Szentes szívében, a Szent Anna templom mellett állították fel Wass Albert szobrát, melynek mai avatására sokan eljöttek, nem csak a városból és környékéről, hanem a délvidéki Zentáról, Hódmezővásárhelyről, Budapestről is. A kora délutáni időpont és az időjárás is kedvezett a rendezvénynek. A megjelenteket Kovalcsik Magdolna, a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság vezetője köszöntötte, mely után elénekeltük a Himnuszt, Vesztergám Miklós tárogatós kíséretével.
Ezt követően az erdélyi származású Serfőző Levente esperes plébános beszélt a mai nap fontosságáról, annak ünnepi jelentőségéről, hiszen Wass Alberthez művein keresztül kötődünk, és ezáltal az ünnepben mi is jelen vagyunk. A plébános így folytatta: – Az ünnep számunkra a költőről szól, és a költő, író a mai napon nekünk üzen. Ezt a fajta lelki kapcsolatot, mint égő mécsbelet, senki nem olthatja ki, mint emléket, senki nem veheti el tőlünk. Wass Albert többet várt az élettől és többet övéitől. Sajnos nem láthatta meg küzdelmeinek és erőfeszítéseinek eredményeit, de mi, ma már láthatjuk az ő életének gyümölcseit. A Kárpát-medencében egyre gyakrabban történnek csodák. Hol egy emléktábla, hol egy sziklába vésett írása, vagy egy mellszobra hirdeti mindenkinek: az elvetett mag szárba szökkent, sőt, a gyümölcs beérett. Az író így biztat bennünket: „A lélekbe plántált nyom, sajnos csak addig él, amíg a szájról szájra szálló emlékezés el nem fakul az idők záporában, s köddé foszlik valahol a pásztorok füstjében.” Tisztelt hölgyeim és uraim: „És lészen csillagfordulás megint.” Ebben az egy, költői mondatban benne van Wass Albert minden reménye, s ez a remény megörökíttetett ezen a talapzaton. Itt áll, hogy hirdesse, minden olvasónak, látónak és keresőnek, testvérnek és idegennek: megmaradásunk a kövek állításában rejlik, mert elfut a víz, és csak a kő marad. De a kő marad.
A plébános beszéde után Kovalcsik Magdolna röviden bemutatta a szobor alkotóit, Máté Istvánt, és Lantos Györgyit.
Ezután Koltai Gábor filmrendező tartott ünnepi beszédet. Számára nem ismeretlen Szentes, hiszen itt töltötte katonaéveit, és tavaly decemberben is járt városunkban, amikor az „Adjátok vissza a hegyeimet” című filmjét vetítették.
Beszédét azzal kezdte, hogy egy olyan városból jön, szülőhelyéről, Budapestről, ahol Wass Albert szobrát közterületen, mindmáig nem lehet felállítani. Többszöri kísérlet után sem engedi meg a Fővárosi Önkormányzat – Nem lesz ez mindig így – tette hozzá. – Mit lehet ilyenkor tenni? Azt, amit Erdélyben, egy néhány száz lelket számláló kis faluban, Holtmaroson, Barta József református lelkész tett, jó néhány évvel ezelőtt, példát mutatva. Azt mondta, hogy ha közterületen nem lehet felállítani, akkor egyházi területen fogjuk felállítani. A templomkertben fel is állított egy nagyon szép Wass Albert mellszobrot.
Sajnos onnan azt ugyan később el kellett távolítani – bukaresti nyomásra – így a szobor jelenleg a templomban, egy padon, a falhoz dőlve várja jobb sorsát. Ennek példájára Magyarországon is egyházi területekre kezdték el Wass Albert szobrait felállítani. Reméli, hogy ilyen helyzet itt nem áll elő, bár elmondta, pontosan tudja, hogy ezzel a szoborral kapcsolatban is milyen nemtelen levelezéseknek, fenyegetéseknek, és minden egyéb megkeresésnek voltak a szervezők tanúi az elmúlt hetekben és hónapokban.
- De rendkívül fontos – folytatta -, hogy jeleket hagyjunk. Egy szobor, egy film, egy szószékről kimondott gondolat az egy jel, és bíznunk kell abban, hogy ha mi ezekkel a jelekkel okosan és ügyesen tudunk sáfárkodni, akkor ezek a jelek egy adott pillanatban össze fognak tudni adódni. Fel fogják tudni erősíteni egymást, következésképp alkalmas arra, hogy a világot magunk körül megváltoztassuk.
Koltai Gábor ezután arról beszélt, mikor, kik és hogyan radírozták ki a magyar köztudatból Wass Albertet, és mindazokat akik hazafias gondolatokat vetettek papírra. Így került ki a köztudatból a magyar irodalom színe-java. Ezt a listát ki is adták egy kötet formájában, aminek a címe: A szovjetellenes, fasiszta és antiszemita irodalom jegyzéke.
- Így fordulhatott elő, hogy Wass Albertről 1990 előtt jószerével azt sem tudtuk, hogy a világon van. 1991-92 tájékán döbbentünk arra rá sok százezren ebben az országban, hogy ez az életmű létezik, és ez az életmű, ezekben a novellákban és regényekben megfogalmazott gondolatok számunkra nagyon fontosak. Miért fontosak? Azért, mert egyrészt Wass Albert imádott Erdélyét mutatja be, másrészt, ha mi meg akarjuk érteni Trianon problematikáját, hogy mi történt 1920 után, miért tartunk ma itt; ha meg akarjuk érteni azt, ami az elmúlt 20 évben itt Magyarországon történt, miért nem tudunk előbbre tartani, akkor ez az életmű nagyon sokoldalúan segít minket ebben.
