Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panaszát, amiért a bíróságok megsértették Barcsa-Turner Gábor véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, amikor bűnösnek mondták ki közösség elleni uszítás bűntettében, a zászló el nem égetés ügyében
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hat évvel ezelőtt, 2019. október 23-ára rendhagyó, interaktív megemlékezést hirdetett meg Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke. Az esemény része lett volna a digitális plakáton feltüntetett LMBTQP-zászló-égetés, de az végül meg sem valósult. A megemlékezést a közösségi médiában közzétett plakáttal hirdette meg HVIM, a részvételt regisztrációhoz kötötték, a helyszíne pedig egy pontosan meg nem határozott magánterület volt. Az ügyben a buzilobbista Háttér Társaság tett feljelentést, amit a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság először elutasított, a feljelentő panasza után azonban az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt.
A Székesfehérvári Járásbíróság a közösség tagja elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg, ezért Barcsa-Turner Gábort egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet szerint a vádlott által az interneten két honlapon közzétett, rendezvényen való részvételre szóló felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaival, különösen az LMBTQP-közösség tagjaival szembeni szenvedélyek olyan mérvű felszítására, amely magában hordja az erőszakos jellegű konkrét sérelem bekövetkezésének a reális lehetőségét.
A fellebbezést követően a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és mindkét vádpontban – közösség tagja elleni erőszak és közösség tagja elleni uszítás vádja alól is – bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.
Az ügy harmadfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság 2024. szeptember 18-án meghozott ítélete szerint a közösség elleni erőszak bűntettének elkövetése nem valósult meg ugyan, de a vádlottat – az elsőfokú ítélettel megegyezően – bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság azt állapította meg, hogy
“A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. […] A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nemcsak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.”
A jogerős ítélet szerint a vádlott azzal, hogy egyenlőségjelet tett az LMBTQP-közösség és a pedofilok közé, már negatív véleményt fogalmazott meg, és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, a programpontok tekintetében a szöveg kifejezetten fenyegető, gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. Pedig a valóságban meglehetősen nagy az átfedés a pedofilok és a deviánsok között, ezzel kapcsolatban több esetet is bemutattunk (Pl: ITT, ITT és ITT).
Gaudi-Nagy Tamás: A provokáció nem uszítás
A nagy visszhangot kiváltó ügyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panasza ez év legelején futott be a Donáti utcába.
Az ügyvéd álláspontja szerint a jogerős ítélet, a Büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezésének önkényes és kiterjesztő bírói értelmezése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett azt is megjegyezte, hogy az interneten közzétett felhívás az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely – ismerte el az indítványozó – kétségtelenül provokatív módon került kinyilvánításra. Nézete szerint az LMBTQP-közösséget szimbolizáló zászló elégetésére való felhívás, illetve az ahhoz fűzött bejegyzés provokáció volt, és nem minősül az általa megjelölt közösség elleni uszító tartalmú véleménynyilvánításnak, amely a lakosság egyes csoportjai ellen irányult volna, megsértve más emberi méltóságát, jó hírnevét, társadalmi önbecsülését.
Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Varga Réka) több menetben is tárgyalta az indítványt. Az alkotmánybírák végül úgy döntöttek, hogy – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs és Varga Réka párhuzamos indokolásával, valamint Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András különvéleményével – elutasítják az alkotmányjogi panaszt. A testület határozata szerint “a véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható.”
A többségi döntés szerint az eljáró bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy a zászló nem égetés mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás, és a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja. A bíróság megközelítése, amely szerint “a gyűlöletre uszítás éppen az emberi méltóságot sérti, és ezért nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt”, összhangban van az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó felfogásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amely az emberi méltósághoz való jogot helyezi a középpontba. Magyarul a véleménynyilvánítás szabadsága csak addig áll fent, amíg az pozitívan nyilatkozik egyes, kivételezett helyzetben lévő társadalmi csoportról. Amint arról negatív kritikát fogalmaz meg, az már gyűlöletbeszédnek számít.
„Ez már nem csak egyszerűen LMBTQ-lobbi. Ez LMBTQ-terror!” – interjú a HVIM társelnökével
Nyomozás indult a Vármegye-vezető ellen az LMBTQP zászló elégetésének szándéka miatt
Lehet-e közösség tagja elleni erőszak egy rendezvény plakátjából? (+VIDEÓ)
(Index nyomán Szent Korona Rádió)