Az emlékmű Marton László utolsó műve, és a Batsányi utcában lesz megtekinthető. Pontos helyét meghatározva a szintén Wass Albertről elnevezett könyvtár és a múzeum melletti téren.

A Kárpát-medencében ez a negyvenhetedik alkotás ami az író-költő emlékét őrzi. Az átadás napján gyújtják meg a város adventi koszorújának első gyertyáját , és ekkor adják át a valós méretű Betlehemet is, ezt Kolop József készítette.

Meghívó a Wass Albert szobor avatására Tapolcára

(Tapolca.hu)

A múlt héten már megírtuk, hogy eltávolították a Bihar Megyei könyvtár igazgatói székéből azt a Traian Stefet, aki a román-magyar kulturális kapcsolatok megerősítésének legaktívabb szorgalmazója volt az utóbbi években, mondván irredenta irodalmi esteket szervezett magyar írók részvételével. A román sajtó egy része szerint a titkosszolgálatok leplezték le a románellenes összeesküvést, az erdélyi magyar elit pedig aláírásgyűjtéssel tiltakozik a Ceausescu-kort idéző módszerek ellen. De tényleg irodalmi esteket hallgat le a román titkosszolgálat és tényleg akkor bűn Wass Albertről beszélni?

Wass Albertet ne is említsétek

Az ügy akkor robbant ki, amikor információink szerint a főigazgatót a Bihar megyei tanács elnöke magához hívatta és megfenyegette: önként mondjon le a posztjáról, ellenkező esetben bírósági eljárást indítanak ellene. A könyvtár működésében és vezetésében tapasztalt visszás dolgokat a tanácsi elnök, és ezek birtokában akarta bíróság elé vinni az ügyet. A háttérben azonban inkább az állhat, hogy több megyei elöljárónak is szúrta a szemét a román igazgató és magyar helyettese felettébb jó szakmai és emberi kapcsolata. Az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy a főigazgató magyar és román értelmiségieket hozott össze irodalmi esték keretén belül, melyek remekül működtek, és sok embert vonzottak. A szervezők elsőszámú célja a két ország közötti kulturális dialógus elmélyítése volt. A jelek szerint ezt a megyei elöljárók nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Főleg most, hogy közelednek a helyhatósági választások. Kampányok idején ugyanis állítólag jól hangzanak az olyan szlogenek, melyek a magyarokat román ellenességgel, vagy ha úgy tetszik, irredentizmussal vádolják.

A vádaskodást egy felolvasó est robbantotta ki. Ágoston Vilmos Wass Albertről szóló könyvéről tartott értekezést a könyvtár épületében. (Romániában 1946-ban háborús bűnökért elítélték Wasst, és azóta is irredenta, románellenes íróként tartják csak számon.) Kőrössi P. József, a rendezvény magyar társszervezője elmondta, az esten az íróval szemben kritikát fogalmazott meg Ágoston. Nem arról volt tehát szó, hogy Wass Albertet tömjénezte volna a felolvasóesten. Mégis ez volt az a pont, ahol megindíthatták régóta tervezett támadásukat Steft ellen. Informátoraink szerint Wass nevének akárcsak az említése is elég ahhoz, hogy a románellenesség felmerüljön.

A titkosszolgálat mindenhol ott van

Bihar megyei bulvárlapok az eset után elkezdtek cikkezni arról, hogy az irodalmi esteket lehallgatta a román titkosszolgálat, és irredentizmusra utaló jeleket, valamint román ellenességet véltek kihallani az ott elhangzottakból. A Törzsasztal előadásai mindenki számára látogathatóak voltak, és maga a könyvtár is készített hangfelvételeket a beszélgetésekről. Kérdés, mi szükség volt jelen esetben titkosszolgálati eszközök alkalmazására, és egyébként is honnan veszik az újságok, hogy a titkosszolgálat felfigyelt a rendezvényre.

Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő erdélyi magyar újságíró szerint azonban ebben semmi meglepő nincs. Romániában jelenleg nyolc titkosszolgálat működik, szinte minden rendezvényen ott vannak 1990 óta. "Miért pont egy ilyen irodalmi estet ne figyeltek meg, főleg ha a jelek szerint már régóta nem tetszett valakiknek a nagy barátkozás". Vagyis csak a megfelelő alkalomra kellett várni, melyet az ominózus Wass-est meg is hozott.

A könyvtárba vizsgálóbizottságot küldött ki a megyei tanácselnök nem sokkal a felolvasóest után. Feladatuk az volt, hogy felderítsék az esetleges visszaéléseket, hibákat, melyek felróhatók a főigazgatónak. Az egyik bizottsági tag nem volt szívbajos, és úgy mutatta be saját magát, mint a titkosszolgálatoknál dolgozó embert, aki mellesleg a megyei tanácsi elnök titkára is.

Huszonhét pontból álló listát állítottak össze a megbízott kivizsgálók a könyvtárban észlelt szabálytalanságokról. A pontok között olyan abszurd dolgok szerepeltek, mint például, hogy Seft helyettesével együtt könyveket égetett a könyvtárban, vagy, hogy csak magyar nyelvű kiadványokat vásároltak az intézmény részére. A leváltott főigazgató fájlalja, hogy a sajtó részéről senki nem ment el az intézménybe, hogy kiderítse, mi is az igazság. Egymástól átvett hamis információkat jelentettek meg. Stef úgy véli, a leváltására irányuló szándék erősebb volt a törvényes érveknél, ezért is használta fel a tanácsi elnök a sajtót arra, hogy a közvélemény előtt igazolja eljárása helyességét.

Ügyvédet fogadtak

Stef az igazságszolgáltatáshoz fordul, és a még posztján lévő aligazgató Tavaszi Hajnal is felfogadott már egy ügyvédet. A rágalomhadjárat ugyanis már ellene is megindult, két helyi sajtóorgánum hasábjain.

Emellett magyar és külföldi írók, értelmiségiek is aláírták azt a nyilatkozatot, melyben elítélik a Stef ellen indított méltatlan eljárást, és a lejárató kampányt, ami hónapok óta ellene folyik. Az aláírók között volt Esterházy Péter és Závada Pál író is

(index)

Szentes szívében, a Szent Anna templom mellett állították fel Wass Albert szobrát, melynek mai avatására sokan eljöttek, nem csak a városból és környékéről, hanem a délvidéki Zentáról, Hódmezővásárhelyről, Budapestről is. A kora délutáni időpont és az időjárás is kedvezett a rendezvénynek. A megjelenteket Kovalcsik Magdolna, a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság vezetője köszöntötte, mely után elénekeltük a Himnuszt, Vesztergám Miklós tárogatós kíséretével.

Ezt követően az erdélyi származású Serfőző Levente esperes plébános beszélt a mai nap fontosságáról, annak ünnepi jelentőségéről, hiszen Wass Alberthez művein keresztül kötődünk, és ezáltal az ünnepben mi is jelen vagyunk. A plébános így folytatta: – Az ünnep számunkra a költőről szól, és a költő, író a mai napon nekünk üzen. Ezt a fajta lelki kapcsolatot, mint égő mécsbelet, senki nem olthatja ki, mint emléket, senki nem veheti el tőlünk. Wass Albert többet várt az élettől és többet övéitől. Sajnos nem láthatta meg küzdelmeinek és erőfeszítéseinek eredményeit, de mi, ma már láthatjuk az ő életének gyümölcseit. A Kárpát-medencében egyre gyakrabban történnek csodák. Hol egy emléktábla, hol egy sziklába vésett írása, vagy egy mellszobra hirdeti mindenkinek: az elvetett mag szárba szökkent, sőt, a gyümölcs beérett. Az író így biztat bennünket: „A lélekbe plántált nyom, sajnos csak addig él, amíg a szájról szájra szálló emlékezés el nem fakul az idők záporában, s köddé foszlik valahol a pásztorok füstjében.” Tisztelt hölgyeim és uraim: „És lészen csillagfordulás megint.” Ebben az egy, költői mondatban benne van Wass Albert minden reménye, s ez a remény megörökíttetett ezen a talapzaton. Itt áll, hogy hirdesse, minden olvasónak, látónak és keresőnek, testvérnek és idegennek: megmaradásunk a kövek állításában rejlik, mert elfut a víz, és csak a kő marad. De a kő marad.

