A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Háttér Társaság egy nemzetközi projekt keretében tartott agymosó képzést 51 rendőrnek a “gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítség erősítése érdekében.” Magyarul az LMBTQP-lobbi hazugságaival tömik a magyar rendőrök, és a jogászok fejét (ahogy bírókét és ügyészekét is!), akik aztán emiatt lépnek fel ellenségesen a normalitáspárti hazafiakkal szemben.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A Háttér Társaság szerint az EU-ban a legtöbb LMBTQP-személy a “gyűlölet-bűncselekményt” követően nem tesz feljelentést. Arra jutottak, hogy ennek fő okai, hogy az áldozatok nem bíznak a hatóságokban, félnek az újbóli áldozattá válástól, és hiányosnak tartják azon “szakemberek” felkészültségét, akiktől segítséget kaphatnának. Az ENACT projekttel ezen akarnak változtatni, az LMBTQP-lobbi akaratának megfelelően átalakítani Magyarországot.
Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?
Egy olyan jogi kategória, amit különböző szélsőliberális lobbista szervezetek fogadtattak el, többek között a Háttér Társaság és a TASZ. Kidolgoztak “előítélet-indikátorokat” a hatóságoknak, ami alapján például, ha valaki radikális jobboldali hírportálokat olvas, jobboldali ruházati márkák termékeit viseli vagy nemzeti rockot hallgat és elkövet valamit egy általuk védelmezett kisebbség ellen, akkor azt automatikusan gyűlölet-bűncselekménynek tekintik. Még akkor is, ha az elkövetés oka nem az áldozat kisebbséghez tartozása volt (magyarul például nem azért lett valaki megverve, mert buzeráns, hanem azért, mert eldurvult egy esetleges vita.) És a legmeglepőbb, hogy az Ügyészség ezt elfogadta és azóta is érvényes. Ezt a HVIM korábban részletesen feltárta már.
Ezt persze mindig csak a jobboldaliak ellen használják. Ha jobboldaliak felpofoznak egy antifát, az gyűlölet-bűncselekmény, de ha az antifák félholtra vernek hazafiakat, akkor az nem, mivel nem az általuk védett társadalmi csoportba tartoznak. Ugyanez vonatkozik arra is, amikor “paraszt g*cizve” támadnak magyarokra a cigányok. Sőt, már fizikai tettlegesség sem kell ahhoz, hogy ráhúzzák valamire, hogy gyűlölet-bűncselekmény, elég, ha a szólásszabadsághoz való jogunkkal élünk, és kimondjuk a véleményünket a természetellenes nemi deviációkról.
Ilyen eset volt az is, amikor Barcsa-Turner Gábor (HVIM – Magyar Ellenállás) 2019-ben meghirdetett egy ’56-os rendezvényt, ahol a programok között fel volt tüntetve a vörös, és az LMBTQP-zászló égetés. Utóbbi végül meg sem valósult, és egy homoszexuálisnak sem esett bántódása, azonban a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport ezt is közösség elleni uszításnak nyilváníttatta. Az igazságszolgáltatást így a különböző lobbista foglalkozások következtében látszik, hogy a deviáns szervezetek dróton rángatják.
De mit is csinál a Háttér Társaság?
A Soros-pénzből fenntartott Háttér Társaság így számolt be a tevékenységükről:
“A projektben a büntető igazságszolgáltatás területén dolgozó szakemberek számára dolgoztunk ki képzési gyakorlatokat. A gyakorlatok összeállításakor fontos szempont volt, hogy a képzések könnyen hozzáigazíthatók legyenek a különböző szakterületek sajátos szerepköreihez és az adott ország jogszabályi környezetéhez. A képzések rugalmasan alkalmazható módszertana eredményesnek bizonyult: a projekt keretében a partnerszervezetek képeztek ügyvédeket, közalkalmazottakat és segítő szakembereket. A Háttér Társaság 51 rendőrnek tartott képzést” – nagyon szépen körbeírták az agymosást és az “érzékenyítést”.
A Háttér Társaság szerint a képzési gyakorlatok többféle kompetencia fejlesztéséhez nyújtanak keretet:
- olyan jogi és szakmai tudás átadása, mint például a gyűlölet-bűncselekmények meghatározása, az előítéletes indíték felismerése, valamint a különleges bánásmód formái és szempontjai;
- az LMBTQP közösség tapasztalatainak megértése, többek között a releváns fogalmak tisztázása, a kisebbségi stressz fogalmának bemutatása, az interszekcionalitás jelentőségének vizsgálata révén; valamint
- az áldozatokkal való tiszteletteljes és empatikus kommunikáció, traumatudatos, áldozatközpontú szemléletekre alapozva.
Magyarul: A Háttér Társaság akarja megmondani, hogy mi alapján döntsék el a hatóság emberei, hogy mi számít gyűlölet-bűncselekménynek, és elvárják, hogy az általuk kitalált fogalmak alapján viszonyuljanak a deviánsokhoz. Egyébként az ilyen LMBTQP-lobbista szervezetek kommunikációja kifejezetten hasonlít arra, amikor a Mazsihisz arcátlan követelőzésbe kezd, ha valami nem tetszik nekik.
A szervezet szerint a képzéseket elvégző szakemberek kiemelték, hogy hasznosnak találták a tapasztalatcsere lehetőségeit, a gyakorlatias megközelítéseket, az esettanulmányokat és az információátadás alapos, követhető módszereit. Szóval ne lepődjön meg senki, ha a következő Pride alkalmával a rendőrök még jobban el akarják lehetetleníteni a normalitáspárti ellentüntetőket.
Bírók, ügyészek, rendőrök
A lobbit képviselő munkacsoport a honlapján büszkélkedik azzal, hogy az igazságszolgáltatás minden ágába már befészkelték magukat: “Több mint 1300 magyar és külföldi rendőrnek, ügyésznek, bírónak, ügyvédnek és áldozatsegítő szakembernek tartottunk képzést, köztük a gyűlölet-bűncselekmények elleni rendőri szakvonal összes tagjának és budapesti rendőri vezetőknek.” – írják a lobbisták…
A Háttér Társaság bűncselekmények elkövetésére bírja rá az ügyvédeket?
(Szent Korona Rádió)