Elsöprő többséggel támogatták a venezuelai választók, hogy a szomszédos Guyana mintegy kétharmadát kitevő Esequiba régió területén önálló állam alakuljon. A határvillongások után félő, hogy az olajban gazdag régió birtoklásáért akár háború is kitörhet.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A választásra jogosult nagyjából 20 millió venezuelai állampolgár több, mint fele vett részt az ötkérdéses népszavazáson. Esequiba hovatartozása már nagyjából 100 éve vita tárgya a két ország között, mióta amerikai, orosz, és brit választott-bírák eldöntötték, hol húzódjon a határ.
Azonban a referendum megtartására nem véletlenül most került sor. Venezuela baloldali vezetése már sok éve rendkívül súlyos politikai, gazdasági és biztonsági problémákkal küzd. A keleti irányba elkötelezett országra amerikai szankciókat is kiróttak (ebben kivételt képez az amerikai Chevron olajvállalat, amely különleges engedély kapott az olajkitermelésre). Az állam vezetése Oroszországgal, Kínával és Kubával, valamint Iránnal ápol jó kapcsolatokat, míg az ellenzék mögött rendre feltűnik az Egyesült Államok befolyása vagy irányítása.
A történelmi El Dorado
Guyana vitatott területén óriási mennyiségű olajkincset találtak (de arany is bőven akad itt), amelynek köszönhetően idén, 2023-ben az ország a leggyorsabban növekedő gazdaság a világon, és jövőre az IMF becslése szerint 26,6 százalékos GDP-növekedéssel a második helyen áll majd. Ennek a kitermelése a szénhidrogénekben szintén nagyon gazdag Venezuela GDP-jét akár 30 százalékkal is megnövelhetné, ha az Esequiba önállóvá váló állama Venezuelához tartozna.
Guyana egyébként nagyjából kétszer akkora területen fekszik, mint Magyarország. Brit gyarmat volt, és így Dél-Amerika egyetlen angolul beszélő állama, ahol 800 ezer ember él. Sok a dél-ázsiai bevándorló, és a jelenlegi elnök, Irfaan Ali is indiai származású muszlim. Venezuela 28 milliós lakosságával, erős hadseregével könnyen elbánhat a kis szomszéddal. Egyetlen visszatartó erő – a nemzetközi reakciók mellett – az áthatolhatatlan dzsungel, ugyanis a két ország között még közút sincs. Vagy légi, vagy vízi úton lehetséges csak a közlekedés.
Határvillongások, vadászgépek és helikopterek
Venezuela azonban nem tétlenkedik. Az elmúlt hetekben a határt 50 méterre is megközelítették a venezuelai Mi–17-es katonai helikopterek, és Szuhoj vadászgépek is elkövettek légtérsértést. Láttunk már hasonlót a történelemben, nem is olyan régen, amikor a katonai és gazdasági téren is erős Irak lerohanta a szomszédos kis államot, Kuvaitot. A tét ott is az olaj volt.
Ha már olaj, akkor feltűnik az Egyesült Államok is, amely ebben az esetben is kiáll a kis Guyana szuverenitása mellett, és a közelmúltban katonai megállapodásokat is kötöttek. A guyanai hadsereg kiképzését is örömmel vállalják az amerikaiak. Ebben az önzetlen politikában nem csak az olajkincs játszhat szerepet, hanem annak megakadályozása is, hogy a keleti és baloldali szövetségi politikát folytató Venezuela ne jusson jelentős mennyiségű újabb forrásokhoz, amelyekkel tovább tudná exportálni ideológiáját Dél-Amerikában. De nyilván a Chevron most is készen áll, ha segíteni kell a guyana-i olaj kitermelését.
Szíria kártérítést követel az Egyesült Államok által ellopott olajért
https://szentkoronaradio.com/blog/2022/06/18/az-orosz-ukran-haboru-miatt-megengedi-az-usa-venezuelanak-az-olajexportot/
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
