Mi idézi elő az antiszemitizmust? (VI.rész)
„Érték és értéktelenség között, magasabb és földi élet között, istenség és semmiség között – az emberiségnek újra választása nyílik. Ez a két pólus, nincs harmadik lehetőség.” – Otto Weininger gondolatai a Nem és jellem c. műve utolsó részletéből. Az alábbiakban az író kifejti mi különbözteti meg Jézust Mohamedtől, a kereszténységet a zsidóságtól, és a vallást […]
„Az Antikrisztus eljövetelét fogja inkább előidézni” – Katolikus pap a zsidókról
Egyre nagyobb teret hódít a zsidó lobbi a katolikus egyházon belül is. A zsidókeresztény áltanítás már szinte megkérdőjelezhetetlen alapelvvé vált. Vannak mégis, akik megkérdőjelezik ennek a hamis ideológiának az alapjait. Jan Paweł Lenga lengyel származású püspök kemény kritikát fogalmaz meg a zsidókkal kapcsolatban, hiszen azáltal, hogy nem keresztelkedtek meg, elvesztettek minden elsőbbséget, mely jogosan vagy […]
Mi idézi elő az antiszemitizmust? (V.rész)
„Mivel semmiben sem hisz, az anyagiak felé menekül; csak ebből származik pénzszomja: itt keres valamiféle realitást, és az „üzlet” által akar meggyőződni arról, hogy mégis létezik valami” – írja a zsidókról Otto Weininger. Az előző részben a zsidó mivoltról, most pedig a zsidó lelkiségről és vallásról tudhatunk meg többet.
Mi idézi elő az antiszemitizmust? (III.rész)
„Az anyagban való feloldódás és az a vágy, hogy mindent az anyagba fullasszanak, feltételezi az intelligibilis Én hiányát, tehát lényegileg zsidó vonás” – Írja Otto Weininger a zsidóságról, a Nem és jellem című művében, melynek előző részlete ide kattintva érhető el. Mi is az a zsidó mivolt és hogyan áll a zsidó önmagához, a zsidósághoz? Ezekre […]
Mi idézi elő az antiszemitizmust? (II.rész)
„A zsidó az arisztokrata ellenpólusa. A zsidó született kommunista és mindig közösködést akar.” – Otto Weininger írja a zsidóságról első cikkünk folytatásában. Az alábbi részben a zsidó motivációkra és ezeknek miértjére tér ki az író.
Mi idézi elő az antiszemitizmust?
„Az ember nem gyűlöli azt, amivel nincs valami hasonlósága. Csakhogy gyakran a másik ember hívja fel a figyelmünket arra, hogy milyen nem szép, alantas vonások vannak bennünk. Ez a magyarázata annak, hogy a legkeményebb antiszemiták a zsidók között találhatók.” – Otto Weininger a zsidóságról. A Nem és jellem című művében Weininger részletesen kitér az antiszemitizmus […]
Julius Evola: A halhatatlanság problémája (II. részlet)
Julius Evola, A halhatatlanság problémája c. művének folytatásában a reinkarnációra tér ki részletesebben, illetve a tudat állapotára, mi is történik vele a halál után, és „túl lehet e élni” a halált?
Julius Evola: A halhatatlanság problémája (I. részlet)
„Amikor egy tükör eltörik, ez a benne tükröződő tárgyat nem érinti, a tükörkép azonban eltűnik. ” – fogalmaz Julius Evola a halálról A megvalósítás és a halál utáni akciók c. művében. A következő részletben az író kitér az ember életében is átélhető halálközeli jelenségekre, továbbá a lélek halál utáni „továbbélésére” is.
„Aki nem érez szégyent, amikor tudatosan hazudik, az bármilyen gazságra képes”
A kis vízfolyások – mondják – zajonganak a szűk és meredek partok között – a hatalmas óceán azonban hallgatag. “Aki elégtelen, az hangoskodik, aki önmagában teljes, az csendes” – írja Julius Evola a Felébredés doktrínája c. művében. A tradicionális gondolkodó meglátásai mellett keresztény példákon keresztül vesszük át a tradicionális beszéd alapelveit.
Frithjof Schuon: Embernek lenni annyi, mint tudni (II. részlet)
„Rejtett kincs voltam, és azt kívántam, hogy megismerjenek; ezért teremtettem a világot.” Frithjof Schuon, A vallások transzcendens egysége című műve részletének folytatásában tovább fejti az emberi szubjektum és objektum kapcsolatát, illetve válaszokat kutat Isten ember általi, önmaga keresésének miértjeire is.