A plébános beszéde után Kovalcsik Magdolna röviden bemutatta a szobor alkotóit, Máté Istvánt, és Lantos Györgyit.

Ezután Koltai Gábor filmrendező tartott ünnepi beszédet. Számára nem ismeretlen Szentes, hiszen itt töltötte katonaéveit, és tavaly decemberben is járt városunkban, amikor az „Adjátok vissza a hegyeimet” című filmjét vetítették.
Beszédét azzal kezdte, hogy egy olyan városból jön, szülőhelyéről, Budapestről, ahol Wass Albert szobrát közterületen, mindmáig nem lehet felállítani. Többszöri kísérlet után sem engedi meg a Fővárosi Önkormányzat – Nem lesz ez mindig így – tette hozzá. – Mit lehet ilyenkor tenni? Azt, amit Erdélyben, egy néhány száz lelket számláló kis faluban, Holtmaroson, Barta József református lelkész tett, jó néhány évvel ezelőtt, példát mutatva. Azt mondta, hogy ha közterületen nem lehet felállítani, akkor egyházi területen fogjuk felállítani. A templomkertben fel is állított egy nagyon szép Wass Albert mellszobrot.
Sajnos onnan azt ugyan később el kellett távolítani – bukaresti nyomásra – így a szobor jelenleg a templomban, egy padon, a falhoz dőlve várja jobb sorsát. Ennek példájára Magyarországon is egyházi területekre kezdték el Wass Albert szobrait felállítani. Reméli, hogy ilyen helyzet itt nem áll elő, bár elmondta, pontosan tudja, hogy ezzel a szoborral kapcsolatban is milyen nemtelen levelezéseknek, fenyegetéseknek, és minden egyéb megkeresésnek voltak a szervezők tanúi az elmúlt hetekben és hónapokban.
- De rendkívül fontos – folytatta -, hogy jeleket hagyjunk. Egy szobor, egy film, egy szószékről kimondott gondolat az egy jel, és bíznunk kell abban, hogy ha mi ezekkel a jelekkel okosan és ügyesen tudunk sáfárkodni, akkor ezek a jelek egy adott pillanatban össze fognak tudni adódni. Fel fogják tudni erősíteni egymást, következésképp alkalmas arra, hogy a világot magunk körül megváltoztassuk.
Koltai Gábor ezután arról beszélt, mikor, kik és hogyan radírozták ki a magyar köztudatból Wass Albertet, és mindazokat akik hazafias gondolatokat vetettek papírra. Így került ki a köztudatból a magyar irodalom színe-java. Ezt a listát ki is adták egy kötet formájában, aminek a címe: A szovjetellenes, fasiszta és antiszemita irodalom jegyzéke.
- Így fordulhatott elő, hogy Wass Albertről 1990 előtt jószerével azt sem tudtuk, hogy a világon van. 1991-92 tájékán döbbentünk arra rá sok százezren ebben az országban, hogy ez az életmű létezik, és ez az életmű, ezekben a novellákban és regényekben megfogalmazott gondolatok számunkra nagyon fontosak. Miért fontosak? Azért, mert egyrészt Wass Albert imádott Erdélyét mutatja be, másrészt, ha mi meg akarjuk érteni Trianon problematikáját, hogy mi történt 1920 után, miért tartunk ma itt; ha meg akarjuk érteni azt, ami az elmúlt 20 évben itt Magyarországon történt, miért nem tudunk előbbre tartani, akkor ez az életmű nagyon sokoldalúan segít minket ebben.
Beszélt még a filmrendező Wass Alberttel és életművével kapcsolatban, a magyar népről, s annak jövőjéről, a népességfogyásról, összevetve mindezt a hiteles magyar történelemmel. Befejezésül elmondta, milyen fontos, hogy ez a jel itt áll, ráadásul egy nagyon szép helyen, egy jól megközelíthető helyen, ahol nap mint nap sokan láthatják. De ez ránk is nagy felelősséget hárít abban, hogy fogjuk-e tudni használni ezt a jelet. Hiszen itt fog állni, vigyáznunk kell rá, minden jeles alkalommal össze kell gyűlnünk a tövénél, el kell mondjunk egymásnak fontos gondolatokat, bíznunk és reménykednünk kell abban, hogy egyre többen és többen leszünk, és egyre erősebbé válunk, mert az egyes ember az mindig gyenge, fél egyedül. Ha ketten, hárman, vagy több ezren vagyunk, akkor az egyes ember is sokkal bátrabb és sokkal hangosabban meri képviselni az igazságát.
- Tudnunk kell, hogy akik ezt az életművet bántják, újra és újra a sárba akarják taszítani, azok félnek az igazságtól, és félnek ezektől a gondolatoktól. Következésképp tartanak attól, hogy ezek az életművek összekovácsolják a közösséget, és erős, összetartó közösséggé alakítják. Ezért igyekeznek ezt a folyamatot megakadályozni és meggátolni. De bíznunk kell benne, hogy a mi hitünk ennél sokkal erősebb.

