Egy évvel azután, hogy az ENSZ alapos jelentést adott ki az északnyugat-kínai ujgur muszlim kisebbség elleni emberi jogi visszaélésekről, Peking arra törekszik, hogy más képet mutasson a világnak a hszincsiangi régió életéről.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy kevés előrelépés történt az ujgur kisebbség helyzetének javulása kapcsán, hiába az egy évvel ezelőtti ENSZ jelentés, mivel Kína vezetése megpróbálja átfogalmazni a narratívát a Hszincsiang régióval kapcsolatban.
Peking azonnal visszautasította a vádat, és „dezinformációnak és Kína-ellenes erők által kitalált hazugságnak” minősítette. Az ENSZ-ben a kérdés megvitatására irányuló hivatalos napirend létrehozására irányuló lépés meghiúsult, mivel Kína és szövetségesei ellene szavaztak.
Hszi Csin-ping kínai elnökmúlt havi hszincsiangi látogatása ismét aggodalmat keltett az aktivista csoportokban és az emberi jogi szervezetekben, amelyek úgy vélik, hogy a kormány arra készül, hogy „megerősítse a politikai irányvonalat”, egy pozitívabb narratívával Hszincsiangról.
Peking erősebben szorítja Hszincsiangot
Xi azután járt a régióban, hogy visszatért Kínába a dél-afrikai BRICS- csúcstalálkozóról, anélkül, hogy először megállt volna a fővárosban, Pekingben.
„Láthatja, hogy az ujgur lakosság mennyire foglalkoztatta az elméjét” – mondta Aziz Isa Elkun, egy száműzött ujgur költő és a londoni SOAS Egyetem kutatási asszisztense a DW-nek.
Ez volt Xi második látogatása a régióban azóta, hogy a kínai kormány egy évtizeddel ezelőtt megkezdte a kegyetlen fellépést. Az első 2022 júliusában volt, egy hónappal az OHCHR jelentésének közzététele előtt.
Kína közelmúltban Hszincsiangra összpontosít, Elkun szerint a régió döntő szerepének tudható be „a Nyugattal a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok miatti fő konfliktusaiban”.
Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta Hszincsiang erősen militarizált övezetté vált, megnövekedett a foka a csúcstechnológiás biztonságnak és széles körben elterjedt a digitális felügyelet. A jelentések szerint több mint 1 millió ujgurt tartanak fogva úgynevezett „átnevelő táborokban”.
Míg Kína a szélsőségesség és a terrorizmus leküzdésére használt „szakoktatási és képzési központokként” indokolta őket, a kritikusok azzal érvelnek, hogy ezek az ujgur identitás eltörlésére irányuló népirtás kísérletét jelentik. „Az ujgur muszlimokat fogva tartási központokba küldik, mert „fátylat viselnek”, „hosszú szakállt” növesztenek, vagy megsértik a kormány családtervezési politikáját” – mondta Ayjaz Wani, az ORF Stratégiai Tanulmányok Programjának munkatársa a DW-nek.
A vezetett túrák várhatóan megnövekednek
Ám a Hszincsiang iránti növekvő globális figyelem közepette Kína arra törekszik, hogy a régiót „sikertörténetként” mutassa be, és több turistát fogadjon.
A múlt hónapban a régióban tartott beszédében Xi kijelentette, hogy Hszincsiang „már nem egy távoli terület”, és jobban meg kell nyitnia a belföldi és külföldi turizmus felé.
Peking stratégiája az, hogy Xinjiangban vezetett túrákon keresztül folyásolja be a közvéleményt – mondta Wani, hozzátéve, hogy a cél az lesz, hogy a régióról „normális” benyomást keltsenek.
Az AFP hírügynökség arról számolt be, hogy a hszincsiangi turisztikai iroda több mint 700 millió jüant (körülbelül 89,3 millió eurót) tervez elkölteni idén, és luxusszállodákat valamint kempingeket húznak fel a környéken.
Bár a táborok méretét csökkentették az elmúlt években, a széles körű elnyomás alapjául szolgáló politikák egyikét sem fordították meg vagy szüntették meg. „Az ott élő ujgurok számára mindig is maga az élet volt az elnyomás legsúlyosabb része.”
A Középső Birodalom perifériáján; egy ellen-birodalom célkeresztjében. Az ujgur etnocídium I.
„A Végzet visszatér a történelembe”. Az ujgur etnocídium II.
„A terrorellenes népi háború”, avagy a terror totális eluralkodása. Az ujgur etnocídium III.
Ha nem vagy brutális, a helyükre kerülsz – Kínai rendőr vallott az ujgurok elleni etnocídiumról
(DW.com nyomán Szent Korona Rádió)
