Az Európai Bizottságnak nem lehet panasza az ukrajnai orosz kisebbség diszkriminációjára, mert nincs ilyen népcsoport – állította Olha Sztefanyisina, Kijev európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Egyes uniós tagok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Ukrajna a 2014-es nyugati támogatású kijevi fegyveres puccs óta elfogadott törvények alapján bánik az etnikai kisebbségekkel, többek között amiatt, hogy a kormány az ukrán nyelv használatát az oktatás és a média szabályozásával erőlteti.
Egy csütörtöki sajtótájékoztatón Sztefanyisina azonban ragaszkodott ahhoz, hogy
“Ukrajnában nincs orosz kisebbség. Nem létezik. Nincs egyetlen jogilag meghatározott közösség sem, amely orosz kisebbségként azonosítaná magát”.
Hozzátette, hogy “amikor akarok, ukránul beszélek, amikor másképp akarok, oroszul beszélek”. Sztefanyisina azt állította, hogy ehhez nincs szüksége az EU vagy a “moszkálok” – /az ukránok egy része által az oroszokra használt pejoratív kifejezés/ – engedélyére.
A politikus továbbá kijelentette, hogy a brüsszeli tisztviselők osztják az ő álláspontját.
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozásáról. A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azzal érvelt, hogy Kijev lépéseket tett bizonyos reformok végrehajtása terén a kisebbségi kérdésekben.
Sztefanyisina megjegyzései nyilvánvalóan megerősítik az orosz médiában szerdán megjelent jelentéseket, amelyek szerint Brüsszel úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja az Ukrajnában tapasztalható oroszellenes diszkriminációval kapcsolatos állításokat.
“Hadd legyek teljesen világos: az orosz nyelv használata nem olyasmi, amire az európai bizottság figyelmet fordít” – idézett egy uniós forrást a Ria Novosztyi.
A nyelvpolitikára vonatkozó uniós ajánlások csak a magyarokra, románokra és bolgárokra vonatkoznak majd – állította a forrás, hozzátéve, hogy Kijev halad a követelések teljesítése felé.
A nyelvi viták egyik legutóbbi példája, hogy egy oroszul beszélő kijevi sofőrt kitiltott az egyik fuvarmegosztó szolgáltató, miután elutasította két utas követelését, hogy ukránul beszéljen. Az incidensről készült videó október végén terjedt el, és felhívta Taraszk Kremen nyelvi ombudsman figyelmét, aki fogadkozott, hogy a dacos sofőr “nem fogja megúszni a büntetést”.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által az EU kérésére szeptemberben végzett felmérésben a válaszadók 45%-a a nyelvi megkülönböztetést nevezte meg a leggyakoribb előítéletnek Ukrajnában.
Schröder: Washington fúrta meg az oroszok békemegállapodását Ukrajnával
(Orosz Hírek nyomán Szent Korona Rádió)