Beszélt még a filmrendező Wass Alberttel és életművével kapcsolatban, a magyar népről, s annak jövőjéről, a népességfogyásról, összevetve mindezt a hiteles magyar történelemmel. Befejezésül elmondta, milyen fontos, hogy ez a jel itt áll, ráadásul egy nagyon szép helyen, egy jól megközelíthető helyen, ahol nap mint nap sokan láthatják. De ez ránk is nagy felelősséget hárít abban, hogy fogjuk-e tudni használni ezt a jelet. Hiszen itt fog állni, vigyáznunk kell rá, minden jeles alkalommal össze kell gyűlnünk a tövénél, el kell mondjunk egymásnak fontos gondolatokat, bíznunk és reménykednünk kell abban, hogy egyre többen és többen leszünk, és egyre erősebbé válunk, mert az egyes ember az mindig gyenge, fél egyedül. Ha ketten, hárman, vagy több ezren vagyunk, akkor az egyes ember is sokkal bátrabb és sokkal hangosabban meri képviselni az igazságát.
- Tudnunk kell, hogy akik ezt az életművet bántják, újra és újra a sárba akarják taszítani, azok félnek az igazságtól, és félnek ezektől a gondolatoktól. Következésképp tartanak attól, hogy ezek az életművek összekovácsolják a közösséget, és erős, összetartó közösséggé alakítják. Ezért igyekeznek ezt a folyamatot megakadályozni és meggátolni. De bíznunk kell benne, hogy a mi hitünk ennél sokkal erősebb.
A beszéd után megkezdődött a szobor leleplezése, Wass Miklós alábbi szavaival:
- Köszönöm, hogy olyan sokan összejöttek, nagyon nagyon örülök!
A leleplezés után három koszorút helyeztek el a szobornál. Az elsőt a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság, a másodikat a Zentai Wass Albert kör, a harmadikat pedig a Hódmezővásárhelyi Wass Albert kör.
Kovalcsik Magdolna végül megköszönte mindazok segítségét, akik részt vettek a szobor felállításának előkészületeiben, illetve Kovács Kálmán a Csongrád Megyei önkormányzat alelnöke intézett néhány szót a megjelentekhez.
A rendezvény a Székely himnusszal zárult, majd a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ dísztermébe várták az érdeklődőket, ahol egy színpadi játékot láthatott a közönség Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színészházaspár előadásában, Wass Albert életéről.
Az ezt követő állófogadáson kérdeztem Kovalcsik Magdolnát, a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság vezetőjét a szoborról, annak jövőbeli várható hatásairól és a felállítás körüli hercehurcáról.
- Kinek, és hogyan jött az ötlet, hogy Szentesen legyen egy Wass Albert szobor?
- Ennek vannak előzményei is, hiszen Wass Albert olvasottsága évről-évre növekszik az ismeretségem körében, és magam is, amikor felfedeztem Wass Albertet, akkor megmaradtak bennem az ő gondolatai. És mint ahogyan az elhangzott a szoboravatáson is, őt mindig újra és újra elő kell venni. Tavaly, december 7-én mutattuk be itt a Tóth József színházteremben Koltai Gábor: Adjátok vissza a hegyeimet című, Wass Albertről szóló filmjét. Ekkor jutott tudomásunkra, hogy idén januárban ünnepeljük 100 éves évfordulóját, akkor úgy gondoltuk, hogy valamit még tennünk kell ezért az ügyért, ekkor döntöttük el, hogy szobrot állítunk neki.
- Hallottam a beszédek során, hogy elég nagy ellenszélben dolgoztak. Erről lehet-e valamit mondani, hogy kik, illetve hogyan próbálták ezt megakadályozni?
- Tulajdonképpen nem akarok neveket mondani, számomra, számunkra természetes az, hogy minden ember más. Inkább az a különleges, amikor vannak emberek, akik véleményüket rá akarják erőszakolni másokra – ha szelíden is. Ezt tudomásul vesszük, hogy vannak ilyen akaratok, vélemények az országban. Közöltük velük, hogy tiszteljük és szeretjük Wass Albertet, mi tudjuk, hogy igaz ember, és nem állunk el ettől a szándékunktól. Nekik más a véleményük, nem pozitív politikai és gazdasági érdekeket képviselnek, ez szól belőlük, ez az ő véleményük. A mi véleményünk meg az, hogy Wass Albert rajtuk is segítene, ha megismernék.
- Lehet-e azt látni, vagy egyáltalán, lehet-e azt várni, hogy a szoborállítás illetve az iménti műsor által a szentesiek is inkább ebbe az irányba mozdulnak, várható-e ez a tendencia?
- Igen, várható, de mindehhez idő kell. A sok jó, amit Wass Albert is képvisel, és amit a népszerűsítői is képviselnek, meg tesznek érte, és minden magyar ember, aki tesz a családjáért, vagy a hazájáért, ez a sok jó egyszer összeadódik itt Szentesen is. Akkor egyre több olyan család lesz aki boldog, harmonikus életet élhet, és a gazdasági és a politikai életet is emberibbé fogja formálni, nem csak itt Szentesen, hanem az egész országban. Bár most lefele megyünk még, de a jó erői is működnek. A rossz az sokkal hangosabb, meg jobban érezzük a bőrünkön, de meggyőződésem, hitem és látom, hogy sokan akarnak változást, és mindenféle korosztály van. Szelíden, szépen, de teljes akarattal és odaadással, s ez győzni fog.
(Szent Korona Rádió)
Hozzászólások
8 perc 25 mp.
28 perc 18 mp.
39 perc 35 mp.
41 perc 59 mp.
42 perc 50 mp.
45 perc 11 mp.
50 perc 18 mp.
1 óra 3 perc
1 óra 8 perc
1 óra 9 perc