A különböző szervezetek számos álproblémát kreálva hangoztatják, hogy a 21. században sem létezik a nők és férfiak közötti egyenjogúság. Világunk jelenlegi helyzetében úgy néz ki, hogy igazuk lesz, ugyanakkor éppenséggel nem a hímsovinizmus és a „toxikus maszkulinitás” miatt, hanem a legnagyobb problémáknak az előidézőjévé az LMBTQP lobbi, és ezen belül a transzok többletjogaiért küzdők váltak.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a 20 éves HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Ahogyan mi is beszámoltunk róla, Új-Zéland az idei olimpián egy transznemű versenyzőt kíván indítani a női súlyemelő kategóriában. Hubbard gyerekkorában egészen szép eredményeket ért el, a felnőtt férfi kategóriában ugyanakkor már nem szerepelt túl rózsásan. Azonban nemváltó műtétje után 2 évvel megkapta az engedélyeket a kategóriaváltásra is, és testi adottságait kihasználva sorra nyerte női számokban a versenyeket.
A nők között való teljesítés lehetőségét azzal indokolták, hogy a transznemű sportók nem szereznek előnyt, amennyiben a szervezetükben a tesztoszteronszint nem éri el a 10 nanomol/l-t a versenyek előtti 12 hónapban. A döntést több szakember is kifogásolta, ugyanis nem csak ettől függ egy versenyző teljesítőképessége. Az, aki férfiként esett át a pubertáskoron, olyan fizikai jellegekkel rendelkezik, melyekkel szemben a nőknek semmi esélyük. Az olimpiai bizottság ígéretet tett egy komplexebb rendszer kidolgozására, azonban Hubbard indulása most már biztosnak látszik.
Tracey Lambrechs, Hubbard honfitársa, egyben ellenfele szót emelt az ügyben, és aggodalmát fejezte ki az eseményekkel kapcsolatban.
„Rendkívül csalódott vagyok, és főleg azt az új-zélandi nőt sajnálom, aki miatta fog lemaradni az olimpiáról. Folyamatosan az egyenlőségért harcolunk, erre pont ezt veszik el tőlünk. Több női versenytársam is megkérdezte, hogy mit tehetnénk. A válasz az, hogy sajnos semmit, mert amint hangot adnánk a véleményünknek, arra utasítanak, hogy hallgassunk el.”
Nem a mostani az első eset, hogy a „nő” miatt feszültség robban ki a sportolók között. 2018-ban a Nemzetközösségi Játékokon az ausztrál szövetség mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza indulását, a szervezők azonban közbeléptek. Egy évvel később a Csendes-óceáni Játékokon győzött a 90+ kilogrammosok kategóriájában, amivel óriási botrányt váltott ki a térségben.
A transzlobbi egyre nagyobb hévvel tör előre minden ponton, ahol csak lehetséges, és teszi tönkre ezáltal egy mentális zavarokkal küzdő kisebbség a többségi, normális társadalom életét. A botrányos helyzet megoldása most az olimpikonok kezében van, amennyiben nem kívánják, hogy a transzlobbi végleg elnyomja őket, bojkottálniuk kell egységesen a versenyszámot.
Az ehhez hasonló helyzetek kezelésére pedig egyetlen megoldás van: a nő nő, a férfi pedig férfi, aki ezt másképp gondolja, az súlyos mentális defektekkel rendelkezik.
(Indexet kiegészítve Szent Korona Rádió)
Rákényszerítik a transzneműséget a hírnév és a pénz érdekében a balliberális szülők gyermekeikre?
Miként teszi tönkre egy generáció életét az LMBTQP és főleg a „transz” lobbi?