A második Orbán-kormány 2013-ban vitte le a tankötelezettség határát 18-ról 16 évre. Ezt az iskolai nehézségekkel küzdő fiatalok könnyebb munkába állásával indokolták, azonban a döntés csak rontott a helyzeten. Ugyanis az iskolát korábban elhagyó, főként cigány fiatalok jelentős része ugyanúgy nem ment el dolgozni, cserébe már iskolába sem jár. A probléma megoldása azonban jóval összetettebb, mint a tankötelezettségi korhatár mozgatása.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A 2013-as oktatási reform előtt a 17 éves cigány fiatalok közel 80 százaléka járt nappali tagozatos iskolába. Ez az arány 2016-ra 57, 2022-re pedig mindössze 53 százalékra csökkent. Eközben azoknak a cigány tizenéveseknek az aránya, akik semmilyen oktatásban nem vesznek részt és nem is dolgoznak, 16 százalékról 31 százalékra emelkedett.
Az adatokat Köllő János közgazdász, az MTA doktora, a KRTK Adatbankjának szakmai vezetője mutatta be a Qubiten megjelent elemzésében. A kutató a 2011-es és 2022-es népszámlálás, valamint a 2016-os mikrocenzus adatait vizsgálta.
A második Orbán-kormány 2011-ben döntött arról, hogy 2013-tól 18-ról 16 évre csökkenti a tankötelezettség felső korhatárát. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az iskolában nehezen boldoguló fiatalok hamarabb elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon, vagy más képzési formában folytathatják tanulmányaikat.
A számok alapján ez a várakozás nagyrészt nem teljesült. A 17 éves cigányok körében a piaci munkát végzők aránya mindössze 3 százalékponttal emelkedett, a nem nappali képzésekben részt vevőké pedig alig változott. A jelentős részük tehát az iskolarendszerből kikerülve sem munkába, sem más képzésbe nem lépett be.
Különösen súlyos, hogy a középfokú végzettség nélkül iskolaelhagyó cigány fiatalok kétharmada sem tanul, sem dolgozik, és munkát sem keres. A nem tanuló, nem dolgozó 17 évesek közel kilenctizede egyáltalán nem keres állást.
Országosan évente 7200-zal több fiatal marad tanulás és munka nélkül
Ha a 17 évesek körében a nem tanulók és nem dolgozók aránya a 2011-es szinten maradt volna, évente mintegy 1800 fiatal tartozna ebbe a csoportba. A 2022-es arányok alapján azonban már körülbelül 9000 főről beszélhetünk.
Ez évente 7200 fős különbséget jelent országosan, ebbe a többségi társadalomba tartozók is beleszámítanak. Ha ez a különbség 15 éven keresztül fennmaradna, több mint százezer olyan fiatalt jelentene, aki 17 éves korában tanulás és munkavégzés nélkül marad.
A megoldás azonban nem pusztán a tankötelezettségi korhatár növelése, ennél jóval összetettebb a probléma. Ha egy cigánygyerek egész életében a léhűtő és züllött mintát látja otthon, akkor szinte esélytelen, hogy ő ebből tudatosan ki akarjon törni, 16 évesen pedig már nem segít az iskolában ülés, ha egész addig rossz mintát követett. Az államnak a gyerekek iskolába járatása mellett arra is rá kell vennie a cigányokat, hogy egy olyan életre motiválják őket, ahol a bűnözés helyett a tisztességes élet, az államon csüngés helyett pedig a munka legyen erény. Ahol pedig ez nem teljesül, ott a családból való kiemelés is megfontolandó.
(Roma PLAY nyomán Szent Korona Rádió)