A beszéd után megkezdődött a szobor leleplezése, Wass Miklós alábbi szavaival:
- Köszönöm, hogy olyan sokan összejöttek, nagyon nagyon örülök!

A leleplezés után három koszorút helyeztek el a szobornál. Az elsőt a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság, a másodikat a Zentai Wass Albert kör, a harmadikat pedig a Hódmezővásárhelyi Wass Albert kör.

Kovalcsik Magdolna végül megköszönte mindazok segítségét, akik részt vettek a szobor felállításának előkészületeiben, illetve Kovács Kálmán a Csongrád Megyei önkormányzat alelnöke intézett néhány szót a megjelentekhez.

A rendezvény a Székely himnusszal zárult, majd a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ dísztermébe várták az érdeklődőket, ahol egy színpadi játékot láthatott a közönség Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színészházaspár előadásában, Wass Albert életéről.

Az ezt követő állófogadáson kérdeztem Kovalcsik Magdolnát, a Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság vezetőjét a szoborról, annak jövőbeli várható hatásairól és a felállítás körüli hercehurcáról.

- Kinek, és hogyan jött az ötlet, hogy Szentesen legyen egy Wass Albert szobor?
- Ennek vannak előzményei is, hiszen Wass Albert olvasottsága évről-évre növekszik az ismeretségem körében, és magam is, amikor felfedeztem Wass Albertet, akkor megmaradtak bennem az ő gondolatai. És mint ahogyan az elhangzott a szoboravatáson is, őt mindig újra és újra elő kell venni. Tavaly, december 7-én mutattuk be itt a Tóth József színházteremben Koltai Gábor: Adjátok vissza a hegyeimet című, Wass Albertről szóló filmjét. Ekkor jutott tudomásunkra, hogy idén januárban ünnepeljük 100 éves évfordulóját, akkor úgy gondoltuk, hogy valamit még tennünk kell ezért az ügyért, ekkor döntöttük el, hogy szobrot állítunk neki.

- Hallottam a beszédek során, hogy elég nagy ellenszélben dolgoztak. Erről lehet-e valamit mondani, hogy kik, illetve hogyan próbálták ezt megakadályozni?
- Tulajdonképpen nem akarok neveket mondani, számomra, számunkra természetes az, hogy minden ember más. Inkább az a különleges, amikor vannak emberek, akik véleményüket rá akarják erőszakolni másokra – ha szelíden is. Ezt tudomásul vesszük, hogy vannak ilyen akaratok, vélemények az országban. Közöltük velük, hogy tiszteljük és szeretjük Wass Albertet, mi tudjuk, hogy igaz ember, és nem állunk el ettől a szándékunktól. Nekik más a véleményük, nem pozitív politikai és gazdasági érdekeket képviselnek, ez szól belőlük, ez az ő véleményük. A mi véleményünk meg az, hogy Wass Albert rajtuk is segítene, ha megismernék.

