogyan jön ide a Jobbik, Abdeslam és egyéb elmebeteg teóriák hada? Az pedig már végképp nem jut eszébe senkinek sem, hogy a hazájukat fegyverrel megvédeni akaró, önmagukat kisebb-nagyobb szerveződésekbe, baráti csoportokba szervező személyeket nem kellene-e inkább a hivatalos honvédelem részéve tenni, ahogy azt láthatjuk számos más, egészségesebben működő országban?
Ajánlott:
Az igazság a Farkasokról
Farkasok: Egy új harcos nemzedéket építünk
Hírek az MNA-ról a Patriota.info-n
A Farkasokról legutóbb készült videóinterjú:
(Barcsa-Turner Gábor – Egy harcos gondolatai – Szent Korona Rádió)