A Németországba menekült ukránok nagy részének úgy látszik eszébe se jutott, hogy munkát kellene vállalni, jól elvannak a több mint kétszázezer forintot érő segélyekből.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Keményebb fellépést hirdetett az ukrán menekültek munkavállalási hajlandóságának növelése érdekében Friedrich Merz német kancellár. A politikus a Német Munkaadói Szövetségek (BDA) éves konferenciáján „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy miközben más uniós tagállamokban a menekültek foglalkoztatási rátája eléri a 70-80 százalékot, addig Németországban ez az arány még mindig 30 százalék alatt van.
Németország jelenleg mintegy 1,1 millió ukrán menekültnek ad otthont, akik 2022 óta automatikusan jogosultak voltak a magasabb szintű szociális ellátásra, az úgynevezett „Bürgergeldre”. A kancellár most ennek a rendszernek az átalakítását ígéri, mivel a konfliktus elhúzódásával a költségvetési terhek is nőttek.
A tervek szerint a jövőben érkezők már nem a német állampolgároknak járó szintű ellátást, hanem a menedékkérőkre vonatkozó alacsonyabb összeget kapnák. A szigorítás kritikusa, Markus Söder bajor miniszterelnök szerint sem tartható fenn, hogy az ukránok olyan kiváltságokat élvezzenek, amelyek más menekültek számára nem elérhetőek.
A kormány javaslata szerint a támogatási rendszer a következőképpen alakulna át:
- Jelenlegi juttatás: Havi 563 euró (kb. 225 ezer forint) plusz lakhatási támogatás.
- Tervezett új összeg: Havi 441 euró (kb. 176 ezer forint).
- Érintettek köre: A 2025. április 1. után érkező menekültek.
- Várható hatás: A Focus szerint az intézkedés mintegy 83 000 embert érinthet közvetlenül.
Merz nemcsak a gazdasági, hanem a katonai szempontokat is kiemelte. Rámutatott, hogy számos hadköteles korú férfi menekült Németországba a sorozás elől, miközben Kijevnek égető szüksége lenne emberutánpótlásra a fronton. A kancellár elmondása szerint már egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy ezeknek a férfiaknak „a hazájukban kellene maradniuk, ahol szükség van rájuk, nem pedig Németországban”.
Hasonló hangnemet ütött meg a szomszédos Lengyelország vezetése is. Karol Nawrocki lengyel elnök nemrég kijelentette, hogy ideje lenne megvonni a „kiváltságos bánásmódot” az ukrán menekültektől, jelezve, hogy a régió két legfontosabb befogadó országa összehangoltan szigoríthat a feltételeken.
(Kárpát Hír nyomán Szent Korona Rádió)

