Kétségtelen, hogy ma az úgynevezett kegyelmi ügytől és Magyar Péter népszínházától lesz hangos a sajtó. De hogyan kell ehhez nekünk viszonyulnunk? Találó írás a korábbi „botrányokról” Tudós-Takács Ernő tollából.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Csak egy kis emlékeztető, ha már a közéletet az elmúlt két évben döntően meghatározta az ún. „kegyelmi ügy”, ami a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter székébe került.
1990 tavaszán Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmet adott az utolsó halálraítéltnek, Varga Bélának, aki egy kilencéves kislányt megerőszakolt, majd meggyilkolt. A halálbüntetést a kegyelmi döntés révén életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.
Göncz továbbá kegyelmet adott 1996-ban Binder Györgyinek, aki korábban aktív eutanáziával ölte meg a gyermekét. A döntés következményeként a kétéves letöltendő börtönbüntetést felfüggesztették, így Bindernek nem kellett börtönbe vonulnia.
Érdekes módon egyik döntést sem követte botrány, országos felháborodás, nem kellett Göncznek lemondania, mert akkor az elnököt támogatta a véleményformáló médiumok 90 százaléka. Pedig véleményem szerint mindkét ügyhöz képest eltörpült az, amit 2024 tavaszán láthattunk. Érdemes ezen elgondolkodni.
„A köznek nem véleménye van, hanem tulajdonosa” – gondolatok a demokráciáról és a választásokról
Varga Judit Magyar Péter karrierjéről: Az árulás nem teljesítmény
(Tudós-Takács Ernő nyomán Szent Korona Rádió)
