Ebből is látszik, hogy mennyire nem működik az erőltetett integráció az USA-ban sem: bármennyire aláteszik a jellemzően alulművelt négereknek a tanulási lehetőséget, nem fognak felzárkózni, viszont a tehetséges fehérek elől ezáltal elveszik az egyetemi férőhelyeket. A bőrszín alapú ingyen pluszpontok megszűnése és a néger hallgatók arányának jelentős csökkenése közötti összefüggésre a Magyar Jelen hívta fel a figyelmet.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az ingyen pluszpontok miatti évtizedek óta tartó lassú növekedés után jelentős visszaesés tapasztalható a néger hallgatók beiratkozásában számos elit amerikai egyetemen, mióta az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága két éve betiltotta a felvételinél alkalmazott pozitív diszkriminációt. Egyes campusokon a gólyaévfolyam fekete hallgatóinak aránya mindössze 2 százalék – derült ki az Associated Press elemzéséből, amely jelen cikk alapjául szolgál.
Húsz válogatott egyetem beiratkozási adatai egyre erősödő bizonyítékként szolgálnak erre a visszaesésre. Szinte minden intézményben kisebb volt ősszel a néger hallgatók aránya az elsőévesek között, mint 2023-ban. A Princetonnál és néhány más egyetemen a számuk közel a felére esett ez idő alatt.
Princetonban a néger gólyáknak szervezett üdvözlőesemény helyszíne félig telt csak meg – a tavalyi évben ezzel szemben plusz székeket kellett hozni.
De miért van egyáltalán külön esemény csak feketéknek? Ha csak fehéreknek lenne, mindenki rögtön rasszizmust kiáltana. Ez nem diszkrimináció? Hol van ilyenkor a nagy nyugati egyenlőség?
Egyes egyetemek próbálták tompítani a trend jelentőségét, ám újra felmerült annak a kérdése, hogy kinek jár hely Amerika legelőkelőbb felsőoktatási intézményeiben, amelyek sokszor a társadalmi felemelkedés kulcsát jelentik. Mindeközben a Trump-kormány új intézkedéseket indított, hogy fellépjen azok ellen az egyetemek ellen, amelyek továbbra is burkoltan figyelembe veszik az etnikai hovatartozást a felvételin, megszegve ezzel a 2023-as bírósági döntést.
Az egyetemek lassabban hozzák nyilvánosságra adataikat
Az elemzés arra a húsz egyetemre terjed ki, amelyek őszre közzétették beiratkozási adataikat. Az Associated Press őszi elemzése még nem alkotott teljes képet országos szinten, mivel több intézmény – a szövetségi ellenőrzések miatt – késleltette a nyilvánosságra hozatalt. Sok egyetem, amely az előző évben már ősszel publikálta számait, 2025-ben megtagadta azok megosztását.
A néger hallgatók arányának visszaesése azonban egyértelmű ezekből az adatokból is.
A húsz intézményből mindössze egy, a Smith College mutatott magasabb néger hallgatói arányt a 2023-as évhez képest. A Tulane Egyetem számai változatlanok maradtak, a többinél jelentős csökkenés következett be. A Caltech és a Bates College esetében mindössze kb. 2 százalék lett a néger gólyák aránya.
A Harvard frissen közzétett adatai szerint immár második éve csökken a néger beiratkozók száma: a 2023-as 18 százalékról 11,5 százalékra esett.
Christopher Quire, a Princetoni Egyetem másodéves hallgatója, és a Fekete Diákszövetség tagja nyilván úgy véli, hogy évtizedes „társadalmi előrelépés kerül veszélybe”. Mármint hogy a fehér társadalom részéről jött gesztus, amíg a négerek semmit sem tettek magukért.
Bár elég abszurd veszélynek nevezni, hogy teljesítmény és képességek alapján történik a felvétel, nem pedig az erőltetett sokszínűség jegyében.
Tovább fokozódik a felügyelet
Az Associated Press cikke szerint a csökkenésben közrejátszhat az is, hogy egyes egyetemek visszavonulnak a sokszínűségi programoktól, amelyekkel szemben a Trump-adminisztráció fellépett.
Donald Trump 2025 második felében tovább szigorította az ellenőrzést, és előírta az egyetemeknek, hogy évente hatalmas mennyiségű felvételi adatot tegyenek közzé. Célja annak feltárása, hogy alkalmaznak-e az intézmények „faji helyettesítő szempontokat” – például háttérleírást kérő esszéken keresztül.
Mindössze 3 év börtönt kap a négerbűnöző, aki kivégzett egy családapát
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)