2023-ban kezdte meg utolsó, ötéves elnöki ciklusát a méltán népszerű és erőskezű török elnök, aki az újkori török történelmet dicsővé tette, felemelte. Recep Tayyip Erdogan a szekuláris modernitás lejtőjéről felemelte hazáját, a hagyományokra építkezve erős és büszke nemzettudatot kialakítva. Égetővé válik a kérés, hogy ki fogja őt követni?
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a március 31-re kitűzött helyhatósági választások lesznek az utolsók számára – jelentette pénteken az Anadolu állami hírügynökség.
Ez számomra a végjáték, a törvény által adott mandátum alapján ez az utolsó választásom
– mondta Erdogan. „Az eredmény egy örökség átadása lesz testvéreimnek, akik utánam jönnek” – idézte őt az Anadolu.
A The Jerusalem Post cikke szerint Erdogan a modern Törökország legsikeresebb politikusa, több mint két évtizede vezeti az országot. 2002 óta több mint egy tucat választás győztese, 2023 májusában kiélezett választásokon öt évre újraválasztották.
Repedések a rendszerben
A 2023-as választások voltak az elsők Erdogan több mint húsz éve tartó, egyre komolyabbá váló rendszerének választásain, amikor második kört kellett tartani, ugyanis az elsőben egyik jelölt sem érte el az 50 százalékos többséget. A regnáló elnök ellen egy hatpárti összefogás jött létre, amely még így sem tudta megrengetni a rendszert, de valamennyire megszorongatta Kemal Kilicdaroglu elnökjelölttel az élen. A helyzet egyébként nagyon hasonló volt ahhoz, amit Magyarországon láthattunk, amikor a Márki-Zay Péter vezette, szintén hatpárti kollaboráció próbálta Orbán Viktort legyűrni a választásokon.
A választások előtt már súlyos külső és belső válságokkal küzdött Erdogan, a török gazdaság mélyponton volt, az infláció az egekben, a korrupció folyton a fejlődés útjában állt, és természeti katasztrófák is sújtották az országot. Ennek ellenére a második fordulóban már begyűjtötte a szavazatok 52,16 százalékát, ezzel megőrizve pozícióját az ország élén.
Az ellenzék győzelméhez amúgy is a gonosz diadala kellett volna, főleg, hogy az első fordulóban legkevesebb szavazatot gyűjtő szélsőjobboldali-hazafias Sinan Ogan szavazói is Erdogan pártjához húztak a második fordulóban, ez pedig több millió pluszvoksot jelentett a regnáló elnöknek. Illetve a kampányában kihangsúlyozott erőskezű vezetés szimpatikusabb volt a választóknak, mint az ideológiai ellentétek miatt többfelé is húzó, „szedett-vedett” ellenzék, amelynél felmerül rendre a nyugati befolyás, a “CIA-s” háttér.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
Erdogan nem megy Izraelbe és szabadságharcosoknak nevezte a Hamász fegyvereseit