Mint arra már számtalanszor felhívtuk a figyelmet, Magyarország ellen különböző, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő NGO-k tevékenykednek. Milyen forrásokból dolgoznak? A Tűzfalcsoport összegyűjtötte ezeket.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A lobbiszervezetek nyilvántartásában szerepel az Ökotárs Alapítvány, amely LMP-közeli, környezetvédő, jogvédő szervezetként került a köztudatba néhány éve. Olyan politikusok kezdték itt a pályájukat, mint például a Karácsony Gergely bizalmasának számító, Temesvári Szilvia egykori LMP-s, mára Párbeszédes politikus.
A szervezet a kezdetektől a Soros-féle Open Society Foundation zsoldjában áll, és ezt az Európai Uniós regisztrációjukban is bevallották.
Az évi 2 millió eurós, azaz mai árfolyamon számítva 765 millió forintos összbevételéből 155 ezer dollárt közvetlenül az Open Society fizetett. De látjuk, hogy az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium is pénzeli a magyar alapítványt. És az amerikai Külügyminisztérium alapítványa, az United States Agency for International Development(USAID) is beszállt a papíron környezetvédelmi szervezet finanszírozásába. De az NGO legnagyobb támogatója több mint 1 millió euróval az Európai Unió.
A Lakmusz társa is Brüsszelben lobbizik
De ha tovább vizsgáljuk a magyar szervezeteket az EU lobbilistáján, megtaláljuk a Mérték Médiaelemző Műhely Kft-t is. A cég neve onnan lehet ismerős, hogy részesei az Európai Unió által támogatott HDMO (Hungarian Digital Media Observatory) projektnek, amelynek a Lakmusz illetve az Open Society által szintén támogatott Political Capital is tagja. Hogy mennyire volt sikeres a magyar tényellenőrző projekt, az nehéz kérdés.
Mindenesetre lobbistaként szerepelnek az EU nyilvántartásában, így nekik is be kellett vallaniuk a bevételi forrásaikat. Ebből pedig az derült ki, hogy a , National Endowment for Democracy nevű, amerikai külügyhöz – a rossznyelvek szerint az amerikai titkosszolgálathoz – köthető szervezet, az EU Horizonprogramja és a Soros-család féle Open Society Foundationegyütt adják össze a Mérték Médiaelemző finanszírozását. (Erről az amerikai szervezetről már itt és itt is írtunk.)
Évi 650 millió forintból gazdálkodik a Helsinki Bizottság
Jelen van Brüsszelben a Magyar Helsinki Bizottság is, amely magát jogvédőnek tartja, és a jogállamisági kérdéseket, a menekültek ügyét tűzte a zászlajára. (Velük takarózott például Bite Zsolt is.)
Ez a szervezet is jól el van eresztve, hiszen évi 1,7 millió euróból, 650 millió forintból gazdálkodik. Ebből 243 ezer eurót az Open Society Foundation, 300 ezret a szintén Soros-szövetséges OAK FOundation, 300 ezret pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott Pardavi Márta szervezetének.
Ami még érdekes, hogy a Helsinki Bizottság bevallottan három uniós biztossal is folytatott -hivatalos- találkozókat az elmúlt években. Mindegyik találkozó témája arról árulkodik, hogy belpolitikai ügyeket érintettek (NGO-k magyarországi helyzete, migrációs és „civil” kérdések) és jó eséllyel nem maguknak lobbizni, sokkal inkább panaszkodni mentek az uniós biztosoknak.
Jelen van az Európai Unióban a Társaság a Szabadságjogokért nevű magyar „jogvédő” szervezet is. A hasonló témákkal foglalatoskodó NGO magát úgy mutatja be, hogy „azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Ennek érdekében nyomon követjük a jogalkotást és jogfejlesztő tevékenységet végzünk, stratégiailagfontos perekben képviseletet nyújtunk és évi több mint kétezer ügyben jogsegélyt nyújtunk, képzéseket tartunk és média kampányokkal mozgósítjuk a nyilvánosságot.” Eközben pedig például a pedofilokat védik.
Egész szép summából, évi 1,2 millió euróból, azaz 459 millió forintból gazdálkodik a TASZ, amelyből az Open Society Foundation is 150 ezer eurót fizet.
K-Monitor is Brüsszelben
Képviselettel rendelkezik Brüsszelben a K-Monitor nevű oknyomozó gyűjtőoldal is, amely úgy ír magáról, mint „A K-Monitor non-profit szervezetként támogatja az intézményeket, újságírókat és magánszemélyeket a korrupció elleni küzdelemben.”
A K-Monitor ezt olyan személyekkel megejtett találkozókon keresztül gyakorolta az elmúlt években, mint például Valdis Dombrovskis (Európai kereskedelmi biztos) kabinettagja.
A K-Monitor oldal 260 ezer euróból, majdnem 100 millió forintból gazdálkodott csak a 2021-es évben, amelyből 43 ezret a Soros alapítvány, 57 ezret pedig a fentebb már említett, és az ellenzéket bőszen támogató NED finanszírozott.
De a magyar szereplők közül még olyanok szerepelnek a listán, mint például a Klubrádió, vagy épp a Bige László féle Nitrogénművek Zrt.
A fenti szervezetek találkozóiból is jól látszik, hogy szó sincs arról, hogy saját maguk számára pénzt, vagy lehetőséget mentek volna lobbizni. Miért is tennék, hiszen látható, hogy minden bőven a rendelkezésükre áll. A céljuk sokkal inkább politikai lehetett: gyengíteni a magyar kormányt. Méghozzá külföldi pénzből. Ami felvet aggályokat a szuverenitással kapcsolatban.
(Tűzfalcsoport nyomán Szent Korona Rádió)
