12 ezer embert tartóztat le évente a gondolatrendőrség az Egyesült Királyságban

Ez a nagy szólásszabadság a Nyugat szerint: nyugodtan lehet véleményed egészen addig, amíg mást nem gondolsz, mint amit elvárnak. Az Egyesült Királyságban súlyos következményekkel számolhat az, akinek a kommentjét vagy bejegyzését “sértőnek”, “fenyegetőnek”, netán “gyűlöletkeltőnek” titulálják.

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07

A pénteken közzétett adatok szerint a rendőrök évente mintegy 12 000 letartóztatást hajtanak végre a 2003. évi kommunikációs törvény 127. szakasza és az 1988. évi rosszindulatú kommunikációról szóló törvény 1. szakasza alapján. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban több ezer embert vett őrizetbe és hallgatott ki a rendőrség fenyegetőnek vagy sértőnek ítélt online bejegyzések, hozzászólások miatt.

Brutálisan nőtt a szólásszabadság korlátozása

Az angol törvények bűncselekménynek minősítik a „súlyosan sértő” üzenetek küldésével, illetve az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő „illetlen, obszcén vagy fenyegető jellegű” tartalmak megosztásával történő zaklatást. Csak 2023-ban 37 rendőri szerv rendőrei 12 183 letartóztatást hajtottak végre, azaz naponta körülbelül 33-at. A The Times nyomán a Vadhajtások megjegyezte, hogy ez 58%-os növekedést jelent 2019-hez képest, amikor 7734 ilyen letartóztatást jegyeztek fel.

Ugyanakkor a kormányzati adatok azt mutatják, hogy az elítélések és az ítéletek száma közel felére csökkent. Bár néhány ügyet peren kívüli megegyezéssel oldottak meg, a leggyakrabban említett okok a „bizonyítási nehézségek” voltak, különösen akkor, amikor az áldozatok elutasították az eljárást.

A statisztikák közfelháborodást váltottak ki, és a polgári szabadságjogi csoportok azzal vádolták a hatóságokat, hogy a „homályos” kommunikációs törvények alkalmazásával túlságosan is ellenőrzik az internetet és aláássák a szólásszabadságot.

Egészen abszurd ügyekben is intézkedtek

Ezt jól szemlélteti például Maxie Allen és Rosalind Levine esete, akiket január 29-én tartóztattak le, miután egy privát szülői WhatsApp-csoportban aggályokat fogalmaztak meg lányuk iskolai felvételi eljárásával kapcsolatban.

Hat egyenruhás rendőr érkezett az otthonukhoz, a legkisebb gyermekük szeme láttára őrizetbe vették őket, és egy rendőrőrsre hurcolták őket. A házaspárt zaklatás, rosszhiszemű kommunikáció és az iskola területén történő kellemetlenkedés gyanújával hallgatták ki, miután az iskola azt állította, hogy „rágalmakat szórtak” a nevelőtestület elnökére. Ujjlenyomatot vettek tőlük, átkutatták őket, és nyolc órára egy cellába zárták őket.

„Nehéz volt lerázni magamról azt az érzést, hogy rendőrállamban élek”

– mondta Allen a Daily Mailnek, hozzátéve, hogy az üzenetek “nem tartalmaztak sértő kifejezést vagy fenyegetést”, hanem egyszerűen csak “kicsit szarkasztikus” hangnemben íródtak.

Az álnév mögé bújó kommentelgetés valóban egy megoldatlan probléma. Viszont az ilyen jellegű szabályozások rendre azt mutatják, hogy szándékosan a normalitás védelmében hangjukat felemelőket érik hátrányok emiatt. Nemrég már Magyarországon is életbe lépett az új “internetes agressziót” visszaszorító törvény.

Mégis börtön járhat Finnországban a Bibliából való idézésért

Milyen hatásai lesznek a Meta gondolatrendőrségének megszüntetésének?

Fél év börtönre ítélt a holland bíróság két férfit, akik “a fehér élet számít” feliratot vetítették középületekre

(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)