A néhány hete még szárazsággal küzdő Pakisztán egyharmada mára már víz alatt áll, az idei élelmiszertermés nagyrésze pedig megsemmisült köszönhetően a klímaváltozásnak. Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter azt javasolja, hogy a földet pusztító nagyhatalmak kárpótolják azokat, akik megisszák a levét az ámokfutásuknak.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A nyugati országok előszeretettel hangoztatják a klímavédelem témakörét, mégis azt lehet tapasztalni, hogy semmilyen érdemi lépést nem tesznek az ügy érdekében és ahelyett, hogy valós megoldásokat találnának, ebben is csak a lakosság megnyomorítása fedezhető fel. Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra.
A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több mint 1200 ember meghalt, területének egyharmada víz alatt áll, miután hetek óta példa nélküli monszun esőzések sújtották. Az államban néhány héttel korábban még a szárazság okozott súlyos károkat.
A 61 éves politikus korábban újságíró, szenátor volt, majd Pakisztán washingtoni nagykövete. Szólt a globális felmelegedés okozta világválságról és arról, hogy Pakisztán kevesebb mint egy százalékkal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
“Mindannyian tudjuk, hogy a többoldalú fórumokon tett ígéreteket nem teljesítették. Olyan sok veszteség és kár keletkezett, és olyan kevés jóvátétel történt azon országok számára, amelyek nagyon kis mértékben járultak hozzá a világ szén-dioxid-kibocsátásához, hogy nyilvánvaló, a világ északi és déli államai közötti alku nem működik. Nagyon keményen kell sürgetnünk a célok újbóli kitűzését, mert az éghajlatváltozás sokkal nagyobb ütemben gyorsul, mint ahogy azt előre jelezték, és ez a helyszínen (Pakisztánban) teljesen egyértelművé vált.”
Pakisztán egyharmada került víz alá, több mint 200 híd és 4600 kilométernyi távközlési vezeték omlott össze vagy sérült meg – hangoztatta Rehman. Legalább 33 millió embert érintett, és ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután a hatóságok a jövő héten befejezik a kárfelmérést. Az ország élelmiszertermelésének felét adó Szindh tartományban a termés 90 százaléka megsemmisült.
Egyes városokban augusztusban szokásosnál 5-7-szer több csapadék hullott. A földterületek nagy része még mindig 2-3 méter magas víz alatt áll, ami rendkívül megnehezíti az élelmiszeradagok kihelyezését vagy a sátrak felállítását. Rehman szerint a haditengerészet mentőakciókat hajt végre az általában száraz területeken, ahol eddig még soha nem láttak csónakokat.
Klíma-kommunizmus: A Világgazdasági Fórum megtiltaná az autók magántulajdonba helyezését
Tüzet nyitottak a holland gazdákra, akiknek elvették a földjeiket a klímadiktatúra jegyében
(Orientalista.hu nyomán Szent Korona Rádió)