Ki más, mint a Háttér Társaság számolt be arról, hogy a Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének (transzneműség) elérhetetlensége miatt. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. Igen, jól olvassa a kedves olvasó, 2014-ben transzneműsége miatt fogadtuk be menekültként… A férfi (? – vagy nő? Már nem tudjuk követni…) 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó – az LMBTQP-lobbista szervezetek szerint – pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét.
Örömmel írja a Háttér Társaság, hogy “a Fővárosi Törvényszék végzése fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben.”
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemátalakító műtéteken.
Ahogyan a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezet írja: “Az előzetes döntéshozatalra irányuló döntés túlmutat a konkrét ügyön, hiszen az Európai Bíróság pozitív döntése nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az EU joggal, így a GDPR vonatkozó rendelkezéseivel.” Tehát ha az EU a lobbisták javára dönt, akkor nagy esély van rá, hogy külső nyomásra kell újra elfogadni a transzneműek jogi helyzetét Magyarországon. Vajon enged-e ilyen esetben a kormány?
A Háttér Társaság kezdeményezésére módosították az örökbefogadási papírokat
Transzneműségre akartak kényszeríteni egy kislányt a tanárai Amerikában?
(Hatter.hu nyomán Szent Korona Rádió)