- Lehet-e azt látni, vagy egyáltalán, lehet-e azt várni, hogy a szoborállítás illetve az iménti műsor által a szentesiek is inkább ebbe az irányba mozdulnak, várható-e ez a tendencia?
- Igen, várható, de mindehhez idő kell. A sok jó, amit Wass Albert is képvisel, és amit a népszerűsítői is képviselnek, meg tesznek érte, és minden magyar ember, aki tesz a családjáért, vagy a hazájáért, ez a sok jó egyszer összeadódik itt Szentesen is. Akkor egyre több olyan család lesz aki boldog, harmonikus életet élhet, és a gazdasági és a politikai életet is emberibbé fogja formálni, nem csak itt Szentesen, hanem az egész országban. Bár most lefele megyünk még, de a jó erői is működnek. A rossz az sokkal hangosabb, meg jobban érezzük a bőrünkön, de meggyőződésem, hitem és látom, hogy sokan akarnak változást, és mindenféle korosztály van. Szelíden, szépen, de teljes akarattal és odaadással, s ez győzni fog.

(Szent Korona Rádió)

Wass Albert-szobrot vagy emlékhelyet kaphat Hódmezővásárhely, így határozott tizenhat igen és négy tartózkodás mellett a közgyűlés. A civil kezdeményezést a három éve alakult helyi Wass Albert Kör tagjai fogalmazták meg, akik közadakozásból valósítanák meg az emlékművet. Tervükhöz az év elején levélben kérték Lázár János polgármester, valamint a többi városatya elvi támogatását. Köztéri alkotás állításához azonban közgyűlési határozat szükséges.

"Nagy öröm számunkra, hogy az önkormányzat kezdeményezésünk mellé állt, és engedélyezte az emlékműállítást" - mondta Fülöpné Rákos Éva, a kör egyik alapító tagja. Az alkotással tisztelegni szeretnének a Kolozsvár melletti Válaszúton született, közéleti szereplése miatt sokat támadott író emlékének.

A vásárhelyi kör Szenti Tibor író, néprajzkutató segítségét kérte, hogy közösen keressenek méltó helyet a majdani alkotás számára. Az önkormányzat elé két lehetséges helyszínjavaslat érkezett: az egyik a református ótemplomnál lévő három fenyő környékét jelölte meg, míg a másikban a Németh László Városi Könyvtár előtt magasodó tiszafa melletti terület szerepelt. Az alkotás itt az épület felé nézne, és mivel kellő távolságban lenne, nem zavarná Németh László szobrát. A közgyűlés végül az utóbbit hagyta jóvá. A szoborra vagy az emlékhelyre már összegyűlt egy kis pénz. Az engedély birtokában azonban mostantól bátrabban gyűjtenek, ezért hamarosan felhívással fordulnak majd a vásárhelyiekhez.

(delmagyar.hu)

A helyi református gimnázium udvarán Hoppál Péter az intézmény igazgatója elmondta: Wass Albert munkássága az egységes magyar nemzet kultúrtörténeti értéke. Amikor őelőtte tisztelgünk, akkor a szoros összefogást, a közös tetteket is jelképezzük.

(Duna Tv)

Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete.

Ez alkalommal magánszemélyként küldte el feljelentését. Arról tájékoztatta Laura Codruţa Kövesi legfőbbügyészt, hogy a október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Azt nehezményezi, hogy az író születésének 100. és halálának 10. évfordulójára szervezett rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tănasă panaszában a 2002/31-es kormányrendeletre hivatkozik, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról azonban nem tesz említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondja ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. A rendezvénysorozat pedig Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában.

Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, amikor a hatóságok vizsgálódnak az író nevével fémjelzett rendezvények ügyében. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást az emlékére rendezett felolvasómaraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket.

A Wass Albert-hét rendezvényein az író egyik fia is részt vesz. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják.

