A Magyar Külügyi Intézet kutatója fejtette ki véleményét, miszerint igaz, hogy csekély (?) veszélyt azért jelenthet a mesterséges intelligencia, de milyen sok pozitívuma is akad! A nagyhatalmak pedig már a geopolitikában is versenyre kélnek egymással az ördögi MI-jal kézen fogva. A kutatást megfűszereztük nem kevés kritikával.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A nemzetközi politikában óriási mesterséges intelligencia-láz tapasztalható. Nemcsak a nagyhatalmak, hanem a középhatalmak is megpróbálnak valamilyen szintű kontrollt megszerezni az innováció felett – mondta az InfoRádióban Buzna Viktor.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója arról is beszélt, hogy az amerikaiak álláspontja egyértelmű: nem akarnak szabályozást, mert az szerintük megöli a versenyt és lassítja a technológia fejlődését.
Digitális diktatúra a geopolitikában is
A Magyar Külügyi Intézet kutatása szerint a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia (MI) a geopolitikai viszonyokat is egyre inkább átrendezi. A technológia szabályozását középpontba helyező párizsi csúcstalálkozón bemutatták, hogy a domináns nemzetközi szereplők milyen taktikával próbálják megszerezni az MI-innováció feletti irányítást. A tanulmány egyik legfőbb megállapítása szerint az EU „kifulladni látszó Brüsszel-hatással” figyeli az MI-korszak beköszöntét, miközben India máris bejelentkezett ebbe az iparágba is.
A tanulmány szerzője, Buzna Viktor az InfoRádióban elmondta: a nemzetközi politikában jelenleg mesterséges intelligencia-láz figyelhető meg. Direkt befolyást elsősorban a technológiai innováció révén lehet elérni, amelyben az Egyesült Államoknak van vezető szerepe. De a nyakában liheg Kína, majd jelentősen lemaradva egyes európai uniós tagállamok is.
A szabályozás legfőbb kérdése, hogy miként lehet emberközpontúvá tenni a folyamatokat. Vagyis politikailag hogyan kontrollálják a technológiai innováció fejlődését úgy, hogy az lehetőleg az emberek hasznára és ne a kárára váljon. A nagyhatalmak különböző stratégiákkal versenyeznek egymással az említett két fő területen. Buzna Viktor kiemelte, hogy a nagy versengésben Kína és az Európai Unió szabályozáspárti, míg az Egyesült Államok egészen konkrétan elutasítja ezt.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója figyelmeztetett: annyira felpörgött a technológiai innováció, hogy jelenleg nagyon nehéz nyomon követni vagy felmérni a társadalmi hatásait. Az viszont biztosan állítható, hogy lehetnek egyfajta veszélyei. Egyfajta??
Lássuk az „egyfajta” veszélyeket
Egy kis kitekintés a rendkívül modernizmus- szagú kutatásból: a mesterséges intelligencia a digitalizáció központi eleme, ott lelhető fel. Ez alapján aki használja, netalántán függője a digitális eszközöknek, gyakorlatilag már mindenhol találkozik az MI-jal. Most pedig vegyük sorra, milyen káros, veszélyes hatásai vannak a digitalizációnak, ezzel együtt a mesterséges intelligenciának is.
- Idős korosztály: A túlzott digitális kényelem az öregedéshez hasonlóan kognitív hanyatlással és memóriaproblémákkal járó demenciát okozhat.
- Gyerekek: A gyermekek digitális eszközökön való függése autisztikus tüneteket okoz!
- Egészségügy: Volt, hogy a technológiai fejlődés útjára lépve Amerikában egy sebészrobot próbált műteni, ehelyett meggyilkolta a pácienst. De nem kell messzire menni, egy váci orvosi ügyeleten az orvos nem tudott belépni a számítógépes rendszerbe, ezért nem tudott ellátni egy fulladozó kisfiút! Vagy megnézhetjük a Bosch legutóbbi „fejlesztését”, miszerint a mesterséges intelligenciára kellene bízni újszülött gyermekeinket.
