A ruszofóbia áldozata lett a Hattyúk tava is? Nos, az ukránok szerint mivel az orosz “termék”, ezért nem szabad részt venni benne.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A kulturális téren folyó, az emberek gondolkodását torzító ámokfutás tovább folytatódik Ukrajnában. Azt, hogy ez a kultúrát és a sportot is átpolitizáló gyakorlat milyen káros, azt mutatja a Bondár Annával kezet nem fogó ukrán teniszező, Olekszandra Olijnyikova esete is. S nem nehéz elképzelni, hogy hány ukrán gondolkodását mérgezi még meg ez a hozzáállás.
„Egy agresszor ország termékét terjesztették”
Ezzel vádolják a kulturális minisztérium az Ukrán Nemzeti Opera két vezető szólistáját, amiért azok az Egyesült Európai Balettel (Colossart Production) részt vettek a Hattyúk tava európai turnéján. Natalja Macak és Szerhij Krivokon a szabadságuk alatt táncoltak a produkcióban, így a turné kapcsán a minisztériumnak nem is munkajogi kifogása van. A két művész „bűne” az, hogy – mint a minisztérium közleménye fogalmaz – terjesztették egy agresszor ország kulturális termékeit. Ezzel állítólag megsértették az Ukrán Nemzeti Opera művészeinek közös elvi álláspontját is, amellyel eltávolították az orosz zeneszerzők műveit a repertoárból. Az ukrán kulturális élet irányítói tehát a háború miatt egyebek mellett Pjotr Csajkovszkijon állnak bosszút. Meg a két táncoson, akiknek a profilja már el is tűnt a Nemzeti Opera weboldaláról. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg kirúgják őket. Sőt, egyes hírek szerint Krivokontól megvonták a mozgósítás alóli felmentést is.
„Érdemes megjegyezni, hogy Macak és férje is több állami kitüntetéssel elismert táncosok”
A balerina egyébként korábban nyíltan bírálta az orosz zeneszerzők műveinek eltávolítását az opera repertoárjából. Egy interjúban elmondta, hogy nemcsak Csajkovszkij balettjét törölték, hanem Hacsaturján Spartacusát, Scsedrin Carmen-szvitjét és másokat is. „Meg kell értenünk, ha közös nyelven akarunk kommunikálni a világgal, akkor tiszteletben kell tartanunk a globális örökséget. És bármennyire is szeretnénk, nem ragaszthatunk címkéket az emberekre. Ez a megbélyegzés, a klasszikus repertoár elutasítása már most hatalmas kárt okozott a balett-táncosoknak” – fogalmazott az ukrán balerina.
„A boszorkányüldözés áldozata lett Mihail Bulgakov is, akinek a kijevi városi tanács döntése alapján lebontásra ítélték a belváros szívében, a szülőháza mellett álló szobrát”
Az még nem világos, hogy a házban kialakított Bulgakov-múzeum maradhat-e. Az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete korábban ukranofóbnak nyilvánította Kijev talán leghíresebb szülöttét. A hivatal indoklása szerint Bulgakov „az orosz birodalmi politika propagandistája”, aki, bár évekig Kijevben élt, a hivatal álláspontja szerint megvetette az ukránokat és gyűlölte az ukrán függetlenségi vágyat.
„Mint az állásfoglalásban olvasható, a korabeli orosz írók közül az 1940-ben (!) elhunyt Bulgakov állt a legközelebb a putyinizmus ideológiájához, és a Kreml ukrajnai népirtásának igazolásához”
A mai ukrán irodalmi kánon szerint Bulgakov nemcsak orosz imperialista volt, de még az orosz kommunizmus terjesztését is helyeselte. A hivatalos ukrán irodalompolitika mintha nem ismerné A Mester és Margaritát vagy a Kutyaszívet, és arról sem hallott volna, hogy Bulgakov műveit 1929-től már a szovjet könyvtárak polcairól is leszedték.
De nem csak Bulgakov emlékműveit és emléktábláit kell eltávolítani. Mint a Strana.ua írja, Pjotr Csajkovszkij emléktáblájának és Anna Ahmatova emlékműveinek sincs többé helye Kijevben.
Ez az ámokfutás már a nyugati fősodor média ingerküszöbét is elérte. Az ukránellenességgel nem vádolható Owen Matthews a brit Spectator magazinnak írt cikkében barbárságnak nevezi a Csajkovszkij és Bulgakov ellen indított hadjáratot.
„Mint megjegyzi, az orosz invázió óta az orosz kultúra minden formáját – beleértve a zenét és az irodalmat is – levették az ukrán színházak és koncert termek repertoárjából, törölték az iskolák és egyetemek tanterveiből, és eltüntették a könyvtárak polcairól”
Az ismert újságíró szerint nem igaz, hogy a klasszikus irodalmi és zenei művek, valamint maga az orosz nyelv a Kreml propagandáját erősítenék. „A Hattyúk tava nem tartozik egyetlen nemzethez sem, még kevésbé egyetlen rendszerhez vagy vezetőhöz. A mű a világ minden civilizált népéhez tartozik” – véli Matthews, barbárságnak nevezve minden, a kultúra elpusztítására és tagadására irányuló kísérletet. Aztán mintha túl messze ment volna Kijev bírálatában, egy fordulattal Oroszországra is kiterjeszti a kultúra eltörlésének vádját. Annak ellenére, hogy Moszkvában azért nem üldözik az ukrán kultúrát. „Az ukrán ultranacionalizmus, amely Oroszország és Ukrajna közös kulturális örökségének minden nyomát el akarja törölni, egyszerűen fordított putyinizmus” – írja, hozzátéve ehhez, hogy az orosz dolgok elutasításának és eltörlésének narratívája csak Putyin kezére játszik.
„Matthews elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy az oroszul beszélők nem igazán ukránok”
Ennek kapcsán megjegyzi még, hogy az ukrán iskolás gyerekek több mint fele az ukrán kormány hivatalos statisztikái szerint is otthon oroszul beszél.
A ruszofóbia miatt szúrja a szemét a Szabadság téri szovjet emlékmű a Momentumnak
Megfosztják az anyanyelvi oktatástól az orosz kisebbséget Észtországban
(Moszkvatér nyomán Szent Korona Rádió)