(www.kronika.ro)

Sokaknak nem volt fontos, ők nincsenek a képen...A kerület önkormányzati lapja írta korábban: „... a testület 21 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy Bedey Gábor rákoskerti szobrászművész Wass Albert írót ábrázoló mellszobrát Rákoskerten az Erzsébet körút és a Pesti út találkozásánál önkormányzati területen felállítsák. Hatvani Zoltán (helyi képviselő, Fidesz) elmondta, hogy helyi civilek keresték meg a javaslattal, hogy a száz éve született és tíz éve elhunyt író mellszobrát felállíthassák. Az alkotás elkészült, köztéren való elhelyezése ellen a Budapest Galéria szakértői bizottsága nem emelt kifogást. Az alkotás 1,4 millió forintból – amelyből 700 ezer forint volt a választókerületi céltartalékból nyújtott támogatás, 700 ezer forint pedig a lakossági hozzájárulás – valósult meg.”

(Szent Korona Rádió)

Csaknem egyórás késéssel kezdte meg munkáját csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés a szocialisták reggeli frakcióülése miatt. Demszky Gábor nehezményezte a késést. A városatyák a közgyűlésen mégsem tárgyalnak a fizető parkolási övezetek bővítéséről. Gy. Németh Erzsébet azonban felrótta Riz Leventének, hogy – Gy. Németh szerint – jogszerűtlenül, a főváros hozzájárulása nélkül kívánnak a hét végén felavatni egy Wass Albert-szobrot.

A szocialisták reggeli frakcióülése miatt, csaknem egyórás késéssel kezdte meg munkáját csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés. Demszky Gábor és Csomós Miklós Fidesz frakcióvezető-helyettes is nehezményezte ezt az immár rendszeressé vált gyakorlatot. A főpolgármester kérte, hogy a jövőben ne tartsanak frakció-, illetve bizottsági ülést a közgyűléssel párhuzamosan. Közölte: a munka meggyorsítása érdekében, hogy lerövidítsék az ebédszünetet, az ülésterem melletti helyiségben ebédet biztosítanak a képviselőknek.

A távirati iroda információi szerint az MSZP-frakció ülésén Hagyó Miklós szorgalmazására egyetértettek abban, hogy a főpolgármester által fontosnak tartott előterjesztéseket támogatják. A napirendről folytatott vitában, helyszíni előterjesztésként felvették a megvitatandó témák közé a Kossuth téri mélygarázs 6 milliárd forintos közbeszerzési eljárásával foglalkozó, és egy közel 6 milliárd forint körüli Bécsi úti ingatlaneladásról szóló javaslatot. Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) indítványára a szocialisták és a fideszesek szavazataival levették a napirendről a Szónokok Hordója előterjesztést. Bojár Iván (SZDSZ) nehezményezte, hogy már másodszor veszik le javaslatát a szocialisták. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető „a városban elszabaduló jelenségekkel” indokolta, hogy miért támogatják az MSZP javaslatát.

Mégsem tárgyalnak a fizető parkolási övezetek bővítéséről

Devánszkiné Molnár Katalin javaslatára, csaknem egyhangúlag levették a közgyűlés napirendjéről a parkolási rendelet módosítását. Így nem tárgyalnak a több kerület által kért fizetőövezet-bővítésről és a VI. kerület által szorgalmazott, este 11.00 óráig tartó díjfizetésről sem az Operaház térségében. Szavazategyezőség miatt nem vette napirendre a közgyűlés Riz Levente (Fidesz) azon felvetését, hogy tárgyaljanak a főváros 2010-ig tervezett 300 kilométer útfelújítási programjáról, amit értesülései szerint a felére csökkentett a városvezetés. Demszky Gábor a nem szervezeti szabályzatszerű felvetésre, úgymond udvariassági választ adva, elmondta, hogy forráshiánya van a programnak, szükség van plusz állami támogatásra. Jelezte, hogy az októberi közgyűlésre beterjesztik a program módosítási javaslatát.

