Jens Stoltenberg az Észak-atlanti Szövetség elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek kimerítették a NATO és az EU-országok katonai készleteit. Egy ukrán lap terjedelmes cikket közölt le ezzel kapcsolatban, amiben megemlíti, miből mennyi időre elegendő fegyver állna jelenleg a rendelkezésükre.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Stoltenberg szerint ugyan a katonai készletek kimerültek, de ez volt a helyes döntés.
„A mi biztonságunkról van szó, ezért saját képességeinkre, készleteinkre és lőszereinkre kell támaszkodnunk, hogy segítsük Kijevet”
– mondta a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy Ukrajna segítése fontosabb, mint az, hogy az egyes NATO-államok megfeleljenek a katonai szállítmányokra vonatkozó előírásoknak.
Stoltenberg megjegyezte, hogy a NATO és az EU összehangolja erőit a fegyvergyártás növelése érdekében.
Egy ukrán lap cikkében végig vette, hogy az országnak milyen fegyverekre lenne szüksége, viszont mivel kimerülőben vannak a nyugati országok fegyverkészletei, ezért egyre kevesebb jut Ukrajnának is. A háború elején napi szinten lehetett látni videókat a Javelin tankelhárító rakéták használatáról, most viszont csak hébe-hóba, amely annak köszönhető, hogy az amerikaiak kifogytak az eszközből és nem is szerepelnek már az újabb tervezett fegyverszállítmányok listáján. Az Egyesült Államok készlete nagyjából 8500-ra volt tehető, amelyet szinte egy az egyben át is adott az ukrán hadseregnek, gyártása viszont legfeljebb csak 2000 db/év. Ebben az ütemben az amerikai hadiiparnak négy évbe telne újra feltöltenie a készletét, ha egyetlen darabot sem használ el belőle az elkövetkezendő időkben.
„Az Egyesült Államok és a NATO-országok bizonyos típusú fegyvereinek készletei alacsonyak, különösen a légvédelmi rendszerek, a páncéltörő fegyverek és a tüzérségi lőszerek. A 155 mm-es tüzérségi lőszer hiánya tűnik a legsúlyosabbnak „
– közölte az Egyesült Államok Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
A tanácsadó arról is nyilatkozott, hogy
„Ukrajnának körülbelül 143 000 (155 mm-es) lövedékre van szüksége havonta. Bár sok ország képes 155 mm-es lőszert szállítani, ez az arány megterheli a NATO-t és a szövetséges erőforrásokat.”
Az ukrán lap megjegyzi, hogy a nyugati partnerek készletei folyamatosan zsugorodnak. A NATO országai kénytelenek gyorsan átalakítani iparukat egy nagy intenzitású háborúhoz. Az USA például a 155 mm-es lövedékek gyártásának növelését tervezi, amelyekből több mint egymilliót küldtek eddig Ukrajnába. Az amerikai készletekről nincs információ, viszont már az Egyesült Államok is Pakisztánból rendeli és Dél-Koreával készül megállapodást kötni a 155 mm-es lövedékek rendeléséről.
„A jelenlegi lövedékgyártás eléri a havi 3250 egységet. A Pentagon azt állítja, hogy ezt a mennyiséget 2023 tavaszára havi 20 000-re (évente 240 000-re), 2025-ig pedig havi 40 000-re (évente 480 000-re) tudja növelni. Ilyen ütemben körülbelül hat évig tart az állomány helyreállítása”
– idézi az amerikai tanácsadót az ukrán lap.
Tehát az USA havi gyártása jelenleg egy bő napra elegendő.
Európa ennél is rosszabbul áll.
A németek már Twitteren is bevallották, hogy csak 10 000 lövedékük maradt raktáron, amely csupán 2 napra elegendő saját meglátásuk szerint is. A britek sem büszkélkedhetnek sokkal jobb számokkal, a The Times cikke alapján az ő készletük egy hétig húzná.
Liebe Freunde,
10 000 Schuss #Pzh 155mm-Munition sind kein Hexenwerk. Gegen #Putin reichen sie für 2 Tage. Wer die Munition im Bestand haben will, muss sie bestellen. Wer die #Ukraine damit weiter unterstützen will, muss sie bestellen. Am Bundestag scheitert die Vorlage nicht.
— Marcus Faber (@MarcusFaber) November 27, 2022
„Az európai NATO-tagállamok arzenálja sokkal kisebb volt, mint az Egyesült Államoké, még a hidegháború idején is. A lövedékek eltarthatósága bár eléri a 20 évet, 1989 óta egyik európai állam sem cserélte le az elavult lőszereket. Senki sem készült ilyen háborúra”
– idézi az ukrán lap Trent Telenko-t.
Ukrajna támogatása kőkemény amerikai érdek a szenátor szerint
(Elemi.hu nyomán Szent Korona Rádió)