Az orosz-ukrán háború kitörése óta nemcsak a harcok megléte, hanem az oroszokra kivetett szankciók nyomán jelentős árudrágulások, és hiányok tapasztalhatóak Európa-szerte. Most az EU betiltja az oroszoktól származó kőszén importját, abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy ez az oroszokat fogja érzékenyebben érinteni.
Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A kőszén importjának betiltása mellett orosz bankokra, kereskedőflottákra vetnek ki korlátozásokat, továbbá számos termék EU-ból irányuló exportját tiltják be a szláv birodalom felé. Mi azonban most csak a legfontosabbnak tűnő szegmensre, a kőszén Európai Unióba való importjának tiltására fogunk részletesen kitérni. A csomagot szerdán hagyja jóvá a Coreper (az Állandó Képviselők Bizottsága).
A gázimporthoz jelenleg még nem mertek hozzányúlni.
Az EU közlése szerint az Oroszországból származó szén importjának tilalma körülbelül évi 4 milliárd eurótól foszthatja meg Oroszországot, ezzel egy másik fontos bevételi forrást vágva el tőlük. Kinek van azonban nagyobb szüksége a szén kereskedelmére: az oroszoknak, vagy az EU-nak?
Abban biztosak lehetünk, hogy a közép- és kelet-ázsiai államok között számos olyan ország leledzik, mely képes lesz befogadni az eddig EU-ba áramló szénexportot. A posztszovjet államok ezeddig is igen szoros gazdasági kapcsolatot ápoltak Oroszországgal, továbbá mind Kína, mind Észak-Korea nagy szénfelhasználó országok közé tartozik.
Lehet, hogy ezen intézkedéssel az EU lábon lövi magát? Nézzünk meg először pár diagramot:
Az alábbi kördiagramon Németország kőszénimportjának eloszlását láthatjuk országokra lebontva. Jól megfigyelhető, hogy az import majdnem felét, 45%-át az oroszoktól érkezett szén teszi ki.
Ez pedig az EU országok összességére vonatkozó importot mutatja. Itt is kristálytisztán látszik, hogy az Európai Unió szénimportjának több mint 40%-át az orosz szállítmányok adják.
Alább a legfrissebb közölt adatok láthatóak a több országot magába foglaló oszlopdiagrammon. A lényeg, ami kivehető belőle: Európa erősen az orosz importáruk behozatalára szorul: Lengyelország, mely a legnagyobb oroszellenes államként tételezteti jelenleg magát, szinte egész iparát az onnan érkező szénre építi.
A kérdés már csak az, hogy mi jön ezután Európában? A hiány az elkövetkezendő időszakban biztos lesz, csodálatos Európai Uniónkban szűkösség lesz szénből, ez számos gazdasági szektort érinteni fog; a nehézipart mindenképp. Az acélkohászat szénalapon nyugszik, ha nincs acél, egyre több ágazat marad nyersanyag nélkül. A hiányt pótolni kell, jöhet az, amit korábban prognosztizáltunk, az USA-tól való teljes gazdasági függés?
https://szentkoronaradio.com/blog/2022/03/31/ennyit-a-nyugati-szankcionkrol-es-az-orosz-gazdasagi-osszeomlasrol-a-rubel-visszatert-a-haboru-elotti-szintjere/
https://szentkoronaradio.com/blog/2022/03/07/meg-nincs-nalunk-haboru-de-gazdasagi-melyrepulesbe-kezdett-magyarorszag/
(Szent Korona Rádió)
