Feszültség alakult ki Trump és a németek között Izrael miatt. Ezért Trump bejelentette, hogy kivonhatja katonáikat. Biztos, hogy ez akkora gond lenne?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A diplomáciai feszültség során Trump azzal vádolta meg a német vezetőt, hogy Merz szerint elfogadható, ha Irán atomfegyverre tesz szert, ami ellentétes az Izraellel közösen február 28-án indított háború egyik fő célkitűzésével.
Bár a Pentagon korábban dicsérte Berlint, amiért 2030-ra a GDP 3,7 százalékára emeli védelmi kiadásait, a Fehér Ház és a kancellária viszonya most mélypontra került. Az USA jövőre nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták telepítését tervezi német területre, ami tovább bonyolítja a katonai tervezést.
A csapatkivonás megvalósítása azonban komoly politikai és logisztikai akadályokba ütközhet, mivel
Németország ad otthont az amerikai erők európai parancsnokságának, és nehéz lenne máshol hasonló kapacitású bázisokat találni.
A Kongresszusban is jelentős ellenállás várható, ahol a képviselők korábban már megakadályozták Trump hasonló törekvéseit, és jelenleg is törvényi korlátok védik az európai jelenlétet.
Miközben az elnök a napokban III. Károly királlyal még Európa biztonságának fontosságáról tárgyalt, a NATO-n belüli belső feszültségek és a kivonással való fenyegetés alapjaiban rendíthetik meg a transzatlanti kapcsolatokat.
Egy fontos kérdésben azonban mindenképpen képes lehet nyomásgyakorlásra Trump, ha a németek tényleg rettegnek az oroszoktól, akkor megváltoztathatják véleményüket az amerikai katonák kivonásának hallatán.
„Ha Észtország NATO-atomfegyvereket fogad, Oroszország célkeresztbe veszi”
(Hetek nyomán Szent Korona Rádió)