Az Egyesült Államok és Irán között zajló tárgyalások az elmúlt napokban komoly fordulatokat vettek. Trump szerint már a célegyenesben az Iránnal való megállapodás, de erre Teherán rácáfolt. Az amerikai elnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is gyakran tett ilyen kijelentéseket, mégsem lett belőle semmi.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Pénteken még úgy tűnt, hogy a hat hete tartó tűzszünet összeomlik. Donald Trump állítólag az Irán elleni katonai csapások újraindítását fontolgatta. Szombatra azonban meglepő fordulat állt be. Az amerikai elnök bejelentette, hogy “hamarosan” megszületik a megállapodás Iránnal, Marco Rubio külügyminiszter pedig “jó híreket” ígért. Az iráni vezetés azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket, írja egy véleménycikkben Rajan Menon.
A hivatalos média propagandának minősítette Trump bejegyzését, a tisztségviselők pedig számos vitatott pontra hívták fel a figyelmet.
A két fél álláspontja között jelentős szakadék tátong. Washington a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, Irán teljes dúsított uránkészletének elszállítását, valamint az urándúsítás betiltását követeli. Teherán ezzel szemben egy kétlépcsős megközelítést javasol.
Tűzszüneti alkudozás
Az első lépcsőben 60 nappal meghosszabbítanák a tűzszünetet, amelyet Libanonra is kiterjesztenének, és megnyitnák a szorost. Cserébe az amerikaiak feloldanák a tengeri blokádot, elkezdenék a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, illetve enyhítenének a szankciókon.
Már ez az első szakasz is zátonyra futhat, Izrael ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze cselekvési szabadságát Libanonban.
Ráadásul nehezen egyeztethető össze Washington szabad hajózásra vonatkozó követelése az iráni lépésekkel. Irán ugyanis május 18-án létrehozta a Perzsa-öbölbeli Szoros Hatóság (Persian Gulf Strait Authority), amely felügyelné a tengeri forgalmat, és díjat szedne a hajóktól.
A zsidóknak lehet atomfegyvere, Iránnak nem
A második lépcsőben kerülne terítékre az iráni nukleáris program. Washington és Tel-Aviv azt is szorgalmazta, hogy Irán csökkentse ballisztikus rakétáinak számát és hatótávolságát, valamint függessze fel a regionális partnereinek – a Hezbollahnak, a Hamásznak és a jemeni húsziknak – nyújtott támogatását. Teherán eddig semmilyen hajlandóságot nem mutatott a feltételek teljesítésére, Izrael és amerikai támogatói pedig szinte biztosan tiltakozni fognak, ha Trump engedményeket tesz.
Teherán egyelőre nem árulta el, hogy ezzel kapcsolatban milyen engedményekre hajlandó, ami viszont irtózatosan fontos lenne, tekintve, hogy Trump eddig több mint hetvenszer jelentette ki, hogy megengedhetetlen, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen.
Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Irán teljes dúsított uránkészletét – vagyis nem csupán a mintegy 450 kilogrammnyi, 60 százalékosra dúsított uránt – távolítsák el az országból. Ezt a követelést Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető a jelek szerint határozottan elutasította. A készlet nemzetközi felügyelet melletti visszahígítása lehetséges kompromisszumot jelenthetne. Trump számára azonban ez sem biztos, hogy elfogadható, mivel egyesek már most is az Iránnak tett engedmények miatt támadják.
A nyomásgyakorlás eszközei
Mindkét félnek megvannak a maga nyomásgyakorló eszközei. A háború miatt az olaj- és nyersanyagárak jelentősen megemelkedtek, és az amerikaiak többsége határozottan ellenzi a konfliktust.
Eközben az iráni blokád drasztikusan felhajtotta az élelmiszer- és gyógyszerárakat, ami tömeges üzletbezárásokhoz vezetett a közel-keleti országban. Az Iránnal való megállapodás részleteinek bejelentését, amelyet Trump közeli időpontra ígért, a fennálló nézeteltérések miatt már el is halasztották.
Iránnak kedvezhet a megállapodás
Még ha végül meg is születik egy átfogó egyezmény, az elemzők szerint annak feltételei inkább Iránnak kedveznének. A katonai erő újbóli bevetése nem garantálna jobb alkupozíciót, hiszen a február 28. és április 8. közötti hadműveletek sem hozták meg a kívánt eredményt. A háború folytatása pedig a félidős választások közeledtével tovább gyengítené az amerikai és a világgazdaságot.
Trump a legjobb esetben is legfeljebb az Obama-kormányzat 2015-ös iráni nukleáris megállapodásához hasonló feltételeket harcolhat ki.
Ez aligha nevezhető sikernek, tekintve, hogy Washington május közepéig 29 milliárd dollárt költött egy eredménytelen háborúra, amely ráadásul felborította a globális gazdaságot.
Az Iránnal kötött megállapodással kötné össze az Ábrahámi-egyezmények bővítését Trump
(Portfolio nyomán Szent Korona Rádió)