Izrael emberi pajzsa: A saját népe

Érdekes szempontot vetett fel a Middle East Monitor, Közel-Kelettel foglalkozó portál. Újságírójuk szerint Izrael saját népét is pajzsként használja, az ő felhasználásukkal robbantják ki a konfliktusokat. 

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07

Az elmúlt években számos beszámoló jelent meg arról, hogy Izrael a palesztinokat emberi pajzsként használja katonai műveletei során. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) meghatározása szerint ez: “A hadviselés olyan, a nemzetközi humanitárius jog által tiltott módszere, amikor a civilek jelenlétét vagy a civil lakosság önkéntes vagy nem önkéntes mozgását használják fel katonai célok támadás elleni védelmére, vagy a katonai műveletek árnyékolására, előnyben részesítésére vagy akadályozására.” A palesztinok mellett Izrael azonban saját népét is pajzsként használja Palesztina kolonizálása során.

Izrael telepes projektje során erőszakot alkalmaz annak érdekében, hogy a palesztinokat kiszorítsák a földjükről, és az elragadott városokat és falvakat izraeli településekkel helyettesítsék. A palesztinokat ezután a megmaradt szomszédos palesztin területekre kényszerítik, ahol arról már csak álmodhatnak, hogy visszatérhetnek a földjükre. Az eredmény az, hogy az izraeli telepesek a sértett, kiszorított palesztinok által lakott területek közelében élnek.

Az izraeli állami propagandagépezet anyagilag és vallási-nacionalista narratívákkal ösztönzi az izraelieket a telepekre költözésre, miközben kényelmesen elhanyagolja a palesztin ellenállás reális valószínűségét. Sok telepes még a palesztin ellenállás nagy valószínűségének tudatában is önként beleegyezett a beköltözésbe.

Amikor a palesztinok ellenállása elkerülhetetlenné válik és megpróbálják visszaszerezni ellopott földjüket, az izraeli telepesek az elsők lesznek a tűzvonalban. Amikor a telepesek áldozatokká válnak, Izrael kihasználja halálukat és sérelmeiket, hogy a palesztinok elleni aránytalan katonai válaszlépésekhez jogalapot szerezzen. Ezt az erőszakot jellemzően az említett terület elfoglalására irányuló újabb kísérletek követik.

Bár semmiképpen sem helyeseljük a nem harcolók elleni erőszakot, arra igyekszünk rávilágítani, hogy a telepeseket a kolonializmus során bábuként használják fel, hogy igazolják a környező területeken élő palesztinok elleni erőszakos eszkalációt, annak érdekében, hogy még több földet foglaljanak el. Egyszerűen fogalmazva, minden telepes emberi pajzs. Ezt a stratégiát az október 7-i események előkészítése és utóhatása során is eljátszották.

Emberi pajzsok Gáza körül

1947 és 1949 között a cionista katonai erők erőteljesen fokozták a palesztinok elleni Nakba-kampányt, és gyakori mészárlásokba kezdtek, hogy az őslakosokat megfosszák földjüktől. Amint a fenti képen látható, a mai Gáza környéke sem volt kivétel ez alól. Az övezet közelében lévő palesztin falvakat lerombolták, és az embereket erőszakkal Gázába deportálták. Hogy megszilárdítsa Izrael az uralmát a területek felett, a gyarmati projekt során települések építésébe kezdett a Gázai övezet körül.

Bár Izrael számára nem a megszállt területek megszilárdítása volt a végső cél. Inkább az volt a célja, hogy Izrael lakosságát elég közel vigye a gázai palesztinokhoz, hogy egy nap, amikor az őslakos palesztinok kénytelenek lesznek úgy dönteni, hogy visszakövetelik a földjüket, elsőként Izrael saját lakossága legyen érintett. Ez az alattomos terv az október 7-i kezdetű Al-Aksza áradat hadművelet során nyert “értelmet”.

Hamász által megtámadott területek

Annak a történelmi kontextusnak az elismeréseként, amelyben ezek a támadások keletkeztek, a palesztin fegyveres csoportok a 75 évvel ezelőtt elvesztett földek visszaszerzésére törekedtek. Október 7-e elkerülhetetlenné vált annak következtében, hogy Izrael a Gázai övezetet szabadtéri börtönné alakította, a gázai palesztinokat folyamatosan mészárolja, és elutasított minden olyan értelmes keretrendszert, amelynek segítségével a palesztinok erőszakmentesen ellenállhatnának a cionista megszállásnak.

Bár a mainstream média azt hirdeti, hogy a háború után nem várható Gáza izraeli megszállása, Benjamin Netanjahu mégis fenntartja annak szándékát, amikor kijelenti, hogy a háború után a Gáza feletti “teljes biztonsági felelősség” Izrael kezében lesz. Ez a megtévesztő megfogalmazás gyakorlatilag Gáza izraeli katonai megszállását vonja maga után, a “biztonsági okokra” való hivatkozással.

