Bosco Szent János, kinek ünnepét Boldogasszony havának utolsó napján ültük (január 31.), ki az Úr megtestesülésének 1862. éve Pünkösd havának 24. napján, Szűz Máriának mint a keresztények segítségének ünnepén egy álmot látott, melyet pár nap múlva (május 30-án, mely hazánkban a Szent Jobb feltalálásának ünnepe) elmesélt a szokásos esti imádság után.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Mint tudjuk, ez az a nap (május huszonnegyedike), melyen a magyar huszároktól kísérve és a kunszentmiklósi születésű Piringer János – Kukoricza Jancsi – már mint Horváth Nepomuki János – „János vitéz” – atillájával betakarva VII. Piusz pápa a római nép üdvrivalgása közepette visszatért tízéves napóleoni fogságából az Örök Városba. A legmagasabb pápai kitüntetést kapta meg mindezért, a Krisztus Rendet, mely a középkori templomosok legitim egyházi folytatása. Ezután az „utolsó magyar templomos lovag” Ráckevén telepedett le, ahol azelőtt is életének javát töltötte édesanyja és nevelőapja istápolása alatt mielőtt huszárnak állt volna, s ott is hunyt el.
Mit látott az említett prófétai álmában a szegény gyermekek torinói istápja?
A fehérruhás pápa zászlóshajóját, és a flottájához kapcsolódó püspökök hajóit látta, akiket a szél és a tenger járása folyamatosan hátráltatott a kikötésben. Ráadásul ellenséges flotta támadta őket minden oldalról, számtalan különböző hajókkal, melyek lékelő vasalással voltak felszerelve, valamint számos tüzet és lövedéket ontó fegyverrel.
A zászlóshajót ilyen viszonyok közepette igyekezett két hatalmas oszlop közé kormányozni a pápa, és azokhoz láncolni. Az egyik egy alacsonyabb és karcsúbb volt, s az állt rajta, hogy „Auxilium Christianorum” (Keresztények Segítsége), a tetején pedig a hófehér Szeplőtelen Szűz állt. A másik magasabb és robosztusabb volt, s az állt rajta, hogy „Salus Credentium” (Hívek Üdvössége), a tetején pedig egy hatalmas, fehéren ragyogó Szentostya volt látható.
Összehívta a pápa flottája hajóskapitányait – a püspököket – admirálisként egy tanácskozásra a pápai hajóra. Ez be is teljesedett nemsokára az I. Vatikáni Zsinat 1869-ben történő összehívásával. A vihar azonban egyre dühösebb lett, miközben az ellenség dühe és támadása is fokozódott. Kénytelen volt visszaküldeni a püspököket hajóikra a pápa, nehogy azokat közben megcsáklyázzák, vagy elsüllyesszék. Valóban így is történt: az I. Vatikáni Zsinat lezárás nélkül 1870-ben félbeszakadt.
Amikor a vihar valamelyest elcsendesült, és az ellenséges flotta támadása is enyhülni látszott, a pápa újra összehívta tanácskozásra a püspökeit. Ez is beteljesedett a II. Vatikáni Zsinattal, mely 1962 és 1965 között ülésezett. Az ellenség erre még fokozottabban ostromolni kezdte a pápai flottát, a vihar is addig sohasem látott módon tombolni kezdett, mire számos hajó a pápai flottából elsüllyedt, vagy elfoglaltatott az ellenségtől. Nehezen, de próbálta továbbra is tartani a pápa a két oszlop felé az irányt.
Az ellenséges legénység minden támadása hiábavaló volt mégis a vezérhajó ellen, ezért dühükben minden tényleges kezük ügyébe kerülő kézifegyverrel, vagy tárggyal támadni kezdték azt, valamint különféle, téveszméket tartalmazó irományokat is hajigáltak feléje. Az ellenség táborában mindig üdvrivalgás tört ki, mikor olybá tűnt, hogy a zászlóshajót javíthatatlan lék érte. Ilyenkor azonban mielőtt végleg elsüllyedt volna a pápai hajó, egy kedvező szellő áradt ki a két oszlop felől – a Szentlélek – és a rés kijavítódott, s a hajó tovább haladhatott… (Mindezt látjuk beteljesedni a neomodernista és progesszista külső és az átálló gályák révén egyre erősebb belső támadások közepette.)
A pápát egy súlyos találat érte ezután, a körülötte állók segítségével azonban felállt… (Ez is beteljesedett a II. János Pál elleni merényletben szó szerint, és a vallásszabadság–ökumenizmus–kollegialitás ideológiájában átvitt értelemben.) Azonban egy újabb súlyos találat érte ezután, mire a földre esett, és meghalt. (Ez egy jövőbeni pápa tényleges meggyilkolása lesz szó szerint, és a pápaság intézményének látszólagos halála egy konkrét pápa alatt a szinodalitás ideológiája révén…) Hatalmas üdvrivalgás tört ki erre az ellenséges táborban, és a pápai hajón is egy minden addiginál hatalmasabb rés üttetett, miközben sorra süllyedtek el a pápai flotta hajói, vagy álltak át az ellenséges oldalra… Azonban olyan gyorsan megválasztatott a következő pápa, hogy az előző halálhíre a megválasztott újéval szinte együtt érkezett. Az új pápa minden akadályt legyőzött, mire az ellenséges flottában pánik tört ki, s végül a pápai hajó a két oszlop közé kiköttetett. Ekkor egymás ellen fordultak az ellenséges hajók, vagy magukat süllyesztették el a közöttük kitört káoszban… A pápaival küzdő hajók közül először azok kötöttek ki hasonló módon, kik a legderekasabban harcoltak, majd sorban a többi. A tenger lecsillapodott és a szél is elállt ezután.
Bosco Szent János maga így zárja álma magyarázatát
„Az ellenség hajói az üldöztetések, melyek nagyon komoly megpróbáltatásokat készítenek elő az Anyaszentegyház számára. Ami eddig történt, az szinte semmi ahhoz képest, ami ezután fog történni. Az ellenségek azok a hajók, amelyek megpróbálják elsüllyeszteni a zászlóshajót, magát a pápaságot, ha tehetik. Csak két mód van arra, hogy megmentsük magunkat a sok veszély és zűrzavar közepette. A Szeplőtelen Szűz iránti odaadó áhítat, valamint a gyakori szentgyónás és szentáldozás. Szükséges mindkét eszközt és minél gyakrabban használnunk, és használatukat előmozdítani mindenhol és mindenkinél. Áldott éjszakát és a jó halál kegyelmét adja meg néktek, fiaim, a mindenható Isten: Atya, és Fiú, és Szentlélek! Ámen.”
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
(Depositum.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Baranyi Tibor Imre: A szakrális tanítás mint figyelmeztetés és örömhír
A bűnt nem lehet jóváhagyni – Interjú Barsi Balázs ferences szerzetessel