Átverés, vagy valós válaszcsapás volt az iráni támadás?

Olvasó-szakértőnk újabb gondolatai az Izraelt ért iráni válaszcsapás kapcsán. Tény, ami tény: az egész muszlim világ és a világ jobb érzésű, igazságszerető része örömmel nézi, ha Izraelnek végre valaki oda pörköl. A Szent Korona Rádió is természetesen a cionizmus ellen foglal állást alapítása óta. Viszont, tagadhatatlan – amit olvasónk is boncolgat-, hogy Iránra (és sajnos már országokra is), csak a showműsor jellemző Izraellel szemben.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Kész átverés show iráni módra

Elsőre kicsit furcsának tűnhet a cím, de az írás végére kiderül mire is utal ez a megfogalmazás. Az elmúlt lassan fél évben, Izrael a gázai népirtásának köszönhetően szinte teljesen elszigetelődött a nemzetközi politikában, még az ENSZ-ből való kizárása is felvetődött, hisz a palesztin civilek válogatás nélküli gyilkolásán kívül, csemegézett a nemzetközi segélyszervezetek, médiamunkatársak, valamint pár nappal ezelőtt a vele szövetséges angol titkosszolgálatok fedésben dolgozó munkatársaiból is megölt három főt egy dróncsapásban. Izrael, akkor azzal védekezett, hogy tévesen azonosították és Hamász-konvojnak vélték a World Central Kitchen járműveit, de később a szervezet vezetője maga jelentette be, hogy az izraeliek minden információt megkaptak a konvoj indulásával és mozgásával kapcsolatban. Tehát a tévedés kizárt és marad a szándékosság, hogy távol tartsák azokat a szervezeteket, akik az éhezőket még istápolják és független információkkal látják el a világot a valós helyzetről. Amiben mellényúltak az Izraeliek, az az volt, hogy az angol hadsereg egykori veteránjai, egy az angol kormányhoz kötődő magán biztonsági cég alkalmazásában az izraeli túszok helyének a felderítésén dolgoztak, elősegítvén egy későbbi esetleges mentőakciót.

Körmére égett az USA-nak is az Izraeli népirtás, mert megosztottságot hozott az országon belül, rontotta az USA geopolitikai helyzetét és gazdasági lehetőségeit. Világszerte tüntettek palesztin párti szervezetek, amiket egyre kevésbé lehetett egybemosni a Hamásszal (a magyar kormánynak sikerült), és az antiszemitizmussal.

Ennek több oka is volt, de a leghatásosabb, hogy a világ talmudista és anticionista zsidósága is világszerte felvonult, volt, amikor százezres tömeget is meg tudtak az USA-ban mozgatni. Fő jelszavuk az, hogy „az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal”. Követelésük a független palesztin állam létrehozása és a népirtás leállítása. Később, több alkalommal például Washingtonban, Texasba és más városokban is, zsidó, muszlim és keresztény közös demonstrációkat szerveztek az USA Izrael-barát politikája ellen.

A harmadik világ szinte teljes egészében felsorakozott Izrael ellen, Kína és Oroszország támogatásával. Európán belül Spanyolország, Szlovénia, Írország, Málta pedig, Európában elsőként, a független Palesztina elismerését tervezik. A spanyol kormányfő szavai szerint „A nemzetközi közösség nem tud segítséget nyújtani a palesztin államnak, ha el sem ismeri a létezését”.

A magyar kormány és az ellenzék túlnyomó többsége külpolitikájában, a mai napig érthetetlen módon az izraeli cionizmus és a népirtás legelszántabb támogatói közé tartozik. Mintha a külügyminisztériumban a harci kürtöket sófárokra cserélték volna le. Izraelen belül is egyre drasztikusabb és egyre nagyobb méretű tömegdemonstrációk alakultak ki Netanjahu bel- és külpolitikája ellen, hisz az minden tisztességes zsidó származású ember érdekei, létezése ellen támadásokat generált világszerte.

Miközben Holokauszt emléknapok vannak világszerte, Izrael a Holokausztot megszégyenítő faji-vallási alapú népirtást hajt végre a területén, bakancsos lábbal tiporva a nemzetközi egyezményeket.

A Netanjahu kormány, hogy mentse a menthetetlent tizenkilencre lapot húzott és a jó öreg, “hallgatólagos szövetséges” Iránhoz fordult segítségért. Elsőre úgy néz ki, hogy bejött. A damaszkuszi iráni konzulátus elleni csapás, lépéskényszerbe hozta az iráni politikai elitet: 1. Válaszolnak és megkockáztatják a háborút Izraellel és szövetségeseivel. 2. Nem válaszolnak és az évtizedek óta tartó tettek nélküli kardcsörtetés után, teljes arcveszéssel tekintélyüket vesztik. Vagy harmadik lehetőségként egy semmit el nem érő támadást indítanak a zsidó állam ellen, mintegy látszatból.

Ez utóbbit választották és úgy látszik, hogy mind a két fél elégedett lehet. Megszilárdították Netanjahu hatalmát egy belső egységet létrehozva, elterelték (ideiglenesen) a nemzetközi figyelmet a palesztin nép szenvedéseiről, és visszaállítják a nemzetközi szimpátiát a megtámadott Izrael mellett. Az iszlám világ egy része ujjongva ünnepli Iránt, a világ billegő államai pedig még a pandák megmentésére irányuló erőfeszítéseket is meghaladó támogatást adnak az agresszor Izraelnek. Az USA már be is jelentett egy 1,1 milliárd dolláros támogatást a bajba jutott Izrael számára.

Kéz kezet mos. Mindenki elégedetten hátradőlhet és folytatódhat a mozi. A magyarországi geopolitikai elemzők pedig a csapást követő napon, egymást taposva hullajtanak krokodilkönnyeket a megtámadott Izrael mellett, szemérmesen hallgatva az előzményekről és az események valódi okáról.

(Olvasónk: Abu Hamza – Szent Korona Rádió)

Izraelre várva: Látványos rakétaeső és drónsereg után Irán lezártnak tekinti az ügyet

Szijjártó szerint az önvédelem joga csak Izraelt illeti meg (frissítve)

Mi lett veled magyar geopolitikai elemzés? Elemezzük a sztárelemzőket!

Megdől a cionista propaganda a Hamász “terrorakcióiról” – Reagálás a “szakértő” gondolataira