Az izraeli kormány azt is bejelentette, hogy nem áll szándékában megengedni az észak-gázaiaknak, hogy visszatérjenek otthonaikba, megismételve ezzel azt a retorikát, amely a palesztinok kitelepítését követte Izrael gyarmati projektjének kezdetétől, az 1900-as évek elejétől napjainkig. Izrael még az úgynevezett humanitárius “szünet” alatt is lőtt azon palesztinokra, akik megpróbáltak visszatérni otthonaikba Gáza északi részén. Más tisztviselők nyilvánosan világossá tették, hogy még az is tervben van, hogy a gázai palesztinokat a Sínai-félszigetre telepítik.

Beszédes, hogy mindezek a megszállási narratívák közvetlenül a telepesek október 7-i halálát követően merültek fel. Az események ezen láncolata felfedi Izrael politikáját, amely a telepesek általi gyarmatosítás révén a lakosságot emberi pajzsként használja fel katonai módszerei és gyarmati céljai érdekében. E terv előre megfontolt jellegét tovább erősíti az a tény, hogy az izraeli tisztviselők már több mint egy évvel ezelőtt tudtak a támadásról, ennek ellenére nem utasították a Gáza környéki telepeket a kiürítésre. Azt, hogy Izrael mennyire semmibe veszi a telepesek életét, az is mutatja, hogy túszul ejtésük után Izrael kezdetben nem volt hajlandó tárgyalni a Hamásszal a szabadon bocsátásukról, annak ellenére, hogy Izrael gázai bombázása veszélyeztette az életüket.

Emberi pajzsok a megszállt Ciszjordániában

A ciszjordániai zsidó lakosságot is emberi pajzsként használják fel Izrael katonai céljainak elérésére, azaz a palesztinok földjüktől való megfosztására és a különböző palesztin területek feldarabolására. A telepek az apartheid jellegű területen az úthálózatokkal együtt elvágják egymástól a ciszjordániai palesztinokat, hogy megakadályozzák az egységes palesztin ellenállási mozgalmakat. Amint a palesztinokat megfosztják földjüktől, akár az izraeli hadsereg, akár a fegyveres telepesek katonai védelem alatt álló csoportjai, Izrael arra ösztönzi népét, hogy benépesítse ezeket az illegális új telepeket, és így megszilárdítsa az izraeli ellenőrzést Ciszjordánia felett.

A ciszjordániai izraeli telepesek mindegyike jogellenesen foglal el palesztin földet, és ezért a megszállással és a kisajátítással szembeni palesztin ellenállás legkézenfekvőbb célpontjai. Bár sok telepes ideológiai meggyőződése miatt hajlandó ilyen módon a frontvonalba állni, gyakran erőszakkal viszik magukkal a gyerekeket, akik nem képesek beleegyezni a palesztin föld illegális elfoglalásába.

A Hamász által lefejezett izraeli csecsemők hamisított története körüli hisztériához hasonlóan, ha a szándékosan a frontvonalra vitt gyerekek meghalnak, Izrael tökéletes lehetőségként használja ki halálukat arra, hogy katonai megszállását előmozdítsa. Amikor két brit-izraeli tinédzsert és édesanyjukat megölték az illegális Efrat település közelében, megtorlásul Izrael gázai és dél-libanoni bombázásaiért, halálukat fegyverként használták fel, hogy “emlékeztessék [az izraelieket] arra, hogy a terrorizmus különböző formáinak fenyegetése mennyire aktuális”, útakadályokat hozzanak létre a térségben, és “megindítsák a terroristák üldözését”.

Ráadásul amikor Izrael palesztinokat és más arab népeket támad, a telepesek jelentik az egyetlen elérhető célpontot a ciszjordániai palesztinok számára. A telepesek elleni támadások aktívan elősegítik Izrael telepes kolonizációs céljait Ciszjordániában. Izrael lényegében cionista propagandával etette ezeknek a leszármazottaknak a szüleit, aminek eredményeképpen a lányok elhagyták Nagy-Britannia viszonylagos biztonságát, hogy ágyútöltelékké váljanak Izrael illegális gyarmati projektjének előmozdítása érdekében.

Izraeli antiszemitizmus

Az, hogy Izrael ismételten és aktívan emberi pajzsként használja fel lakosságát militarista és gyarmati céljainak elérése érdekében, felfedi a cionista telepes gyarmati projekt antiszemita jellegét. Mivel Izrael önként telepíti zsidó lakosságát a jogtalanul elkobzott palesztin földeken épített településekre, politikai és katonai célok érdekében ténylegesen veszélybe sodorja a zsidókat – különösen a zsidó gyermekeket. Ha az antiszemitizmus alapvető szinten a zsidó élet és jólét semmibe vételét jelenti, akkor Izrael valóban azt támogatja, amely ellen állítólag harcol.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Egy 82 éves demens nénitől retteg Izrael

Válaszcsapás: Mit és miért hallgatnak el az izraeli háborúról? 1/2

(Middle East Monitor nyomán Szent Korona Rádió)