1995-ben jelent meg először a René Guénon A kereszt szimbolikája könyv, de már nem kapni, így most egy újabb kiadást élt meg. A fordító, Baranyi Tibor Imre fejti ki a miérteket és a könyvet kiegészítendő sok örökörvényű igazságot. A könyvbemutató moderátora Rády Sándor Zsolt, az utószó szerzője Buzás Attila. A mű a Tradicio.org-ról megrendelhető.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A kereszt szimbólum, amelynek különböző formái majdnem mindenütt, és az emlékezetes legősibb idők óta fellelhetőek. Ily módon távolról sem kizárólag a keresztény hagyományhoz tartozik, mint azt sokan tévesen képzelik. Sőt, úgy tűnik, hogy a kereszténység – legalábbis külső és általában elfogadott vonulatában – a kereszt szimbolikus jelentőségének meglátása tekintetében valami lényegeset elveszített. Tulajdonképpen már kizárólag egy történelmi esemény szimbólumaként kezelik. Holott a két szempont egyáltalán nem zárja ki egymást; a második valójában az első következménye (…)
Az összes történelmi eseményben felfedezhető szimbolikus arculat teljesen félreérthetetlenül a „szakrális történetet” képező eseményeknél tűnik elő. Ily módon Krisztus életének is minden eseményében a legközvetlenebbül ismerhető fel. Nincs ok tehát amiért – merő koholmányként kezelve – el kellene vetnünk eme események valódiságát, hanem éppen ellenkezőleg, az is nyilvánvalóvá lesz, hogy ezeknek az eseményeknek pontosan azoknak kellett lenniük, amik voltak, és nem lehettek volna mondjuk valamelyest mások. Nyilván nem lehet szakrális jelentőséget tulajdonítani valami olyasminek, ami minden transzcendentális perspektívát nélkülöz. Különösen, ha Krisztus halt meg a kereszten, elmondható, hogy ez annak a szimbolikus jelentőségnek az értelmében történt, amit a kereszt magában hordoz, és amivel az összes hagyomány mindig is tisztában volt. A mű 1995-ben jelent meg először magyar nyelven a Hagyomány és Transzcendencia Iskolája kiadásában. Fordította Baranyi Tibor Imre.
A jelen kiadás a mű második, javított és átdolgozott kiadása.
TARTALOM
Előszó
1. A Létező állapotainak multiplicitása
2. Az Egyetemes Ember
3. A kereszt metafizikai szimbolikája
4. A tér irányai
5. A három guna hindu teóriája
6. A komplemeterek egyesítése
7. Az ellentétek feloldása
8. Háború és béke
9. A középponti fa
10. A szvasztika
11. Az egzisztencia szintjeinek geometriai ábrázolása
12. A Létező állapotainak geometriai ábrázolása
13. A két előző ábrázolásmód közötti összefüggés
14. A szövés szimbolikája
15. Egyazon létállapot különböző módozatai közötti folytonosság ábrázolása
16. A pont és a tér közötti összefüggés
17. Az égő csipkebokor ontológiája
18. Áttérés polárkoordinátákra: forgás általi folytonosság
19. A Létező különböző állapotai közötti folytonosság ábrázolása
20. Az egyetemes gömbörvény
21. A Létezőt ábrázoló elemek meghatározása
22. A távol-keleti Yin-Yang szimbólum; születés és halál metafizikai egyenértékűsége
23. A vertikális tengely jelentése: az Ég Akaratának befolyása
24. Az Égi Sugár és tükröződésének síkja
25. A fa és a kígyó
26. A totális Létező és az individualitás összemérhetetlensége
27. Az individuális emberi állapot helye a lét teljességében
28. A nagy triád
29. középpont és kerület
30. Záró megjegyzések a térszimbolikához
Utószó – Néhány megjegyzés és illusztráció René Guénon: A kereszt szimbolikája című művéhez (Buzás Attila)
(Szent Korona Rádió)
A Pokol maga a reménytelenség – Baranyi Tibor Imre előadása (videó)
Baranyi Tibor Imre: A halál mint vég és kezdet (megnézhető előadás)
