Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletei rejtőztek egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt. A kötetet az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában őrzik.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Levált kötés árulta el magát
Öt darab 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy könyv gerincén a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa, Leitgéb Mária. Az 1818-ban megjelent, Martin Pierre Gauthier (1790-1855) által írt Les plus beaux édifices de la ville de Gênes et de ses environs című mű második kötetének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok.
A töredékeket megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a milánói püspöknek, Szent Ambrusnak Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból olvashatók – a mű 9. és 10. könyvéből – láthatók részletek (Aurelius Ambrosius, 339-397; Expositio Evangelii secundum Lucam).
Hogy került az írás a könyvre ?
A töredékeken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott. A pergamendarabokat valószínűleg 19. századi franciaországi könyvkötők ragaszthatták a könyv gerincére, miután széltében és hosszában felvágták. Az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt.
Hatalmas könyvtára van a tanszéknek
Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék több mint 160 éves. A műegyetemi építészképzés szakkönyvtári hátterét reprezentáló dokumentumokat őrző könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges szakkönyvtár. A több mint 23 ezer kötet könyvet és 3 ezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak a kurrens szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész. Azon belül a muzeális értékű dokumentumok, melyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák is vannak.
Honnan származik a kötet?
Az őrzőkötet az állománynyilvántartás szerint 1962-ben került a tanszéki könyvtárba. Ez azonban nem a valódi dátum, mert a jogelőd építészettörténeti tanszékek és könyvtáraik összevonása során a gyűjteményeket újraleltározták. A korábbi nyilvántartások már nem lelhetőek fel. A könyvben található bejegyzések és állománybélyegzők alapján feltehető, hogy korábban Wéber Antal építész (1823–1889) tulajdonában volt. Az 1880-as években került a Műegyetemre, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre, és azóta folyamatosan ott van.
A tanszék megtartaná a könyvet
A töredékeknek az őrzőkönyvről való lefejtése és restaurálása lehetőséget adhat a fragmentumok még részletesebb elemzésére és egy modern kritikai kiadás alapján a képzeletbeli pergamenfolión való elhelyezésére. „A cél természetesen az, hogy a töredékek a leválasztásuk után is itt maradjanak a BME-n, ehhez megvannak a megfelelő körülmények, a könyvtárban működik páramérő. A leválasztás, illetve a tárolás megfelelő előkészítése persze nyilván pénzbe kerül majd, ez nem egy egyszerű restaurátori feladat, valószínűleg valamilyen pályázati forrásból próbáljuk majd fedezni a költségeket” – mondta a bme.hu kérdésére Krähling János, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője.
Interaktív adatbázisban kutatható Magyarország második világháborús megszállása
(építészfórum.hu nyomán Szent Korona Rádió)