- Vallás: A fiatalok vallástalanságára Piliscsabán az Aquinói Szent Tamás Akadémia szerint a modernizáció, innováció és a technikai fejlődés a megoldás… De egy svájci templom egyenesen ördögi találmánya, hogy „AI Jézus” gyóntassa a híveket!
- Média: a legnagyobb veszélyforrás. Teljesen elszabadult a kontrollálatlan MI használat. A pedofilok melegágya lett, beleszólnak egyes választásokba, vagy éppen humán erőforrás helyett (vajon létszámleépítéssel járt?) egy mesterséges intelligencia alkotta műsorvezető mondja be a híreket.
- Harcászat, katonai akciók: Izrael nem titkolta, hogy az MI-t használta a gázai népirtásban. Egy új, kínai AI chatbot házi gyártmányú robbanóeszköz készítésére oktatja a felhasználókat. De idén frissítette a Google is az MI-jal kapcsolatos etikai irányelveit, miszerint újra felhasználja a mesterséges intelligenciát a fegyvereknél és megfigyeléseknél.
- Munkalehetőség, állásveszélyeztetés: nem kell ide nagyot hangzó kutatásokat megemlíteni, hogy észrevegyük, bizony a humán erőforrást tömegével próbálja kiszorítani a mesterséges intelligencia vagy ez alapú technikai „fejlődés”.
A nem csekély veszélyt rejtő MI-ról egy három részes cikksorozatban írtunk részletesen. Az írásokban kifejtjük, Izrael hogyan használta a mesterséges intelligenciát a palesztinok kiirtásához. A cikk első, második és harmadik része itt olvasható.
A kutató szerint a harctéren segítség lehet az MI
Buzna Viktor lelkesen kifejti, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabbá válik a katonai akciókban, hadműveletekben, hiszen a segítségével jelentősen lerövidülnek a különböző harctéri döntéshozatalok, manőverek.
Pontosan emiatt a hibák is megnövekednek, volt már példa, hogy célt tévesztett az „okos-drón” vagy éppen kezelője ellen fordult.
A kutató szerint a lekövethetőség egy új szintre fog ezzel lépni, mert a mesterséges intelligencia felgyorsítja és még hatékonyabbá teszi az ehhez használt szoftverek, hardverek technológiáját. Úgy állítja be az egészet, mintha teljesen rendben lenne, hogy az életünk minden pillanatában megfigyelnek minket.
A szabályozásra sikertelenül tettek kísérletet nemrég a párizsi csúcstalálkozón. A szakértő felidézte, hogy a nagyhatalmak és az iparág legfontosabb nemzetközi szereplői három éve próbálnak valamilyen szintű konszenzust elérni az MI szabályozását illetően. Az idei, párizsi csúcs azonban „eléggé látványosan kudarcot vallott”. J. D. Vance amerikai alelnök keményen beleállt a vitába Párizsban, és Buzna Viktor megfogalmazása szerint „sarkalatos stílusban utasította rendre a szabályozáspárti szereplőket”, elsősorban az Európai Unió, valamint Kína képviselőit.
Az amerikai alelnök azzal érvélt a csúcstalálkozón, hogy a szabályozás megöli a versenyt, lassítja a technológia fejlődését, és olyan szereplőket juttat fontos piaci pozícióba, mint például a mesterséges intelligenciával foglalkozó kínai vállalatok. J. D. Vance kifogásolta, hogy ezek a kínai cégek a komoly állami támogatás ellenére elég rossz minőségű termékekkel jelennek meg a piacon. Ez pedig szerinte éppen azt szemlélteti, mennyire unfair a szabályozás, ami ráadásul biztonsági kockázatot is magában rejt.
Összegezve: a nagy és közép-hatalmak játszmái és versengése a mesterséges intelligenciáért fontosabb, mint az emberek épsége, egészsége. Szép új világ.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/03/01/pedofil-kepeket-gyart-a-mesterseges-intelligencia/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/10/12/akos-a-digitalis-diktatura-hatalmas-veszely-a-mai-fiatalokra/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/12/12/ai-alapu-rendorsegi-robot-segitsegevel-erosodik-a-digitalis-diktatura-kinaban/
(Infóstart nyomán Szent Korona Rádió)
