Franciaországban sorra számolják fel a vallási épületeket

Nyugat-Európában sorozatos támadások érik a kereszténységet. A szent helyeket folyamatosan meggyalázzák, a hívőket megtámadják. Az alábbiakban a franciaországi Vallási Örökég Felügyelet elnökének következtetését olvashatják a jelenségről.

Valódi közösségben eltöltött nyári szünet?
Hagyományőrzés és a tradíciók ápolása?
Akkor Vármegyés Ifjúsági- és Gyerektábor!

Már csak pár hely maradt.

Minden két hétben eltűnik egy vallási épület Franciaországban. Erre a következtetésre jutott Edouard de Lamaze, az Observatoire du patrimoine religieux (Vallási Örökség Felügyelet) nevű szervezet elnöke Párizsban.

Lamaze megkongatta a vészharangot a francia médiában, mivel fokozatosan eltűnnek a vallási építmények abban az országban, melyet az „Egyház legidősebb leányaként” ismernek, mivel I. Klodvig frank király 496-ban vette fel a katolikus hitet. Fokozott odafigyelésre szólított fel azt követően, hogy a normandiai Romilly-la-Puthenaye-ben található l6. századi Saint-Pierre templom a tűz martaléka lett. A tűz – mely a vélemények szerint véletlenül keletkezett – április 15-én volt, pontosan két évvel az után, hogy a párizsi Notre-Dame-ban felcsaptak a lángok. Az emlékezetes képek az égő katedrálisról, amelyek 2019-ben körbejárták a Földet, rámutattak a francia társadalomban mélyebben rejlő problémákra, nevezetesen a vallási emlékművek megóvásának hiányosságaira és a vallással szembeni növekvő ellenségességre.

Lamaze egy CNA interjúban elmondta, hogy azon túl, hogy kéthetente eltűnik egy-egy vallási épület – lebontják, átalakítják, tűz pusztítja el, vagy összeomlik – a tűzesetek kétharmadát gyújtogatás okozza. Bár ezek a statisztikák Franciaország valamennyi vallási felekezetének épületeit magukba foglalják, a legtöbbjük katolikus, hiszen ezek jelentik a túlnyomó többséget Franciaországban, ahol megközelítőleg 45.000 katolikus templom és imahely van.

„Bár a katolikus műemlékek még mindig többségben vannak, Franciaországban 15 naponként épül egy mecset, míg ugyanebben a tempóban pusztul el egy keresztény épület” – mondta Edouard. –

„Olyan fordulóponthoz érkeztünk ezen a területen, amit figyelembe kell venni.”

Úgy gondolja, hogy átlagosan több mint két keresztény műemlék válik célponttá minden nap. Az esetek kétharmadában lopás, egyharmadában pedig megszentségtelenítés, meggyalázás történik. A francia központi bűnügyi nyomozó egység legutóbbi adatai szerint egyedül 2018-ban 877 támadást jegyeztek fel katolikus vallásgyakorlási helyek ellen.

„Ezek a számok ötszörösükre nőttek mindössze 10 év alatt”

– fejtette ki Lamaze, és hozzátette, hogy 2008-ban 129 templomot rongáltak meg.

„Az 1970-es évek elején Michel de Saint Pierre író, újságíró kiadott egy könyvet ezzel a címmelÉglises en ruine, Église en péril (Romos templomok, veszélyeztetett Egyház), amelyben riadót fújt. Azóta a helyzet tízszer, sőt százszor rosszabb.”

Jelenleg 5000 katolikus épületet fenyeget az a veszély, hogy eltűnik. Nemcsak a vallási helyek iránti fokozódó ellenségesség miatt létezik ez a probléma, hanem a hatóságok súlyos gondatlansága miatt is. Ezt a helyzetet részben magyarázza az a tény, hogy az 1905-ös törvény értelmében az egyház és az állam szétváltak, és az önkormányzatokra szállt Franciaország egyházi épületeinek tulajdonjoga. Sok esetben ők azonban – kellő anyagi források hiányában – nem képesek fenntartani és gondozni azokat.

„Ezeket az épületeket több, mint 100 éve nem tartották karban, sosem újították fel, nem intézkedtek a védelmükről lopás vagy tűz ellen”

– mondta Lamaze, aki arra is rámutatott, hogy mindössze 15.000 katolikus hely tartozik a hivatalosan védett történelmi műemlékekhez, míg a másik 30.000 gyakorlatilag pusztulásra van ítélve.

Kiemelte, hogy egy másik jelentős és emblematikus példa ennek az örökségnek az elhanyagolására a normandiai Rouen tulajdonában álló Saint-Ouen-i Apátság, a gótikus építészet gyöngyszeme.

„Ez az apátsági templom olyan különleges stílusú tetőzettel rendelkezik, amely még a Notre-Dame-énál is nagyobb. Egyszerűen lenyűgöző, még sincs ott semmilyen riasztóberendezés.

Erre is a pusztulás vár. Sírni tudna az ember!”

Így folytatta: „A tűzesetek száma azért is emelkedik meredeken, mert az épületek romosabbá válnak, és elhanyagolt állapotuk vonzza a tolvajokat, akik gyakran lopnak festményeket, szobrokat és aranykelyheket.”

Bár a katedrálisoknak kiemelt státuszuk van, és az állam tulajdonában vannak, ezeket sem kímélték az utóbbi években elharapózó tűzesetek, amelyek katolikus helyszíneken történtek. A 2019-es Notre-Dame-i tüzet megelőzte egy másik a dél-franciaországi Lavaur városában (Tarn megye) található Saint-Alain katedrálisban, majd 2020-ban tűz ütött ki a rennes-i és nantes-i székesegyházakban is.

„A jelenlegi kulturális miniszter azon fáradozik, hogy létrehozzon egy védelmi chartát, a helyzet azonban nagyon komoly, és sajnos nem látom sem azt, hogy igazán tudatában lennének a bajnak, sem a felelősségérzetet, amikor nemzeti örökségünk ilyen komoly veszélyben van”, tette hozzá Lamaze.

„Valójában a vallásos aspektuson túl országunk kultúrája van veszélyben, mivel a művészetnek és építészetnek ezek a gyöngyszemei, Franciaország lelkének és nagyságának elválaszthatatlan részei. És ha így folytatjuk, egy napon teljesen elpusztul ez az örökség. Mindent el fogunk veszíteni.”

(Katolikus.ma nyomán Szent Korona Rádió)

Ismételten templomot rongáltak hazánkban

Erőszakos módon tartóztattak le Londonban két normalitásról prédikáló papot