A nagyüzemi művelés miatt kiszáradnak a szántóföldjeink, ezért újra létre kell hoznunk azokat a párologtató területeket, amik elég csapadékot juttatnak majd a mezőgazdasági területeinkre – értekeznek az egyetem munkatársai.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói szerint az lehet a megoldás, ha egymegyényi területen visszaállítják a vizes élőhelyeket, és itt biztosítják a megfelelő párologtatást, hogy zivatarbő legyen a nyár, írta közleményében az egyetem.
2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.
Az ELTE kutatói megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.
Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Ahogy a kutatók is megjegyezték, önmagában ez a javaslat nem új, de az az elem már igen, hogy a tájban, lényegében az eredeti szerkezetét visszanyerő talajban tárolt víz nyári, hőhullámok idején is stabil elpárologtatása hozzásegíthet a zivataros ciklus meghosszabbításához, ami a mezőgazdasági termelésben tartott területeken is érezhető többletcsapadékot eredményezhet a legkritikusabb nyári hónapokban, a szárazabb, melegebb években is.
Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a párologtató területek az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb aranykorona értékű földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nagy mennyiségű, ukrán eredetű, génmódosított vetőmagot foglalt le a NÉBIH
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
