A túlvilág rendje: egy avar közösség temetőjének üzenetei (Duo Gladii)
Milyen lehetett egy kora avar katonai közösség temetője, ahol a sírok nem sorban, hanem szinte szigetekként helyezkedtek el, köztük áldozati gödrökkel, máglyahelyekkel és különleges rituális terekkel? Duo Gladii új lapszámában Gallina József Zsolt és Gulyás Gyöngyi írásában erről olvashatunk. A babarci lelőhely feltárása egy egyedülálló, konzervatív temetkezési kultúrát mutat be, ahol a szakrális tér és […]
A Kárpát-medence legrégebbi rovásírás leletére bukkantak Csákberényben
Nem ez az első régészeti szenzációja Dr. Szücsi Frigyes régész-történésznek a térségben. A radiokarbon kormeghatározás szerint 598 és 648 közé tehető az elhunyt nő temetése és a mellé helyezett rovásírásos tárgy.
A turáni szellemről – Jön az új DuoGladii
Szkíták, hunok, avarok, magyarok. Megannyi nép, amely sztyeppi régióból, Szkítiából indulva feltartóztathatatlanul zúdult Európa, illetve Ázsia birodalmaira, átszabva azok arculatát. A legújabb DuoGladii hasábjain ezekre a – turáni civilizációba sorolható – népekre, rítusaikra, életmódjukra, harcászatukra fókuszálunk, de természetesen nem maradnak ki a képletből olyan kiemelkedő szerzők sem, mint Julius Evola vagy Horváth Róbert.
Római temetőre számítottak, de ,,csak” egy 300 síros avar temetőt találtak Szentendrén (képek)
A szentendrei SPAR áruház előtti építési terület feltárása során a régészek sírok nyomaira bukkantak, amiről a talajban lévő egymás melletti ellipszis alakú sötét foltok árulkodtak. A kutatók római kori sírokra számítottak, hiszen Óbudán és környékén jelentős római leletanyag található. A feltárás nem igazolta be a régészek feltevését, mert római helyett egy hatalmas kiterjedésű avar kori […]
Ismeretlen pogány kultuszból származó övet találtak
A csehországi Masaryk Egyetem régészei az ország középső régiójában, Lány településen egy ismeretlen pogány kultuszból származó bronz övcsatot tárt fel.
Milyen volt a kapcsolat az avarok és a honfoglaló magyarság között?
Hogyan és meddig éltek az avarok saját hagyományaik szerint a honfoglalás korában? Egy hortobágyi temetkezési hely feltárásával bepillantást nyerhetünk a késő avar kori nemesség, az elit társadalmi és kulturális rendszerébe. Interjú Szenthe Gergely régésszel.
Késő avar kori temetőt tárnak fel Csákberényben – A múltunk ismeretlen része tárul fel számunkra?
A csákberényi lőtéren tavaly egy vízmosás oldalából egy emberi koponya tűnt fel. Ekkor kezdődtek a feltárások a területen, mostanra pedig már egy egész késő avar kori temetőre bukkantak. A feltárást vezető régész, Szücsi Frigyes osztotta meg szakmai gondolatait a munkálatok kapcsán.
Közös múlt: Sikerült fényt deríteni a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok származására
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebb fejlemény történt. A honalapító magyaroktól – származó 265 emberi maradvány teljes genom szintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal rekonstruálták a honfoglalás korszakának népességtörténetét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói.
Európai kutatás: megoldódott az avarok rejtélye
A harcias, sztyeppei nomád nép gyakorlatilag a semmiből tűnt fel Kelet-Európában: a türkök azt állították, az ő szökött rabszolgáikról van szó, az avarok eredetét mostanáig nem sikerült egyértelműen tisztázni. A szálak Belső-Ázsiába, a Zsuanzsuan Birodalomba vezetnek.
Különleges avar kori temetőt tárnak fel Csákberényben (videó)
A keletről, Belső-Ázsiából érkezett avarok voltak az a lovas nomád nép, akik birodalmuk keretében, a történeti korokban első ízben egyesítették a Kárpát-medencét, ezzel mintegy előképét alkotva a magyar államiságnak, az ezeréves Apostoli Magyar Királyságnak. Az avarok régészeti nyomai, települései, temetői nagy számban vannak jelen hazánk területén. Ezek közül a különlegesebbek közé tartozik a videóban ismertetésre […]