Csak a szokásos. A rendőrség a szélsőbaloldali terroristák megemlékezésére elfelejti alkalmazni a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényt, amely csak lex-Becsület Napja gúnynéven vált ismertté a jobboldalon, azonban elméletileg a másik oldalra is alkalmazni kellene.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
A Magyar Jelen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályától megtudta, idén február 10-ére három antifasiszta demonstrációt is bejelentettek Budapesten, melyek megtartását a BRFK tudomásul vette és engedélyezte.
Az, hogy a tavalyi Becsület Napját megelőző napokban antifa terroristák csoportosan, viperákkal és egyéb eszközökkel felfegyverkezve agyba-főbe vertek védtelen járókelőket, már önmagában is elegendő indok kellene legyen az elvtársaik által bejelentett tüntetések, sőt az egész Antifa betiltására, s akkor még nem beszéltünk a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 14. paragrafusáról [A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelme], amely kimondja:
“A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”
Ez alapján szokták rendszerint betiltani a Becsület Napjához köthető megemlékezéseket, holott az a kommunista Vörös Hadsereg áldozataira és az őket megállítani próbáló magyar és német katonákra emlékezik, így az a) pont alapján a jobboldali megemlékezéseket kellen engedélyezni, a szélsőbaloldali tüntetéseket pedig minden létező módszerrel ellehetetleníteni.
A b) pontot még ennyire sem kell magyarázni. Ha megnézzük az elmúlt évek antifasiszta tüntetésein készült képeket, számos kommunista és szélsőbaloldali jelképet találunk, sőt a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurdisztáni terrorszervezet zászlaja is visszatérő jelkép. A Bécsi Kapu tetején majomkodó csoport vezetője pedig az a Vajnai Attila, akinek rendszeres hobbija a feljelentgetés, már akkor is, ha lát egy olyan tetoválást, ami nem tetszik neki. Körülbelül tíz évvel ezelőtt azért kampányolt, hogy a tiltott jelképek listájáról kerüljön ki a vörös csillag és a sarló-kalapács, holott a kommunista rendszerek áldozatainak száma világszerte meghaladja a 100 milliót.
A rendőrség mégsem gondolja úgy, hogy az említett paragrafus érvényes lenne az idén február 10-ére meghirdetett három antifa tüntetésre. A BRFK a Magyar Jelennel azt közölte:
“a bejelentett gyűlések tudomásulvételére irányuló eljárások során nem merült fel a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben nevesített tiltó ok.”
Vagyis minden további nélkül utcára vonulhatnak idén is azok az antifa elemek, kiknek elvtársai tavaly ártatlan magyar embereket támadtak meg a nyílt utcán.
Ezzel szemben, amikor a jobboldalról van szó, az ominózus 14. paragrafus már évek óta hivatkozási alap a rendőrség részéről, hogy miért nem engedélyezik a nemzeti szervezetek Becsület Napja-megemlékezésének közterületen való megtartását. Ráadásul úgy, hogy ezeken a rendezvényeken az elmúlt években egyszer sem történt bűncselekmény.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Antifa-támadások: Január végén kezdődik három vádlott bírósági eljárása
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)