Elena Nandris, Mahala volt polgármestere, az ukrajnai román közösség egyik legfontosabb vezetője határozottabb fellépésre sürgeti a bukaresti hatóságokat a Csernyivci megyében élő román közösség érdekeinek védelmében. Az ukrán oktatási törvény valóban vérlázító, viszont, azzal nem törődnek, hogy először talán a saját nemzetiségi törvényeikkel kéne foglalkozni, ami szintén megnehezíti az ott élő, nem románok életét…
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Nandris aggodalmának adott hangot az új oktatási törvény alkalmazása miatt, amely korlátozza a kisebbségek oktatási jogait és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
“Úgy gondolom, hogy Románia kormányának határozottabban fel kell lépnie román nyelvünk védelmében, mert elveszítjük a nyelvünket, és nagyon sajnáljuk. Szeretjük a nyelvünket, harcolunk a nyelvünkért, többre becsüljük, mint önök odaát. Mindig azt mondtuk: mi saját nyelvünkön, őseink nyelvén akarunk beszélni, énekelni és imádkozni. Már 551 éve, hogy románok vagyunk, és most néhány év alatt mindent elpusztítunk: ez nagyon fáj nekünk. Romániában ezt sokan nem értik. Fáj, ha elveszíted a nyelved. Nincs erőnk tenni ellene: a (tanügyi) törvény hatályban van, egyetlen betűjét sem vonták vissza”
– idézte Nandrist a hírügynökség.
Mahala községben két középiskola működik, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul, utóbbiban jelenleg kizárólag román nyelven zajlik az oktatás. A következő tanévtől viszont az ötödik osztálytól már kötelezővé válik az ukrán nyelvű tanítás. A felső tagozat első évében a tanulóknak a tantárgyak legalább 20 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, ez az arány az utolsó két évben 80 százalékra nő – magyarázta Ina Nica, a Gheorghe Nandris Gimnázium igazgatója.
Az Agerpres által megszólaltatott Serghei Hacman román származású ukrán elemző szerint Ukrajna minden polgárának kötelessége ismerni az állam hivatalos nyelvét, de úgy véli, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell a jogot, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
Ukrajna 2017-ben módosította az oktatási törvényt, amely első lépésben meghatározta, hogy az orosz tannyelvű iskoláknak 2020. szeptember 1-től minden tantárgy ukrán nyelvű oktatására kell átállniuk. Ukrajnában az Európai Unió egyik nyelvét beszélő nemzeti kisebbségi iskoláknak 2023 szeptemberétől fokozatosan kell bevezetniük az ukrán nyelvet.
Klaus Iohannis román államfő 2019-ben, amikor a New York-i ENSZ-közgyűlésen először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az oktatási törvény módosítását sürgette. A román államfő idén januárban az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos aggodalmaira is megoldást sürgetett az ukrán elnökkel folytatott telefonos egyeztetése alkalmával.
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett “moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
Kelet-Közép-Európa megkerülhetetlensége, avagy miért kell a térség a NATO-nak (II. rész)
A magyar nyelvű színházfelirat miatt büntették meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét
(Maszol nyomán Szent Korona Rádió)