Egyetlen MDF-es képviselő sem jelent meg az ülésen, csak a szünet után

Gy. Németh Erzsébet a napirendi vitában felrótta Riz Leventének, aki a XVII. kerület polgármestere is, hogy a városrészben jogszerűtlenül, a főváros hozzájárulása nélkül kívánnak a hét végén felavatni egy Wass Albert-szobrot. Bagdy Gábor KDNP-frakcióvezető a napirend megszavazása előtt szünetet kért, ugyanis aggódott amiatt, hogy egyetlen MDF-es képviselő sem jelent meg az ülésen. A szünetet követően mindhárom MDF-es elfoglalta helyét. Még a napirendi vitában Tarlós István javaslatára a közgyűlés egyperces felállással emlékezett a napokban elhunyt Illovszky Rudolf futballedzőre. A közgyűlésben egyébként csütörtökön Hunvald György (MSZP) távolléte miatt, az MSZP–SZDSZ-koalíció és az ellenzék képviselői egyforma számban vannak jelen. Emiatt minden döntés csak úgy születhet meg, ha legalább egy ellenzéki megszavazza azt.

(MTI nyomán Szent Korona Rádió)

Az igazgató szerint a ligetben okozott kár 100 ezer forintra tehető. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy hetekkel ezelőtt pedig a Csík Ferenc parkban rongálták meg a névadó olimpiai bajnok úszó emléktábláját. Az igazgató közölte, hogy a korábbi és a mostani rongálás ügyében is feljelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettes(ek) ellen.

(mti-mno)

A borító jobb oldalán felsejlő portré és az alcím - Beszélgetések Wass Albertről - egyértelművé teszik a könyv tárgyát. Időszerűségét az is erősíti, hogy 2008-at Wass Albert évévé nyilvánították az író hívei. Napjaink legolvasottabb, legtöbbet dicsért és támadott írója ezelőtt száz évvel született, és tíz éve távozott az élők sorából, így méltán nevezik ezt az évet Wass Albert évének. Magyarországon és az író szűkebb hazájában, Erdélyben ez évben számos helyszínen és változatos formában róják le kegyeletüket, fejezik ki tiszteletüket emléke előtt.

A Mentor kiadó és vezetője, Káli Király István 1996 óta jelenteti meg Wass Albert könyveit - s ahogy e kötetből megtudjuk - 2008 júniusáig 43 kötetet adtak ki, összesen 540.000 példányban, ami egyedülálló teljesítmény a mai körülmények között, amikor sokan a "Gutenberg galaxis" közelgő halálát jósolják.

A kiadó Fábián Tibor kötetének megjelentetésével, amit egyébként a Communitas Alapítvány támogatott, a Wass Albert-emlékév megünneplését is szolgálja.

A könyv szerzője újságíró, jelenleg a Harangszó című református gyülekezeti lap főszerkesztője, korábban az Erdélyi Napló és a Reggeli Újság munkatársa, e két lapban megjelent huszonkilenc Wass Alberttel kapcsolatos interjúját szerkesztette egybe ebben a kötetben.

A beszélgetéseket két fejezetben csoportosította. Az első fejezet Az író címmel Wass Albert alkotói portréját rajzolja meg, neves irodalomtörténészekkel, nyelvészekkel, írókkal, publicistákkal, történészekkel, tanárokkal, lelkészekkel, műfordítókkal, kiadóval folytatott beszélgetések során. Az ember című fejezetben viszont az író fiaival, fogadott lányával, unokáival, dédunokájával készült interjúkkal hozza emberközelbe a nagy alkotót.

Fábián Tibor vérbeli riporter, aki megtalálja a legjobb és leghitelesebb interjúalanyokat, céltudatos, jól átgondolt kérdéseket tesz fel nekik. Nem a saját prekoncepcióját erőlteti rájuk, hanem valóban az interjúalany véleményére, ítéletére, állásfoglalásra kíváncsi. Ezzel is az olvasót szolgálja.

A könyv értékét külön emeli a jól átgondolt szerkesztés, a neves nyilatkozók közreműködése, a Czegei Wass Huba, az író híres fia által írt tartalmas előszó, a hátsó borítón olvasható Jókai Anna-idézet a "Wass Albert-reneszánsz"-ról. Jó szívvel ajánljuk Fábián Tibor könyvét mindazoknak, akik szeretik, óhajtják, akarják a "szépet, jót és igazat".

(reformatus.hu)